A szervetlen pigmenteket ásványokból,
fémsókból, féldrágakövekből
nyerik. Lehetnek természetesek vagy mesterségesek.
(List of inorganic pigments)
Természetes szervetlen pigmentek
Földfestékek
Okkerek
A földfestékek csak mechanikai átalakításon
(tisztításon, őrlésen) mennek keresztül
mielőtt pigmentként használják őket.
A festészetben ősidők óta, és
ma is kedvelt festőanyagok, mert színtartósságuk
jó, hosszú időn át megőrzik színüket.
A kőkori ember is földfestékeket használt
rajzaihoz Altamira, Lascaux és más barlangokban
mintegy 15-20.000 évvel ezelőtt, sőt a testfestéshez
is, melynek legkorábbi gyakorlatát legalább
80.000 (de talán 300.000) évre becsülik.
| Földfestékek,
1. |
 |
| Okkerbánya,
Roussillon (Dél-Franciaország) |
Kép
forrás:
http://www.net-provence.com/roussillon.htm |
A vas-oxidot tartalmazó agyagos földek, nevei: okker,
sziena, bólusz, angolvörös, umbra stb.
– valamennyi a sárga-vörös-barna színtartományban
van. A vas-oxid igen gyakori anyag a földön, minden
kontinensen megtalálható, és mint pigment
is az egyik legősibb. (Vas-oxid)
| Földfestékek,
2. |
 |
| Különböző
okkerek természetes állapotban |
Kép
forrás:
http://www.sinopia.com/-Yellow-Ochre-Pigments_c_37.html |
| Okker
feldolgozott állapotban |
 |
Őrölt,
tisztított pigment; tubusfesték (pigment+kötőanyag);
festékréteg a vásznon |
Különösen jó minőségű,
mélyvörös földfestéket bányásztak
a mai Magyarország területén, Lovas község
közelében (Veszprém m.), mintegy 40.000 évvel
ezelőtt. A hosszú időn át működött
bányában nagyszámú, állati
csontokból készült speciális bányaeszközt
is találtak. A festéket temetési rítusokhoz
és testfestéshez használhatták,
cserekereskedelmet folytattak vele, valószínűleg
a mai Franciaország területére is jutott
belőle. (Mészáros
1983:9)
Ritkább, de előfordul zöld földfesték is, ez egyebek közt szeladonitot tartalmaz. Fehér
pigmentet általában mésztartalmú anyagokból,
krétából, súlypátból
nyernek, feketét koromból, elszenesített
növényi és állati részekből.
(Feller 1986:141; Roy 1993:203)
| Természetes
szervetlen pigmentek |
 |
 |
| Zöldföld |
Nyers
és égetett sziena |
Kép
forrás:
1. http://compuphase.com/
2. http://wordsmith.org/board/ubbthreads.php?ubb=showflat&Number=193434 |
A földfesték égetés után sötétebb
és vöröses árnyalatot vesz fel: ld.
(nyers) sziena - égetett sziena, (nyers) umbra - égetett
umbra.
Féldrágakövek
Színes kőzetek, féldrágakövek
őrlése-porítása-tisztítása
révén drága, tartós, élénk
színű pigmenteket lehet nyerni .
(Finlay 2004:281)
Malachit és azurit
A réztartalmú zöld malachit és
„rokona” a kék azurit (ezek mindig együtt
fordulnak elő), már az ókori Egyiptomban
is ismert alapanyagnak számított.
(Roy 1993:23 és 183)
Lapis lazuli, ultramarin
Az antikvitásban mindenütt drága díszítőkő
volt a lapis lazuli (lazúrkő, örmény
kő, kék kő), melynek ma is Afganisztánban
van a fő lelőhelye. Pigmentet csak a középkor
végén kezdtek készíteni ebből
a kemény féldrágakőből, ára
azonos volt az aranyéval. Az itáliai mesterek
úgy nevezték: „oltremare” (tengeren
túli, mert a Földközi tenger keleti végéből
érkezett), mi ultramarinnak ismerjük. Sokak szerint
ez a legszebb, a „legkékebb kék”.
(Wehlte 1996:163; Finlay 2004:281; Roy
1993:37; Cole 1994:13; Lapis lazuli; Ultramarin)
| Természetes
pigmentek – színes ásványokból |
 |
 |
| A
réztartalmú azurit (kék) és
malachit (zöld), ősi pigment-alapanyagok |
Lapis
lazuli: „kék kő”,
ősi díszítőkő és pigment-alapanyag |
Kép
forrás:
1. http://www.francesjane.com/mineralnoframes.html
2. http://powerstone1.net/item/bracelet/12lapislazuli23.html |
|
 |
Azurit,
malachit és ultramarin pigment:
az ásványok tisztított őrleménye |
Higany-szulfid, cinóber
Az élénkvörös cinóber mérgező anyag, higanyt és ként tartalmaz.
Nemcsak Európában (már az ókori
Pompejiben), hanem a Kolumbusz előtti Amerikában
és Kínában is rendkívül népszerű
volt.
(Bucklow 2009:75; Roy 1993:159; Allison
2010; Vermilion)
| Cinóber |
 |
 |
 |
| Cinnabarit
(higany-szulfid), az alapanyag |
Cinóber
pigment |
Pompeji
falfestmény, cinóbervörös háttér |
A cinóber másik neve a vermilion, gyakran szerepel a külföldi szakirodalomban,
de a magyarban kevésbé terjedt el. A vermilion szó érdekessége, hogy a vermis ([latin] bogár, rovar) szóból származik,
vagyis amikor az elnevezés keletkezett, összetévesztették
az ásványi eredetű cinóbert a kermesztetűvel,
amiből szintén vörös festék nyerhető.
A cinóbert egy másik szervetlen pigmenttel, a
míniummal is tévesztették.
Mesterséges szervetlen pigmentek
Már az ókorban, majd –alkimista kísérletek
vagy a véletlen folytán– a középkorban
is felfedeztek néhányat, de a mesterséges
pigmentek igazi karrierje az ipari forradalommal, a vegyészet
fejlődésével kezdődött.
Ókori festék volt az egyiptomi kék:
nátron, kovasavas föld és rézreszelék
keverékének izzítása révén
jött létre a pigment.
(West FitzHugh 1997:23; Egyptian blue)
A mínium felfedezésének ókori
történetét megörökítették
a kortársak: Pireusz kikötőjében egy
ólomfehér festéket szállító
hajó kigyulladt, a lángok eloltása után
fedezték fel (szó szerint) az élénkpiros
anyagot. (Feller 1986:109)
A rejtélyes caput mortuum (jelentése: „halott
feje”) az ókori kénsavgyártás
mellékterméke, lilásbarna színű.
(Caput mortuum).
| Mesterséges
szervetlen pigmentek az ókorból |
 |
 |
 |
| egyiptomi
kék |
mínium |
caput
mortuum |
Számos ásványi anyagból készíthető
pigment: ólom (-fehér), cink (-fehér), titánium (titánfehér), bárium (baritfehér), vas-oxid (-fekete, -sárga,
-vörös), antimonsavas ólom (nápolyi
sárga), kadmium (-sárga, -vörös), króm (-sárga, -vörös, -zöld), mangán (-kék, -ibolya, -fekete), kobalt (elsősorban kék, de különféle anyagok
hozzáadásával lila is), stb.
(Feller 1986; Roy 1993; West FitzHugh
1997)
A poroszkék (más neveken: vas-cián-kék,
berlini kék, párizsi kék, milori kék),
a 18.század elején vegyészek által
előállított, az első modern pigment
volt.
(Wehlte 2004:168; West FitzHugh 1997:191;
Finlay 2004:313; Prussian blue)
| Mesterséges
szervetlen pigmentek |
 |
 |
| Vas-oxid
alapú (sárga, vörös, fekete) pigmentek |
Poroszkék |
Kép
forrás:
1. http://www.chemieonline.de/forum/showthread.php?t=155389
2. http://www.amazon.com/ |
| Kobalt és kadmium alapú pigmentek |
 |
 |
| Kobaltviola
és -kék |
Kadmiumsárga |
Mérgező anyagok
A mesterséges szervetlen pigmentekhez gyakran mérgező anyagokat dolgoztak fel: rezet, arzént, arzén-szulfidot,
higany-szulfidot, ólmot. (Roy
1993:67; West FitzHugh 1997:47)
Például réztárgyakat helyeztek savas
kád fölé, ahol néhány hét
alatt ragyogó hidegzöld lepedék keletkezett
rajtuk, ez a rézrozsda(zöld) (verdigris,
grünspan) pigment alapja.
(Roy 1993:131; Finlay 2004:270)
| Mérgező
alapanyagok |
 |
 |
| Rézrozsda (verdigris, grünspan) |
Ólomfehér
festék készítése |
Kép
forrás:
http://imgarcade.com/1/verdigris-color/ |
|
Az arzénból készült „üde
zöld” a 18-19.század folyamán kedvelt
tapétafesték volt mielőtt rádöbbentek
volna mérgező voltára. (Finlay
2004:247; Scheele's Green; West FitzHugh 1997:209)
Állítólag Napoleon
száműzetésében olyan szobában
lakott, ahol arzénes zöld tapéta borította
a falat, és ez okozta volna halálát.
| Mérgező
pigmentek - arzén |
 |
 |
Auripigment (arzén-szulfid)
sárga és narancsvörös
pigment alapanyaga volt |
Scheele-zöld
vagy arzénzöld
tapéta, (19.sz.) |
| |
Kép
forrás:
http://ozarker.org/arsenic-anyone/ |
Ma már (legálisan) nem árusítanak
mérgező pigmenteket, de 100 évvel ezelőtt
még előfordult. Jellemző, hogy a veszélyes
anyagot tartalmazó festékeknek mindig fantázianevük
volt, hogy elrejtsék a kellemetlen információt.
A legveszélyesebbnek (a réz- és arzéntartalmú schweinfurti zöldnek) több mint 50 „álneve”
volt. A drága alapanyagok neve (pl. kadmium) viszont
mindig szerepel a festék nevében, mert ezzel indokolják
a magas árat. (Wehlte 1996:144)
A főbb szervetlen pigmentek
| Természetes |
Mesterséges |
| okker, bólusz, sinopia |
égetett okker |
| sziena |
égetett sziena |
| umbra |
égetett umbra |
| zöldföld |
korom |
| kréta, mész |
azurit |
| grafit |
malachit |
| realgár |
ultramarin |
| cinóber |
ólom-, cink-, titánfehér |
| Van Dyck barna |
kadmiumsárga, -vörös |
| mangánfekete |
krómsárga,
-narancs, -vörös |
| stb. |
kobaltkék, -sárga,
-ibolya |
| |
vas-oxid-fekete, -sárga |
| |
(vas-) oxid-vörös
(angol,
velencei, spanyol, indiai vörös) |
| |
nápolyi sárga
(antimonsavas ólom) |
| |
caput mortuum |
| |
mínium |
| |
poroszkék (berlini,
párizsi, milori, vas-cián kék) |
| |
mangánkék,
-ibolya |
| |
egyiptomi kék |
| |
permanentzöld |
| |
króm-oxid-zöld,
króm-oxid-hidrát-zöld |
| |
Schweinfurti zöld |
| |
Scheele-zöld |
| |
rézrozsdazöld
(verdigris, grünspan, grispánzöld) |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Allison:
El Cinabrio: la sangre de los dioses
Ball:
Bright Earth – Art and the Invention of Color
Bucklow:
The Alchemy of Paint
Caput mortuum - Wikipedia
Cinnabar - Wikipedia
Cole:
A szín
Delamare – Guineau:
Colour – Making and Using Dyes and Pigments
Egyptian blue - Wikipedia
Feller (szerk):
Artists' Pigments Vol.1.
Finlay:
Színek
Ihász:
Művészeti technikák könyve, 49.p.
Lapis lazuli (armenus) - Wikipedia
List of inorganic pigments - Wikipedia
Mészáros:
A kőkori ember piros festéke
Pigments through the Ages – WebExhibit
Prussian blue - Wikipedia
Roy (szerk.):
Artists' Pigments Vol.2.
Scheele's Green - Wikipedia
Solymár (szerk.):
A képzőművészet iskolája I-II.
Szundy:
Az elrejtőzött kémia, 114.p.
Ultramarin - Wikipedia
Vas-oxid - Wikipedia
Vermilion - Wikipedia
Wehlte:
A festészet nyersanyagai és technikái (1996
és 2004)
West FitzHugh (szerk.):
Artists' Pigments Vol.3.
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |
