A heraldika
(címertan) a középkori címerek,
pajzsok, zászlók, hatalmi és hadi jelvények szimbólumvilágát tanulmányozza.
A heraldikai jelrendszer a 12.századtól, a lovagok
fegyver-használatához idomulva fejlődött
ki Nyugat-Európában. A 14.századig számítják
az ún. élő heraldika korát,
bár azóta is, mind a mai napig használnak
és alkotnak címereket.
A jelvények és színek azonosítottak
az ellenséggel szemben, jelezték a rangot, a társadalmi
hierarchiában elfoglalt helyet, és ezek alapján
ismerték fel az elesett harcosokat a csatamezőn.
Címerek
A címeres pajzsok használatának előzményei
láthatók a 11.sz. végén készült
Bayeux-i kárpiton, mely a 1066-os hastingsi csatát
„meséli el”.
| A címerhasználat
kezdetei |
 |
| Harcosok
címeres pajzzsal, a Bayeux-i kárpit részlete,
11.sz. |
Jelképek utaltak a királyra, nemesi családokra,
hadseregre, régiókra, városokra, céhekre,
polgárokra, sőt parasztoknak is volt címere.
A címer azonosította az egyént és
tulajdonát, ezért ügyeltek rá, hogy
ne legyen két egyforma címer. Lényegében
a feudális világ vizuális kommunikációjának
egyik legfontosabb eleme volt: a középkorban még
nagyon kevesen tudtak írni-olvasni, az élőbeszéd
mellett a kommunikáció fő eszköze a
kép és a képi szimbólum
volt, és ebben fontos szerep jutott a színeknek.
(Hampshire 2009:36)
| Címerhordozó
pajzsok |
 |
 |
Fent:
különböző országok címerei.
Lent: magyar címerek
(részletek Gelre herold címerkönyvéből,
kb. 1380) (Gelre) |
Kép
forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gelre |
A címer, mint vizuális jelrendszer, egyszerre
többféle dolgot fejezhetett ki, a jelentéstartalom
a középkor idején még benne volt a
köztudatban. De akkor sem volt nagyon egyszerű a címer
olvasása, a változások nyomon követése,
ezért címer- szakértőket (heroldokat)
alkalmaztak, innen a tudomány elnevezése.
Új területek meghódítása vagy
házasságok révén különféle
címerek egyesültek is, így néhány
száz év alatt sok ősi címerből
mozaikszerűen összetett, igen bonyolult címerek
jöttek létre.
| Egyesített címerek |
 |
 |
| Ausztria
címere a 16.században |
Aragónia
címere |
Kép
forrás:
1. http://www.flickriver.com/photos/odisea2008/tags/habsburgs%E2%80%9D/
2. http://pasapues.es/aragonesasi/escudos/escudo.php |
Jelvényhordozók
A kezdeti időkben a címereket pajzsok hordozták.
Később a zászló, köpeny, sisak,
ruha, nyeregtakaró is címerhordozó lehetett,
majd épületeken és egyéb tárgyakon
is megjelent a rajzolat.
| Jelvényhordozók |
 |
| Király
és lova címerrel, díszes öltözetben |
Kép
forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Alfonso_X_of_Castile |
A pajzs címer befogadására alkalmas területe a mező.
A korai pajzsokon valódi anyagokat (vásznat, prémet,
kisebb tárgyat) helyeztek el és fémmel
erősítettek fel. Később befestették
ill. figurákat festettek rá. Elsősorban mértani
és stilizált formákat (ember, állat,
tárgy, épület) alkalmaztak, síkbeli
(nem perspektivikus) ábrázolásban, a természethű
alak sokáig ritka. Az állatfigurák közül
leggyakoribb a tekintélyes-félelmetes oroszlán,
sas, medve, a mitikus griff, sárkány, de előfordulnak
békésebb állatok (bárány,
ló, vízimadár) is.
Az államok, városok, nagy intézmények
és sportcsapatok ma is használnak címert,
és ez szolgált mintául a kereskedelmi cégjelzéseknek:
cégér, céhjel, áruvédjegy,
modern márkajel – mindnek a címer az őse.
A heraldikus színek
A címer színes jelvény, a színhasználatra
szigorú szabályok vonatkoztak. A középkori
címereken –a kor ízlésének
megfelelően– csak tiszta, élénk
és árnyalatlan színeket használtak,
mert ezek a legfeltűnőbbek, könnyen reprodukálhatók,
névvel azonosíthatók, és a színek
keverése akkor még amúgy sem volt elterjedt
gyakorlat. A kezdetleges reprodukálási technikák
korában fekete-fehérben is meg kellett jeleníteni
a színeket, ennek mintázatát is meghatározták.
Hét fő címerszín volt (ez a harmónia
száma), a szak- irodalomban francia* neveikkel azonosítják
őket:
*E színneveket a középkori
francia irodalmi nyelvben használták, némelyik
mára csak a heraldikában maradt meg. (Pastoureau
2012:92)
Klasszikus heraldikai színek:
| szín: |
jelentése: |
francia neve: |
| vörös |
bátorság |
guilles |
| kék |
őszinteség,
kegyesség |
azure |
| zöld |
termékenység,
fiatalság |
vert |
| fekete |
fájdalom, bűnbánat |
sable |
Fémszínek:
| szín: |
jelentése: |
francia neve: |
| arany |
tisztelet, hatalom, királyhűség |
or |
| ezüst |
tisztaság, hit |
arg |
Festett felületen az aranyat sárgával,
az ezüstöt fehérrel helyettesítették.
Későbbi színek:
| szín: |
jelentése: |
francia neve: |
| bíbor |
méltóság
díszítőszín
|
purpur |
narancs,
barna |
természetes ábrázoláshoz
(emberi test, állatok bundája)
|
tenne
murrey |
A címerleírásokban nem mindig vesznek
tudomást a narancsról és barnáról,
nem számítanak bele a 7 fő címerszínbe
sem. Fekete-fehér helyettesítésük
van, de használatuk nem terjedt el.
| Heraldikus
színek és helyettesítésük |
 |
| Az
egyes színek alatt a fekete-fehér mintával
való helyettesítésük |
A színek használatának szigorú szabályai
voltak, pl. a vörös mezőben álló
figura lehetett sárga vagy fehér (fémszínű),
de nem lehetett kék, zöld vagy fekete. Hasonlóan
a fémszínek sem kerülhettek egymásra,
ezek mellé csak a klasszikus színek jöhettek.
A színek és fémek együttesét máznak nevezik a heraldikai szakirodalomban, a
szín, fém és bundabőr együtt
a borítás. A felhasznált prém
többnyire hermelin és evet (kékesszürke
bundájú mókus) volt, színei pedig:
fehér, fekete, kékesszürke.
Lovagtörténetek
A középkori lovagtörténetekben, melyek
mesék formájában máig élnek,
a főhősnek ismeretlen lovagokkal kell megküzdenie.
A mondabeli figurák heraldikus alapszíneket viseltek,
nemcsak maguk, hanem lovaik is: a vörös lovag kezdetben
az ördög és a túlvilág követe,
később egyértelműen pozitív figura
lett. A fekete lovag lehetett jó és rossz is,
míg a fehér mindig pozitív. A kék
a hűségé és bátorságé,
a zöld pedig a fiatalság jelképe, de a kelta
mitológiában éppen ördögi figura,
akit a balszerencse és a halál fogalmával
társítottak.
(Pastoureau 2004:59 és 2012:100;
Sir Gawain és a Zöld Lovag)
| Lovagok |
 |
 |
 |
| A
Fekete, a Vörös és a Zöld lovag |
Kép
forrás:
1. http://www.ludlowadvertiser.co.uk/leisure/gdo/8277289.More_great_
days_out_from_Philippa_May/
2. http://sorcerers-stone.net/1/previous/2.html
3. http://theflatlandalmanack.typepad.com/the_flatland_chronicles/2007/12/
pictures-from-1.html |
A magyar népmesékben mindig hármas színhierarchiát
látunk, melyet fémek hordoznak: arany, ezüst
és réz.
A magyar címer és zászló
A magyar királyi (később állami) címerek
legkorábban megjelenő eleme a kettőskereszt
több mint nyolcszáz éve szerepel címertörténetünkben,
a jelnek bizánci gyökerei vannak. A kereszt alá
„naturalisztikus” módon pázsitot tettek,
ez a zöld hármashalom. (Bertényi
1983 és 2003)
| Magyar címerek |
 |
 |
Nagy
Lajos címere (14.sz.):
egyesítve a liliomos Anjou-címer,
a Lengyel és Magyar Királyság
és Dalmácia címere |
Rákóczi-címer |
Kép
forrás:
1. http://www.wikiwand.com/hu/Magyar_Kir%C3%A1lys%C3%A1g
2. http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1
roz%C3%B3/R%C3%A1k%C3%B3czi_c%C3%ADmer |
Államcímerünk másik, 1202-től
napjainkig élő eleme a vörössel és
ezüsttel hétszer vágott (vízszintesen sávozott, csíkolt) pajzsmező. Az ezüstöt,
fémszín lévén, festett változatban
mindig fehérrel helyettesítették. A magyar
államcímer forma- és színvilága
a 14.század végére rögzült. A
legrégebbi piros-fehér-zöld zászló
is ebből a századból származik (Szt.
László falképek Ponik katolikus
templomában, ma Poniky, Szlovákia). A piros-fehér-zöld,
az ún. pannon színek (jelentésük:
„erő-hűség-remény”), már
a 16.században feltűnnek külföldi ábrázolásokon
is. (Bertényi uo.)
| Magyar királyok és címereik |
 |
 |
| Szent
István (Képes Krónika) |
Szent
László (Képes Krónika) |
|
|
 |
 |
| Nagy
Lajos (Thuróczy Krónika) |
Mátyás
király (Thuróczy Krónika) |
Kép
forrás:
1. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
2. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Krakko_ostroma.jpg
3. http://mek.oszk.hu/01900/01918/html/index428.html
4. http://matyaskiraly.network.hu/kepek/portrek_matyas_kiralyrol
/turoczi_kronika |
A Dózsa-féle parasztháború
(1514) idején fehér alapon vörös keresztet
hordoztak a felkelők, ami Szt. György zászlaja (valamint Angliáé és Grúziáé).
A török kori katonai zászlók és
a függetlenségi harcok lobogói többnyire
vörösek, a fejedelmi család címerével.
A francia forradalom után alakult ki a trikolór,
a háromszínű nemzeti zászló,
és a Reformkor idején egyre gyakrabban használják
ebben az összeállításban a magyar
színeket is. A 1848-as forradalom egyik követelése
volt a Habsburg császári színek felváltása
a piros-fehér-zölddel.
| Habsburg ás magyar zászló |
 |
 |
| Habsburg
zászló: „schwarz-gelb” |
1848-as
magyar zászló |
Kép
forrás:
1. http://www.fahnenversand.de/fotw/flags/ah%5E.html
2. http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=100324&aid=101043 |
Habsburg-színek: fekete (schwarz) és sárga
(gelb). A „schwarz-gelb” a császárpártiakra
használt szó, árulót is jelentett,
de a sárgának a középkor óta
volt „áruló" jelentése.
Zászlók
A zászló szerepe kezdetben a nagy távolságból
jól látható jeladás volt (ún. csatajel), ezért is használtak rajta élénk
színeket, de hosszú időn át a korízlés
is ezt preferálta.
A keresztesháborúkban a különféle
nemzetek más-más színű keresztet hordtak
a ruháikon és a zászlóikon: a franciák
pirosat, az angolok fehéret, a flamandok zöldet,
stb., ebből alakulnak ki később a nemzeti zászlók.
A nemzetközi hajózás elterjedésével
a hajókra is a nemzetiséget jelző zászlókat
tűztek.
A középkori színszimbólumokból
fejlődtek és máig fennmaradtak az országzászlók
színei. A heraldikai jelvények évszázadokra
rögzítették és megerősítették
az akkori világ színjelrendszerét, vagyis
a középkori színkommunikációt.
• A skandináv (dán, svéd, norvég,
finn, izlandi, feröeri) zászlók kereszt-rajzolata
egyforma, csak színeikben különböznek.
Dánia volt a mintaadó, a 13.században tűnt
fel a dán zászló – abban az időben
Európa-szerte gyakori volt a kereszt a pajzsokon, hadi
jelvényeken, a kereszteshadjáratok is innen kapták
a nevüket.
• Nemcsak a címereket, hanem a zászlókat
is lehetett egyesíteni, erre legismertebb példa
az Egyesült Királyságé, a zászlónak
neve is van: Union Jack. Az 1801 óta használt
zászló a három országot és
ezek védőszentjeit jelképezi: Anglia védőszentje Szt. György – fehér
alapon vörös kereszt; Skócia védőszentje Szt. András – kék
alapon fehér ferde v. átlós kereszt (az
ún. András-kereszt); az írek (Észak-Írország)
védőszentje Szt. Patrik – fehér alapon vörös átlóskereszt.
| A brit
zászló kialakulása |
 |
| Anglia
és Skócia zászlaja: Union Jack, 1606 |
|
 |
| Union
Jack (1606) és Írország zászlaja:
Union Jack, 1801 |
• A francia forradalom után kialakult a trikolor (három-szín), ennek nyomán a piros-fehér-kék
együtt a szabadságot jelképezi több
más ország zászlajában is. Ez a
nemzeti színe a szláv népek többségének,
Hollandiának, az Egyesült Államoknak, és
számos más országnak is. (Piros jelentése:
szabadság, fehér: hűség, kék:
testvériség)
• Az Egyesült Államok lobogójában a
vörös-fehér sávok az eredeti tizenhárom
gyarmatot jelképezik, az ötven csillag kék
mezőben pedig a jelenlegi ötven tagállamot.
• A holland királyi ház alapítója Hallgatag Vilmos (1533-84) Nassau
grófja, a dél-franciaországi Oránia
vagy Orange (narancs) megye hercege volt. Ő vitte a narancsszínt Németalföldre, az első zászló
még narancs-fehér-kék volt. A narancs színnel
azonban gondok voltak: vörös és sárga
(szerves festékek) keverékeként állították
elő, vagyis nehéz volt a színállandóságot
tartani, a vöröshöz viszonyítva a narancs
sápadtabb szín és a sárga alkotórész
előbb kifakult. Mindezek miatt a 17.század első
felében felhagytak a naranccsal, és vörös-fehér-kék
lett a holland zászló.
• Az ír zászlóban a zöld a katolikusokat,
a narancs a protestánsokat jelképezi. Ez utóbbi
szín eredete ugyanaz, mint a holland nemzeti színszimbólumé,
vagyis az Orániai-ház színe.
• A narancs ritka szín a heraldikában, a fentieken
kívül India zászlajában is szerepel
(a zöld és a fehér mellett), de ezt sáfrányszínnek
nevezik. A sáfrány sokoldalú felhasználásának
–így a vele való festésnek is–
nagy hagyománya van az indiai kultúrkörben,
többek között a buddhista vallás egyik
színe.
• Az olasz és német zászló a napóleoni
háborúk idején (18-19.század) alakult
ki. Érdekes, hogy az olasz zászló (zöld-fehér-piros)
sávjai először vízszintesen helyezkedtek
el, mint ma a magyaré.
• Sok arab ill. iszlám ország zászlaja tartalmazza
a fekete-fehér-vörös-zöld színeket.
A zöld az iszlám jelképe, az arabok számára,
mint sivatagi népnek, a növényzet színe
mindig becses volt.
• Afrika számos országában a vörös-zöld-sárga
fordul elő, ezek dinamikus, természetes színek:
a vörös a szabadsággal, a zöld az iszlámmal
kapcsolatos, míg a sárga az ásványi
kincseket jelképezi.
• Speciális zászlók: Az egyszínű
fehér a fegyvertelenség és megadás
jele (békekövet). Az egyszínű fekete
a gyászt jelzi. A középkorban sárga
zászló figyelmeztetett a járvánnyal
sújtott városnegyedekre. A tengeri kalózok
az elfoglalt hajókra fekete zászlót tűztek,
rajta (a halálos veszélyt szimbolizáló)
fehér koponyával és lábszárcsontokkal,
jelezve, hogy nem viccelnek ...
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Bertényi:
Kis magyar címertan
Bertényi:
Államcímerünk kialakulása
Gage:
Colour and Culture, 80.p.
Gelre - Wikipedia
Hampshire – Stephenson:
Jelek és szimbólumok
Heraldika (színek) - Wikipedia
Heraldry – Wikipedia
Leeuwen:
The Language of Colour, 17.p.
Pandula:
Állami, nemzeti zászlók
Pastoureau:
A fekete – Egy szín története
Pastureau:
Blue - the History of a Colour
Sir Gawain és a Zöld Lovag – Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
