Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.2.4.3.

A diszkrimináció színei
 
 
A színek nemcsak a hatalom, hanem a megszégyenítés kifejezésére is alkalmasak. E célra évszázadokon át leggyakrabban a sárgát, zöldet és a vöröset használták, továbbá az erősen kontrasztos csíkos mintázatot.


Sárga

Mint minden színhez, a sárgához is ellentétes jelentés-tartalmakat társítunk: a ragyogó sárga a nap, az arany és mint ilyen, a dicsőség egyik színe, ugyanakkor számos kellemetlen fogalom is kapcsolódik hozzá. Ambivalenciáját jól szemlélteti, hogy a parfüm és a vizelet egyforma sárgának látszik: ha nincs egyéb információ, vizuálisan nem lehet a két folyadékot megkülönböztetni! (Vroon 2005:140)

Sárga folyadékok
Parfüm Vizelet
Kép forrás:
1. http://www.danhba24h.com/p/2035/23344/fred-hayman-touch-eau-de-
toilette-spray-100ml33oz.html
2. http://poramorsho.blogspot.com/2012/10/blog-post_13.html

A mérget termelő állatok, egyes betegségek, járványok, az epe és a gennyes sebek színe miatt a sárgához szinte a mai napig számos negatív jelentéstartalom tapad a nyugati kultúrákban. Az antikvitásban és a középkorban a négy testnedv-elméletre épült az orvoslás gyakorlata, a testnedvekhez színeket is társítottak: vörös vér, fehér nyálka, sárga epe és fekete epe. Ezek közül a sárga epe volt „felelős” a nyugtalanságért, féltékenységért és más betegségekért, kellemetlen tulajdonságokért is.


Prostituáltak
Az ókorban a sáfrány illata és tüzessárga színe összekapcsolódott a mámorral, az erotikával, a hetérák környezetével. A pogány Róma tavaszünnepén, a Floralián felvonultak a prostituáltak, akik Florát saját istennőjüknek tekintették. Az ünnepi látványban dominált a virágdísz, a színes öltözetek, általában a sárga szín, mindehhez hozzátartozott a méz és erjesztett mézes italok fogyasztása is.
» Szerelmi színjelek

Mámor és erotika
Freskók Herculaneumban: (i.u. 1.század)
Balra: mulatozó pár;   jobbra: táncosnő
Kép forrás:
1. http://www.salernocruises.com/GATEWAYDESTINATIONS.html
2. Museo Archeologico Nazionale di Napoli

Az ókori komédiák gyakori szereplője volt Dionysos/ Bacchus a mámor istene, aki sárga ruhában jelent meg, és sárgát viseltek a hetérát játszó szereplők is.
(Színjátékok, színészek, színészet - ókor)

Ez lehet a magyarázata, hogy később, a középkori Európa városaiban a prostituáltak kötelesek voltak valamilyen sárga ruhadarabot (de legalább övet, szalagot, kendőt) viselni. Persze ez egyúttal reklámként is szolgált a számukra…
(Ráth-Végh 1977:564; Bódiné 2011:88)
Megkülönböztető színként előfordult körükben a vörös is, mely (már az állatvilágban is) szexuális jelzőszín, ezzel függ össze a vörös lámpás ház ill. negyed elnevezés.

János
Jelenések könyvében a Nagy Szajha karmazsin és bíbor ruhát visel, a színek ebben az összefüggésben a bűn, paráznaság és bálványimádás szimbólumai.
(János evangelista: Jelenések könyve - IV. Babilon megtisztítása)

A babiloni Nagy Szajha
A Nagy Szajha skarlátvörös vadállaton ül, ruhája bíbor és skarlát
(Bambergi Kódex, 1000 körül)
Kép forrás:
http://commons.wikimedia.org/wiki/Book_of_Revelation

Az iszlám országokban az erkölcsös nők festetlen (nyersszínű) anyagból készült ruhákat hordtak, míg az örömlányok színes, legtöbbször vörös holmikat. (Kéri 2002:66)

Sárga és vörös – a prostituáltak színe, 1.
Velencei kurtizánok
(Carpaccio, 1500 k.)
A kerítőnő (Vermeer képe, 1656)

Sárga és vörös – a prostituáltak színe, 2.
Párizsi utcanők a Moulin-Rouge környékén
(francia poszterek, 19.sz.)
Kép forrás:
http://www.allposters.com


A megbélyegzés színei
A klasszikus festészet gyakori témája bűnbánó Magdolna, aki fiatal korában örömlány volt, de Krisztus keresztre feszítésének és feltámadásának tanújaként megtért, majd remetének állt. A festményeken a sárga ruha utal előéletére, a kibontott haj pedig a vezeklést jelképezi. (Pleij 2004:77)

Bűnbánó Magdolna
Crivelli képe (15.sz.) Correggio (16.sz.) Gentileschi (17.sz.)


Ikonográfiai hagyomány, hogy Iskarióti Júdást, Jézus egyik tanítványát, majd árulóját, sárga ruhában ábrázolták a festők.
(Cole 1994:14; Pleij 2004)

Júdás csók
Ismeretlen itáliai festő (12.sz.eleje) Giotto, toscanai festő
(1305 körül)
Engebrechtsz, holland festő (1500 körül)


Őrültek és bűnözők
A sáfrányt festőanyagnak, illatszernek, gyógyszernek, fűszernek és afrodiziákumnak használtak sok évszázadon át. Mindezek mellett drogot is nyertek belőle: pszichoaktív hatású illóolajának túlzott belélegzése nevetőgörcsöt, dührohamot okoz. Ez lehet az oka, hogy a középkorban rontó hatást tulajdonítottak a növénynek, és a vélekedés átterjedt a sáfrány jellegzetes, intenzív sárga színre is. (Lever 1989:41)

A középkori Nyugat-Európa városaiban sárga festékkel mázolták be az adósok és az árulók házát, a műveletet a hóhér végezte. A nagy járványok idején a fertőzött városnegyedekben sárga zászlót tűztek ki. (Pastoureau 1987:50)

A sárga jelképezte a cselszövést, irigységet, alantasságot és jogfosztottságot. A büntetések része volt a megszégyenítés is, a vétkest sárga-zöld ruhába öltöztették. Az eretnekeket sárga köpenyben küldték a máglyára, vagy ha csak vezeklésre ítélték őket, akkor sárga keresztet kellett viselniük a ruhájukon. Sárga színt kellett hordaniuk más jogfosztottaknak is, a különféle betegségben szenvedőknek, az elmebetegeknek, a „sárgaház” ma is az elmegyógyintézetet jelenti. A sárga az ellenségeskedés színe is volt, ilyen ruhában mutatkozni kihívást jelentett, és feljogosította a környezetet a gúnyolódásra, durva tréfákra. (Huizinga 1979:271; Bódiné 2011:91; Bódiné 2014:74)

A sárga a ragályok*, súlyos betegségek és a halál színe is: a halott bőrének sárgás elszíneződése élesen különbözik a fiatal és egészséges ember üde arcpírjától. Az Apokalipszis utolsó lovasa a Halál, sárgás fakó lovon érkezik.
*Az afrikai ebola-járvány felszámolásán dolgozó egészségügyiek rendkívül élénk sárga védőruhát viselnek (2014).


Zöld

A zöld szín csak pár évtizede örvend magas presztízsnek, mióta a természetvédelem és az egészséges élet színszimbóluma. A vegetáció természetes zöldje, a tavasz színe mindig kedvelt volt, a heraldika is megbecsülte, mint az ifjúság és termékenység színét, azonban –egészen a 20.század elejéig– sok minden volt a zöld rovásán: ez a „nemszeretem” állatok (hüllő, béka, sáska, hernyó) színe, és többféle méregé is. Az arzén és a réz egyes vegyületeinek színe zöld, ezek különféle rovarirtók, mérgek alapanyagául szolgáltak, és még a 20.sz. első felében is használták. Nem mellesleg sokáig nehéz volt igazán szép zöldre festeni a kelmét, ezért sem sikerült megkedvelni ezt a színt.

A zöld –a sárga mellett– a romlás és gyalázat jelképe, a megszégyenítés színe volt. Zöld sapka járt a csődbe jutott adósnak, a visszaeső gályarabnak. Úgy gondolták, hogy bűnöket csak egy elmeháborodott követhet el, ezért öltsön a vétkes „bolondruhát” – sárga, zöld csíkokból, foltokból álló öltözetet. (Lever 1989)

Udvari bolondok
Francia miniatúra (15.sz.) Gonella, a ferrarai hercegi udvar bolondja (Fouquet portréja, 15.sz.)
Kép forrás:
1. http://www.villaggiomedievale.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=532
2. -

A tarka-csíkos viseletet (főleg az élénk sárga-zöld-vörös együttesét), de bármely kontrasztos színekből tevődött is össze, mentális zűrzavarként értelmezte a középkori ember. A bolondruha viselője kívül került a közösségen, nem véletlen, hogy karneválok idején, amikor minden rend felborul, tarka-színes jelmezeket öltenek a résztvevők. A közép- és reneszánsz kori bolondruhát ma a bohócok viselik, és a fegyencek ruhája is sokáig csíkos volt.

A bolondok színei
Bolondok farsangja
Messkirch, Németország
Bohóc
Kép forrás:
en.wikipedia.org/wiki/Mask
 



Vörös

A vöröset –a vér színét– megkülönböztető színként viselték a hóhérok, a hóhérsegédek pedig sárgát vagy zöldet. Az öltözet kiegészítő színe a fekete, a halált jelképezte. A középkori ember igyekezett messze elkerülni a hóhérokkal való közvetlen érintkezést. (Ráth-Végh 1977:545)

Királynők és hóhéraik
Mária skót királynő
a vérpadon
(Linton képe, 19.sz.)
Lady Jane Gray a vérpadon
(P. Delaroche képe, 19.sz.)



A zsidók megkülönböztetése

Az arabok az iszlám hódítást (i.u. 7.század) követően rendelték el a szentföldi nem-mohamedán népek megkülönböztetését, ez öltözködési előírásokat is tartalmazott. A zsidóknak sárga, a keresztényeknek kék, a szamaritánusoknak vörös színt kellett viselniük. (Lange 1996:38; Kéri 2002:66)

Európában 1254-ben az arles-i zsinat rendelte el, hogy a zsidók egy kerek szövetdarabot tűzzenek a ruhájukra, a sárga színt pedig IX. Lajos francia király írta elő. E mellett egyéb előírások is szabályozták az öltözködést, pl. egy jellegzetes formájú csúcsos kalapot kellett viselniük.
(Lever 1989:42; Costume)
A szín a zsidóságot diszkrimináló szín maradt még a 20.század első felében is. (The badge, hat and clothing...)

Zsidó viseletek
Sárga köpeny, keleties kaftán, kalap
(a teljes képet ld. forrás 1.)
Sárga jel a ruhán
(15.sz., német ábrázolás)
Kép forrás:
1. http://www.jewishencyclopedia.com/articles/4699-costume
2. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Jewish_man_-_worms_-_16th_century.jpg



Színnevek
A sárgától és zöldtől való irtózás nyomot hagyott a nyelvekben is: Lever könyvében felsorol néhány francia példát. A magyarban a színcsúfnevek száma tanúskodik az ellenszenvről: míg a fehérrel, kékkel, vörössel összefüggésben csak kevés ilyen szavunk van (pl. lárvafehér, hupikék, jajvörös), azok is inkább csak humorosak, a zöldhöz és sárgához annál több csúfság-csúfolódás kapcsódik (pl. hányászöld, libafoszöld, penészzöld, varangyzöld, hernyózöld, epezöld, ill. gennysárga, kígyósárga, pisisárga, kolerasárga stb.).


Ma a zöld az egyik legnépszerűbb szín, és a sárga sem számít „diszkriminatívnak”, hétköznapi viseletként, főleg nyáron teljesen megszokott. De ma is kell némi bátorság tetőtől talpig élénk sárgába öltözni...

Extravagancia
David Bowie talpig sárgában (1960-70-es évek)
Kép forrás:
https://www.pinterest.com/charliecat39/david-bowie/

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bódiné:
Ruházat és jelképek

Bódiné:
A bíbor méltóság, a sárga árulás

Cole:
A szín

Costume

Huizinga:
A középkor alkonya

János evangelista:
Jelenések könyve - Wikipedia

Kéri:
Holdarcú, karcsú ciprusok – Nők a középkori iszlámban

Lange:
A zsidó világ atlasza

Lever:
Korona és csörgősipka

Pastoureau:
L‘uomo e il colore

Pleij:
Colors Demonic & Divine

Ráth-Végh:
Hatalom és pénz

Rätsch:
A szerelem füveskertje

Színjátékok, színészek, színészet - ókor

The badge, hat and clothing laws for Jews in the Middle Ages

Vroon – Van Amerongen –
de Vries:
A rejett csábító – A szaglás pszichológiája

A diszkrimináció színei
« Egyenruha
Polgárok és közemberek
színviselete »
95.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.