Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.2.2.

Biológiai színkommunikáció
 
 
A színkommunikációt a természet által diktált ösztönös viselkedés részeként használják az élőlények, fajon belül és a különböző fajok egymás között is. Számos élőlény viselkedéskészletébe beletartozik a színekkel való kommunikáció, mely a biokommunikáció egyik különleges megnyilvánulása. Megjelenik mind a növény-, mind az állatvilágban, és figyelemre méltóak a fajok közötti „üzenetváltások” – ezekben az ember is aktívan részt vesz. Az emberi színhasználat olykor hasonlóságot mutat az állatok színkommunikációjával, – úgy tűnik, egy ősi, jól bevált sémát követünk a társadalmi érintkezésekben is. (Morris 1992:45)


Színjelzések


Általában azoknál az állatfajoknál fordulhatnak elő színüzenetek, amelyek maguk is színlátók, és ez nem minden fajra jellemző. Ha az élőlény testfelülete (szőre, tolla, pikkelye, bőre) színes, feltehető, hogy a faj egyben színlátó is. (Attenborough 1989:129)

A színlátás és a színes test komoly „biológiai befektetés”, aligha lehet öncélú, valami hasznának kell lennie az élőlény számára. Egyes fajok túlélése színkommunikációjuk hatékonyságától is függ. (Sebeok 1983:45)

De meg kell jegyezni: nem tudjuk pontosan és biztosan, valóban emberi értelemben vett „színeket” látnak-e ezek az élőlények. Az állatok szemének retinájában 3 vagy 4 színérzékelő sejt van, és képesek különbséget tenni hullámhossz szerint a spektrumban, –erre számtalan bizonyíték van,– de mindez nem jelenti, hogy ugyanúgy látják a színeket, mint az ember.
Mint arról korábban szó volt, a szín tudattartalom, az agy teljesítménye: kérdés, hogy az állati elme milyen szinten dolgozza fel a beérkező ingereket. Amikor az állatok „színlátásról” van szó, ezt a bizonytalanságot mindig tekintetbe kell venni.

Érdekes adat, hogy egy csimpánz „akit” sikerült rávenni a rajzolásra és festésre, a vörös színt használta legszívesebben. (Morris 1997:202)

Színes élőlények
A szivárvány minden színében ... és a klasszikus fekete-fehér-piros



Koevolúció
A színlátás (bármit látnak is az állatok) és a testi színesség kialakulásában szerepet játszott a koevolúció, azaz két különböző faj együtt, egymás hatására fejlődik-változik, ahogy ez a virágok és méhek ill. lepkék között történt, mintegy 130 millió évvel ezelőtt. A virágok színükkel hívják fel magukra a beporzó rovarok figyelmét, koevolúciójuk eredményezte a méhek színlátásának kialakulását és kifinomodását, és ez utóbbiak pedig a virágok rendkívüli (forma-, illat- és színbeli) változatosságát. Emberi fogalmakkal: a növények versenyében a színes virág volt az egyik leghatásosabb „reklámfogás”.

A növények megporzását a mérséklet égövön elsősorban a rovarok végzik, a trópusokon a madarak (pl. kolibri) is. A méhek szeme a hosszú hullámokra (vörösre) kevéssé, viszont a kék és ultraibolya tartományban különösen érzékeny, ott is, ahol az ember nem lát. A sárga virágokat, sőt nyáron a sárga trikót is, különösen kedvelik az apró, repülő rovarok.

Hasonló folyamat játszódott le a gyümölcsök esetében, melyek jobban elterjednek, ha élénk színük miatt feltűnőek, egyes élőlények szívesen fogyasztják, és a gyümölcsmagvakat nagy területen szórják szét. Az éretlen gyümölcs még zöld, alig észrevehető a zöld levelek között. Az érett viszont színes (élénkpiros, sárga, bíborlila), kontrasztos a zöld környezetben: jelzi, hogy már érett, nagyobb a cukor- és energiatartalma, vagyis most érdemes megenni. Ebben az esetben is koevolúció zajlott, mert a gyümölcsök csak a színlátó fajokra (madarakra, főemlősökre) számíthattak.

Érett és éretlen gyümölcs
A zöld levelek között a piros gyümölcs feltűnő
Kép forrás:
http://pixabay.com/en/photos/strawberry/



Nemi szelekció
A legszebb színes állatfajok a madarak és lepkék között találhatók, általában a nemi szelekció eredményeként alakult ki a tarkaság. A szín a párválasztási verseny, a vetélytársak versengésének kelléke. Mindig a hím madár a színes, hozzá képest a tojó jellegtelen, hiszen rejtőszíneket visel. Viszont a nőivarú madárnak fejlettebb a színlátása és finomabb az „ízlése”, mert a színek alapján választja párját. (Sebeok 1983:21)
A trópusokon élő paradicsommadár talán a legpompásabb díszeket hordja, pedig ezzel saját magát veszélyezteti, mert a ragadozók is könnyebben észreveszik.

Nemi szelekció a madarak között
Fácán pár Paradicsommadár pár
Páva pár Házi pirók pár
Mindig a hím madár a színesebb, díszesebb

Kép forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Galliformes
2. http://hunterasiazoo.weebly.com/birds.html
3. http://allpetnews.com/pair-of-peacocks-reunited-with-owners-after-
escaping-property
4. http://www.tripadvisor.co.uk/LocationPhotoDirectLink-g55758-
i20232537-Doss_Texas.html


Az Ausztráliában élő lugasépítő madarak (Ptilonorhynchus violaceus) nem feltűnőek, egyszerű sötétkék vagy barna tollazatot viselnek. A hím a fészke mellett kis folyosót, „lugast” épít ágakból, ahová színes tárgyakat gyűjt és helyez el nagy műgonddal. Nemcsak tárgyakat gyűjt, hanem színes bogyókból, levelekből festéket készít, és befesti a lugas ágait. Színei a kék, sárga, fehér, de pirosat és zöldet egyáltalán nem választ. A kifakult színes tárgyakat kidobja! Építés közben ügyel a tájolásra és a szimmetriára is. A tojók a színes építményeket értékelve választanak párt.
(Lugasépítő-félék; Morris 1992:197)

Lugasépítő madár
Kedveli a kéket A tojó megszemléli a lugast
Kép forrás:
http://gigamir.net/womans/home/interior/gall103247


Az állatok élénkvörös testrészei (orr, fejdísz, nyaki lebeny, toll, pikkely, fenék) az agressziót, megfélemlítést, dominanciára törekvést vagy a párosodási készséget jelzi. A vörös szín a testen megelőlegezi vagy felidézi a vér látványát, mely minden élőlény számára fenyegető vagy izgató.
(Eckstut 2013:170; Steinmann 1980:63; Morris 1992:185)

Élénkvörös testrészek
Kakas, mandrill és japán hómajom
Kép forrás:
1. ?
2. http://www.weirdexistence.com/loud-and-colourful-mandrill/
3. http://www.vtaide.com/png/habitats/mountains/bears-n-monkeys.htm

Udvarlás
Díszhal, anolis gyík, fregattmadár
Kép forrás:
1. http://zickerzacher.blogspot.com/
2. http://www.zazzle.com/red_throated_dancing_lizards_of_new_orleans_
postage-172251599200408340
3. https://quizlet.com/25325505/pelecaniformessuliformes-flash-cards/


A színlátó fajok (főleg az emlősök) szexuális viselkedéséhez általában a vörös szín látványa kapcsolódik, az ivarszervek vérbőségét jelzi. De nem csak a vörös lehet szexuális jelzőszín, egyes gyíkfajok éppen a nászidőszakban váltják bőrüket élénkebb zöldre, sárgára vagy türkizkékre. Számos halfajnak is színesebb a nászruhája.

Gyíkok nászruhában
Kép forrás:
1. ?
2. http://pixgood.com/saharan-uromastyx.html


Az ivadékgondozást is jellegzetes színek és mintázatok segítik: a tojások színe, ill. a madárfiókák sárga csőre, kitátott vörös szája, és a fajra jellemző folt-mintázat fontos jel a madárszülőknek. (Morris 1992:219)


Térlátás
A madarak rendkívül éles látása és fejlett színérzékelése összefüggésben lehet a repülés képességével. Magasról kell felismerniük a zsákmányt, ebben segíti őket a szín, mely sokkal több információt tartalmaz, mint az akromatikus látvány. Figyelemre méltó, hogy a madarak többnyire négyszínlátók (tetrakromátok*), vagyis négyféle színérzékelő receptoruk van, míg az embernek csak három. A madarak elméletileg többféle színt, szélesebb spektrumot láthatnak mint mi, de kérdés, milyen szinten dolgozza fel agyuk a színingereket.

*Az újabb kutatások szerint az emberek között is előfordul a tetrakromázia, a négy színérzékelő csap a retinában. A mutáció csak speciális vizsgálatokkal deríthető ki, hiszen az ember általában nem tudja, hogy amit ő lát, azt más nem ugyanúgy látja. Érdekes, hogy az eddig ismert esetek valamennyien nők, tehát a mutáció az X kromoszómához kötött.


A térlátást, a távolság pontos lokalizációját a szem elhelyezkedése és felépítése (a binokuláris látás) mellett segíti a szín is, talán ez lehetett a fán lakó főemlősök színlátásának szerepe. A színes gyümölcsök fogyasztása megerősítette a színlátásban rejlő biológiai előnyöket. A távoli emberős számára a fejlett szín- és térlátás nagy hasznára vált a terepen való mozgásban és a tárgyak érzékelésében is.


Figyelmeztetés
A méregtermelő állatok (rovarok, kétéltűek, kígyók) gyakran viselnek feltűnő és kontrasztos színeket (fekete-sárga, fekete-vörös, élénk zöld, kék, lila), így védekeznek a ragadozók ellen. A kontrasztos színek azt „üzenik” a többi élőlénynek: ez az állat rossz ízű, mérges, veszélyes, jobb elkerülni! Valószínűleg ez az evolúciós gyökere az emberi társadalmakban is a sárga színhez kapcsolódó számos negatív asszociációnak, és a sárga-fekete figyelmeztető, figyelemfelkeltő erejének. (Morris 1992:52)

Méregtermelő állatok
A sárga-fekete veszélyt jelez
Kép forrás:
1. ?
2. http://en.wikipedia.org/wiki/Yellow-banded_poison_dart_frog
3. http://www.screwedkenoshastyle.com/ForkedTongue/


Mimikri
Ellentétes célú színkommunikáció a mimikri, az állatok színek segítségével simulnak a környezetbe, bújnak el üldözőik elől. Néhány rovarfaj (sáska, lepke, hernyóféle) fantasztikus növény- és virágutánzatokat fejlesztett testéből, ha éppen nem mozog, képtelenség megkülönböztetni a környezetétől. Egyes emlősök (sarki róka, hermelin) bundája nyáron vörösesbarna, télen hófehér. A nőivarú állatok (madarak, emlősök) jellegtelen színeit a rejtőzés kényszere okozza, az ivadékgondozás ideje alatt nem előnyös a feltűnő külső.
(Gregory 1982:101; Morris 1992:69)

Mimikri
Hermelin nyáron és télen
Kép forrás:
1. https://mindjourney1962.wordpress.com/tag/white-fur/
2. https://www.pinterest.com/frogdogtaz/white-emine-weasel/


Néhány állatfaj változtatni tudja bőrének színét, erről híres a kaméleon és a tintahal. A kaméleon bőre áttetsző, cellás szerkezetű, némelyikben festékanyag (kromatofóra) van, másutt fénytörés okozza a színváltást. Az állat szabályozni tudja bőrének színét, lehet pl. zöld, barna, kék, rózsaszín. Célja a környezetbe való belesimulás, alkalmazkodás a környezeti hőmérséklethez és a fényhez.

Kaméleon
Változtatja bőrének színét

A tintahal (Sepia), melynek különleges, a gerincesekétől eltérő szerkezetű szeme van, képes változtatni bőrének színét („a tenger kaméleonja”). Mint más lábasfejűeknek (polip, kalmár) is, fejlett látása van és nagyon intelligens! Barna festékanyagot termel, amit menekülés közben bocsát ki magából, a művészek ezt mint sepia-tintát használják.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Attenborough:
Élet a Földön

Do Animals See in Color?

Eckstut – Eckstut:
The Secret Language of Color

Gregory – Gombrich:
Illúzió a természetben és a művészetben

Katona:
Az agy fejlődésének kultúrtörténete, 170.p.

Lugasépítő-félék - Wikipedia

Morris:
Állatlesen

Morris:
Az emberállat

Sebeok:
A művészet előzményei

Steinmann:
Az állatok násza

Biológiai színkommunikáció
« Fehér-fekete-vörös,
az „archaikus” színek
Az ember és a színes élőlények »
85.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.