Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.2.5.

Vallás és egyház
 
 
Néhány ókori és keleti vallás
színszimbóluma


Ókor
A spirituális élet szimbólumaiban, az ősi hiedelemvilágtól kezdve az intézményesült vallásokig, a színeknek mindig kitüntetett szerepük volt. Az ősi tűzmágia és a Nap-vallások emlékét őrzi a piros és sárga. A fényhez és a megtisztulási rítusokhoz a fehér kapcsolódik, az égi hatalmak színe a kék, a gonosz szellem rendszerint fekete vagy vörös.

A politeista vallásokban színekkel is megkülönböztetik az isteneket, pl. Egyiptomban Osiris teste zöld, mely az újjászületés és a Nílus színe, Indiában Krisnáé szürkéskék, stb. A kereszténységgel közel egy időben keletkezett, perzsa gyökerű mithraizmus vallásban Mithras („a legyőzhetetlen Napisten”) vörös ruhát visel a színes ábrázolásokon.

Ókori vallások

Osiris, az újjászületés és
a Nílus zöld istene
Mithras, „a legyőzhetetlen Napisten”,
köpenyén az égbolt és a csillagok
(i.u. 3.sz.)
Kép forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Osiris
2. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Fresque_Mithraeum_Marino.jpg


Hinduizmus
Indiában a hinduizmus alapjain alakultak ki az örökletes társadalmi rétegek a „varna”-k (varna [hindi]: szín). Négy varna van: brahmanák (papok, tanítók, az „értelmiség”) színük a fehér; ksatriják (harcosok, vezetők) színük a vörös; vaisják (kézművesek, kereskedők, földművesek) színük a sárga vagy barna; végül a súdrák (jelentéktelenek, szolgák) színük a fekete. (Nem tartoznak a varna-k közé az ún. érinthetetlenek v. páriák, hindiül: dalit.) Ezek képezik a (hivatalosan ugyan eltörölt) kasztrendszer alapját, és örökletes, tisztasági fokozat szerint elkülönülő foglalkozási kategóriák tartoznak hozzájuk. Mindenkinek fel kellett tüntetnie színét a lakókörnyezetében is. A társadalmi rétegek színszimbólumai megfelelnek egy ősi színhierarchiának.

Varna – örökletes társadalmi rétegek és színeik
 brahmanák
 papok, tanítók
 ksatriják
 harcosok, vezetők
 vaisják
 kézművesek, kereskedők,  földművesek
 súdrák
 jelentéktelenek, szolgák

A hinduk homlokra festett színes foltjai (tilaka, bindi) a harmadik szemet jelképezi, aminek viselésére a kétszer születettek jogosultak.
» Testfestés

Buddhizmus
A buddhista szerzetesek sárga, narancs, vörös/barna, a zen buddhisták pedig fekete leplet viselnek, melyet mindig növényi eredetű pigmentekkel színeznek. A sáfrányszínűnek nevezett lepel (kasaya) nem sáfránnyal, hanem kurkumával (esetleg más sáfránypótló, növényi színezékkel) van festve, mert a sáfrány igen drága, és csak meleg éghajlaton terem, Tibetben nem. Állati eredetű színezéket a buddhisták nem használnak. (Feisner 2006:125 és 226)

Buddhista szerzetesek
Théraváda Tibeti Japán zen
Kép forrás:
1. https://www.flickr.com/photos/janinef71/4365912173/
2. http://www.care2.com/news/member/116176481/2765718
3. ?


Judaizmus
A judaizmusban kiemelt szerepe van a fehérnek, ami a tisztaság és a logikus dolgok szimbóluma, valamint a kéknek, ami a rejtélyes jelenségekkel kapcsolatos. Majmonidesz* szerint:
„A kék hasonlatos a tengerhez, amely hasonlatos az éghez, amely hasonlatos az Úr szent trónusához”. (Finlay 2004:385)
* Majmonidesz v. Maimon, a 12.században élt zsidó rabbi, orvos, filozófus

A tallit lepelben a fehér és kék együtt emlékeztet a világegyetem csodáira. A tallit lepel a zsidó imához való öltözet, ennek bojtja kék, a Tórára, az isteni parancsolatokra figyelmeztet.
Az ún. tekhelet-kéket tengeri puhatestűekből (bíborcsiga vagy szepia) állították elő, ezért kék bíbornak is nevezik.
(Finlay u.o.; Eckstut 2013:184 ; Blue in Judaism; Tekhelet)

A judaizmus színei: kék és fehér

Tallit lepel Fehér és tekhelet-kék zsinór
Kép forrás:
1. https://www.pinterest.com/barbrapriester/prayer-shawls/
2. https://holyword.dot5hosting.com/tours/storesecure-tzitzit.php


Iszlám
A sivatagi arab törzsek körében kialakult iszlámot hatalmas területeken terjesztették el (i.u. 7-8.sz.). Számukra a zöld növényzet és a víz volt rendkívül becses, ezzel magyarázható, hogy a zöld, kék és türkiz lett a szent színük. Allah színe kék, és a hagyomány szerint Mohamed próféta mindig zöld turbánt és ruhát viselt. A zöld megjelenik az iszlám országok zászlajában és vallási építészetében is.
(Feisner 2006:125; Eckstut 2013:147 ; Green in Islam)

Az iszlám színe: zöld
Imafüzér, Korán könyvborító és egy muszlim szent
17.századi ábrázolása
Kép forrás:
1. ?, 2. ?
3. https://www.pinterest.com/pin/86694361551633218/



Túlvilág és démonok
A túlvilág ábrázolásában szinte sztereotip módon érvényesülnek a színasszociációk és -szimbólumok, így még a távoli kultúrák között is találhatunk párhuzamokat.

A kínai és általában a távol-keleti hiedelemvilágban a démonnak legtöbbször kék és zöld a pofája, és gyakran szerepel a vörös is az álarcokon. (Tokaji Zs. 2002:53)
Érdekes, hogy Európában is –a fekete mellett– ugyanezekkel a színekkel ábrázolták az ördögöt. Kínában vörös haja van a démonnak, Afrikában a fehér számít démon-színnek.

Távol-kelet: démonok
Indiai, kínai és japán démonmaszkok
Kép forrás:
1. http://masksoftheworld.com/wp-content/maskoftheworld_
archives/Himalayan/Indian%20Green%20King%20mask.htm
2. http://imgarcade.com/1/chinese-demon-masks/
3. http://masksoftheworld.com/wp-content/maskoftheworld
_archives/Orient/Japanese%20Bugaku%20Mask%202.htm



A kereszténység színszimbólumai

Az európai középkorban a vizuális- és színkommunikációnak fontos szerepe volt, hiszen a lakosság túlnyomó többsége nem tudott olvasni, így az egyházi eseményekről a templomi szertartások látványából és a színekből tájékozódott. Ekkoriban terjedt el a templomfalra festett „szegények bibliája” (Biblia Pauperum), mely –mint egy képregényben– képekben mesélte el a szent történeteket.

A szentségek Krisztustól rendelt látható jelek, melyek jelképezik és közvetítik a megváltás kegyelmeit. Ha látható, akkor színe is van, így a hét szentséget színekkel jelzik.
A keresztség: fehér; bérmálás: sárga (arany); oltári szentség: (eucharisztia) zöld; bűnbocsánat: piros; utolsó kenet: fekete; egyházi rend (papi szentség): lila; házasság, hűség: kék.
(Magyar Katolikus Lexikon)


Színek a Bibliában

Károli Gáspár a 16.században fordította magyarra a Bibliát, munkájához az óhéber, ógörög és a Luther-féle német Bibliát használta. (Károli Szent Biblia)
Mózes Második Könyvének 25.4. részében Isten megparancsolja Mózesnek, hogy építse meg a Szövetség sátrát, és ehhez használjon...

„Kéc selymet, veres selymet, Carmasin szinű selymet, feiér selymet, keczke szőrt”

Szempontunkból figyelemreméltó a veres és a Carmasin (karmazsin) színek megkülönböztetése: feltételezhető, hogy két különböző vörös árnyalatról volt szó, és a Carmasin itt valószínűleg a bíbor (kékesvörös) színre utal, ami a Biblia keletkezésének idején ismert szín és festési eljárás volt a Közel-Keleten. Történeti érdekesség a 16.századi magyar színelnevezések írásmódja is: kéc (kék), feiér (fehér).


Jelenések Könyve
János evangelista az i.u. 7. században írt művében, a Jelenések Könyvében megörökítette korának színszimbólumait is.
(János: Jelenések könyve; Book of Revelation )

Az Apokalipszis négy lovasa (6.1.) közül az első a Hódítás (leigázás) fehér lovon jön, vöröspej lovon a Háború, feketén az Éhínség (szegénység) és sárgás-fakó lovon a Halál.

Az Apokalipszis lovasai
Jobbról balra: a Hódítás (leigázás) fehér lovon jön,
vöröspej lovon a Háború, feketén az Éhínség és fakó lovon a Halál.
V.M.Vasznyecov orosz festő (1848-1926) képe


A Nagy Szajha (17.1.) Babilont, a bűnös várost jelképezi, színei a kicsapongásra, bűnre utalnak: hétfejű skarlátvörös vadállaton ül, felékszerezve, bíborba és skarlátba öltözve.


Túlvilág

Az európai kora középkorban az ördögöt a fekete és szürke mellett sötétkékkel is ábrázolták, mivel e színeket sokáig egy kategóriának tekintették. A pokol és ördög másik klasszikus színe a vörös, ebben az összefüggésben a tűz, büntetés, kínszenvedés színbeli kifejezése. Ismerünk zöld ördög- ábrázolást is, ez sem lehet élő ember testszíne, akárcsak a kék. Bonaiuto 14.századi festő fantáziadús freskóján (a firenzei Sta.Maria Novella templom Spanyol kápolnájában látható) a kék mellett narancsvörös és sárga ördögöt is ábrázolt. (Pastoureau 2012:60)

Mennyország- és pokolábrázolások
Mennyország
(H.Bosch kép részlete, 1490 k.)
Pokol: fekete és vörös
(középkori miniatúra)
Angyali üdvözlet
(El Greco festmény részl., 1600)
Kék, vörös, sárga ördögök
(Bonaiuto freskójának részlete)


Kék
A mennyország és az angyalok a keresztény kultúrkörben fehérek, majd a középkor vége felé megjelenik a ragyogó kék is, mely a földhöz közelebb eső égi szféra angyal-lakóinak színe, a földi világban pedig a királyé. Mindkét szín a tisztaságot és bűntelenséget jelképezte. A kék régebben az ördög színe volt, így ugyanaz a szín két, egymással teljesen ellentétes jelentésű fogalomhoz tartozhatott.

A jó és a rossz kék

Kék angyalok,
Wilton diptikhon, 14.sz.
Kék ördög,
francia miniatúra, 13.sz.
Kép forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Wilton_Diptych
2. https://www.flickr.com/groups/devil/pool/page4


A kék immár a későközépkori (12-15.sz. gótikus) szellemiséget reprezentálja: ekkor épültek az égbetörő katedrálisok a hatalmas színes üvegablakokkal. A kék üveg a mennyországot vetítette a hívek elé, az áthatoló fény anyagtalan, transzcendens, és sokkal intenzívebb élmény mint egy egyszerű kék tárgy látványa. A fény eleven, a nap mozgását követő színt teremt, mely rávetül a belső térfalakra és váratlan színreflexiókat idéz elő. Az „isteni fény” egy gótikus székesegyház hatalmas terében a nem hívő mai embert is áhítattal, elragadtatással töltheti el.
(Mester 2012; Eco 2010:102; Gage 1993:58)

Gótika
A párizsi St.Chapelle kék boltívei A párizsi Notre Dame
„isteni fényei”
Kép forrás:
1. http://www.justacote.com/paris-75001/site-touristique/la-sainte-chapelle-1003887.htm
2. http://flickrhivemind.net/User/tom.wright/Interesting


A középkor vége felé lett a kék és arany a kereszténység színe, ez az egyik oka, hogy Európának ma kék a színszimbóluma. Érdekes, hogy amikor az arabok (a 7-8.században) elrendelték a szentföldi nem-mohamedán vallásúak megkülönböztetését, a keresztényeknek kék szín viselését írták elő.
(Cole 1994:15; Gage 1993:69; Kéri 2002:66; Pastoureau 2001:49)

A 16.században V. Pius pápa írta elő a festőknek, hogy Szűz Máriát piros ruhában és kék palástban ábrázolják. Az előírásban több hagyomány is megerősítést nyert: a középkorban a keresztény (ahogy több más) vallás szimbolikájában is, a kék az égi hatalmakhoz kapcsolódott. A kék egyre kedveltebbé vált, a hűséget, tisztaságot jelképezte, és elsősorban a nőket illette. Emellett a legdrágább festéket, az ultramarinkéket már régóta csak Mária ruhájához használták a festők. (Finlay 2006:281)

Keresztény színszimbólumok
Jézus ruhája piros és kék,
a Gonosz sárgát visel
(Liberale da Verona képe, 14.sz.)
Szűz Mária ruhája piros,
köpenye kék. (Raffaello:
Madonna Palatina, 15.sz.)

A magyar népi vallásosságban is Máriához tartozik a kék, ennek világos, búzavirágkék árnyalata. A Máriának ajánlott kegytárgyak (textilek, hímzések) és egyes festett bútorok (menyasszonyi láda) kultikus színe a világoskék.
(Kardalus 1995:11)



Katolikus egyház

A keresztény egyház a Római birodalom romjain alakult ki, bizonyos külsőségei (ruhaviselet, jelképek, színek) máig őrzik az ókori forma- és színhierarchiát. A római pápa és a főpapság viseletszíne a fehér, bíbor, vörös és arany. Európában a fehér mindig a tisztaságot jelképezi, mely lehet a hatalom, de a szegénység színe is, attól függően ki és milyen anyagon viseli. A korai egyház szertartásainak ruhái eleinte festetlen, nyersfehér vászonból készültek, ekkor a fehér a szegénység színe, hiszen a textilfestés nagyon költséges volt. Az árnyalatmentes hófehér (selyem, hermelinprém) viszont drága, és így a hatalomhoz illő.

Fehér

Korai keresztények fehérben, (római katakomba, i.u. 4.sz.) Ferenc pápa fehér reverendában Kopt főpap
Kép forrás:
1. http://www.primeroscristianos.com/it/index.php/tesori-di-roma/item/296-las-
catacumbas-de-domitila/296-las-catacumbas-de-domitila
2. http://www.johnthavis.com/pope-francis-to-create-new-advisory-commission
-on-sex-abuse#.VS4RUPCdeVc
3. http://hdnews.msk.ru/?paged=21

A római pápa többnyire fehér selyemszövetből készült reverendát visel, de a liturgiától függően olykor más színűeket is. Az Egyiptomban élő kopt keresztények szinte kizárólag fehéret hordanak, a magasabb rangúak kevés arany díszítéssel.

Pápai öltözetek
XVI. Benedek a liturgiának megfelelő színű öltözetekben
Kép forrás:
http://theratzingerforum.yuku.com


A főpapok* ruháit kezdetben a bíborcsigából nyert lilásvörös színezékkel festették, ahogy korábban a pogány római császár és előkelőségek tógáit. A bíboros „megkapja a bíbort” azt jelenti: beiktatják a hivatalába. Bizánc eleste után (15.sz.) megszűnt a bíbor festőanyag importja a Földközi tenger keleti feléből, és a pápa rendeletére a skarlát vette át a bíbor szerepét, ezért ma a bíborosok (kardinálisok) öltözetének színe élénkpiros. (Érszegi 2008)
*Főpapok, egyházi méltóságok: a pápa után a legmagasabb egyházi rang a bíboros ill. a püspök. A bíboros olyan püspök, akinek pápaválasztó joga van, és maga is választható.


Egyházi méltóságok

Püspök lilában Püspök bíborban M.L.Burke bíboros (kardinális) skarlátpirosban
Kép forrás:
1. http://s73.photobucket.com/user/TerriThrash/media/oneraddude.
jpg.html?sort=3&o=22
2. http://marklambert.blogspot.hu/2014/03/new-archbishop-of-liverpool-deo-gratias.html
3. http://mariancatechist.com/burke/index.html


A liturgia színei
Liturgia: egyházi szertartásrend, a papi ruhának és a templom belső díszítésének rendje, beleérve a színeket is. Az egyház történetének közel 2000 éve alatt időnként változott a liturgia, főbb fordulópontjai: 16.sz. (V.Pius) és az 1960-as évek vége.

V. Pius pápa rögzítette a latin rítusú egyház ma is élő liturgiájának színeit: fehér az Úr, Szűz Mária, az angyalok és a nem vértanú szentek ünnepein; piros Pünkösd napján, az Úr szenvedésének és a Szent Keresztnek, továbbá a vértanúknak az ünnepein; zöld vízkereszt után; violaszín (bíborlila) az adventben és a nagyböjtben; fekete (vagy helyette a viola): nagypénteken, gyászmisén, temetésen. Használható a rózsaszín is, és az arany bármelyik színt helyettesítheti. (Christian liturgy)

Liturgikus színek
Római katolikus miseruhák
Adventi oltárterítők és gyertyák
Kép forrás:
1. http://epicpew.com/know-liturgical-colors/
2. http://reformation-lutheran.net/liturgical-colors/
3. ?

A rózsaszín számunkra furcsán hat, hiszen ma kifejezetten nőies színnek számít, de amikor bekerült a liturgiába bizonyosan nem tekintették annak. A reneszánsz idején (15-16.sz.) az előkelő férfiak szívesen viseltek rózsaszínt, mint a vörös finomabb, nemesebb árnyalatát. A rózsa Krisztus-jelkép is, így került be a színkánonba, és évente két alkalommal jelenik meg a templomban: Húsvét előtt és Advent harmadik vasárnapján. (Érszegi 2007)

A kéket csak kivételesen, míg a sárgát nem használja a latin rítusú egyház. A kék Szűz Mária színe, ezért Mária-ünnepekre és Mária-kegyhelyen tartott misékre korlátozódik a használata. A sárgához hosszú időn át sok negatív tartalom kapcsolódott, ráadásul „feminin szín” is volt, az egyház talán ezért kerülte a használatát. Az aranyszín ugyanakkor rendkívül megbecsült volt, mert a Napot, és így a legtisztább fényt –a dicsfényt– jelentette. A régi szemlélet szerint a sárga és az arany két különböző színkategóriát alkotott.
(Delamare 2009:51; Eco 2010:102)
A II. világháború után szabadabbá vált az egyházi liturgia színhasználata, és –elsősorban a nem európai országokban– többféle szín, így már a kék és sárga is előfordul.


Keleti ortodox egyházi viselet

A keleti ortodox kereszténységben igen gyakori a kék papi öltözet (felonion), a bizánci művészetben és öltözködésben a kék mindig szent színnek számított. A bizánci kultúrkörben és ennek örökségében (a Balkánon, Oroszországban) a kék az építészeti díszítésben is gyakori volt, míg Európa nyugati részein ez csak elvétve vagy kis felületeken fordult elő.

Keleti ortodox egyházi viselet
Kék miseruhák (felonion)
Kép forrás:
1. http://classicalchristianity.com/2010/06/20/on-liturgical-collars-and-vestments/
2. http://orthovestments.com/blue-light-silk-phelonion-in-greek-style/
3. http://orthovestments.com/blue-light-silk-phelonion-in-greek-style/


Szerzetesrendek

A szerzetesrendeket jellegzetes öltözékükről lehet felismerni, melyek színe mindig a szegénységet, alázatot, tisztaságot szimbolizáló semleges vagy sötét árnyalat: a bencések, jezsuiták tiszta fekete, a ferencesek, klarisszák sötétbarna ill. szürke („szürkebarátok”), a domonkosok és ciszterciek fekete-fehér ruhát hordanak, míg a pálosok („fehérbarátok”), premontreiek, templomosok fehéret. (Pastoureau 2012:84)

Szerzetesrendek viseletei
Bencések Ciszterciek Domonkosok
Pálosok Ferencesek Klarissza nővér
Kép forrás:
1. http://www.flickriver.com/places/Italy/Liguria/Villa+Talla/recent/
2. http://uj.katolikus.hu/kepek/ffi2_zirci_ciszterek/konventkep_2004.jpg
3. http://en.wikipedia.org/wiki/Dominican_Order?uselang=it
4. http://mindennapi.hu/cikk/kultura/a-szerzetesek-elhatarolodnak-a-roluk-
keszult-filmtol/2011-05-31/3674
5. ?
6. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Poor_Clares



Vallásreformáció

A 16.században indult vallásreformáció elsöpri az élénk, tarka színeket a hitéletből, a templomokból és egy időre a polgári viseletből is. A színek szimbolikáját azonban Luther Márton is jól ismerte, és ennek szellemében rendelte meg címerét, a Luther-rózsát, 1530-ban:

Luther-rózsa
id. Lucas Cranach fametszete

„Minthogy tudni szeretnétek, hogy pecsétem jól sikerült-e, elmondom, milyen gondolatokat akartam pecsétnyomómon, teológiám ismertetőjegyén, megmintázni. Benne kellett lennie elsősorban a keresztnek: Fekete kereszt a szívben, amelynek természetes színűnek (piros szív) kellene lennie, hogy állandóan emlékeztessen a Megfeszítettbe vetett hit boldogító hatalmára, mert akkor leszünk igaz emberek, ha szívből hiszünk. Ez a kereszt fekete ugyan, megöl és fájdalmat okoz, de meghagyja a szívet eredeti színében, nem semmisíti meg a természetet, hanem életben tartja… Az ilyen szív fehér rózsán pihen. Azt jelenti ez, hogy a hit örömöt, vigasztalást és békességet terem, tehát viruló fehér rózsákon vezérel bennünket. Nem úgy adja a békét és örömöt, mint a világ! Ezért kell fehérnek és nem pirosnak lennie a rózsának. Mert a fehér a lelkek és az angyalok színe. Ez a rózsa égszínkék mezőben virul, mert az ilyen lelki és hitbéli öröm az eljövendő öröm előhírnöke már most a hitben élve és reménységben hordozva. De még nem az igazi öröm. Ezt a mezőt aranygyűrű veszi körül. Az ilyen boldogság ugyanis örökké tart a mennyben, nincs vége, drágább minden örömnél és vagyonnál, ahogyan az arany a legnemesebb és legdrágább ásvány.” (Luther-rózsa)

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Blue in Judaism - Wikipedia

Book of Revelation - Wikipedia

Christian liturgy - Wikipedia

Cole:
A szín

Delamare – Guineau:
Colour

Eckstut – Eckstut:
The Secret Language of Color

Eco:
A szépség története

Érszegi:
A pápa ruhája 1-3.

Érszegi:
Rózsaszín miseruha

Feisner:
Colour

Finlay:
Színek

Gage:
Colour and Culture

Green in Islam - Wikipedia

János:
Jelenések könyve

Kardalus:
Székely festett bútorok

Károli:
Szent Biblia

Kéri:
Holdarcú, karcsú ciprusok – Nők a középkori iszlámban

Luther-rózsa - Wikipedia

Magyar Katolikus Lexikon

Mester:
Az építészeti üvegek iparművészeti értékei

Pastoureau:
A fekete – Egy szín története

Pastoureau:
Blue – The History of a Colour

Pleij:
Colors Demonic & Divine

Seibert:
A keresztény művészet lexikona

Szelényi:
Színek, 181.p.

Tekhelet - Wikipedia

Tokaji Zs.:
Kínai jelképtár

Vallás és egyház
« Magyar népviseletek színei
Heraldika »
100.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.