Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.3.4.2.1.

Szervetlen pigmentek
 
 
A szervetlen pigmenteket ásványokból, fémsókból, féldrágakövekből nyerik. Lehetnek természetesek vagy mesterségesek. (List of inorganic pigments)


Természetes szervetlen pigmentek

Földfestékek

Okkerek
A földfestékek csak mechanikai átalakításon (tisztításon, őrlésen) mennek keresztül mielőtt pigmentként használják őket. A festészetben ősidők óta, és ma is kedvelt festőanyagok, mert színtartósságuk jó, hosszú időn át megőrzik színüket. A kőkori ember is földfestékeket használt rajzaihoz Altamira, Lascaux és más barlangokban mintegy 15-20.000 évvel ezelőtt, sőt a testfestéshez is, melynek legkorábbi gyakorlatát legalább 80.000 (de talán 300.000) évre becsülik.

Földfestékek, 1.
Okkerbánya, Roussillon (Dél-Franciaország)
Kép forrás:
http://www.net-provence.com/roussillon.htm

A vas-oxidot tartalmazó agyagos földek, nevei: okker, sziena, bólusz, angolvörös, umbra stb. – valamennyi a sárga-vörös-barna színtartományban van. A vas-oxid igen gyakori anyag a földön, minden kontinensen megtalálható, és mint pigment is az egyik legősibb. (Vas-oxid)

Földfestékek, 2.
Különböző okkerek természetes állapotban
Kép forrás:
http://www.sinopia.com/-Yellow-Ochre-Pigments_c_37.html

Okker feldolgozott állapotban
Őrölt, tisztított pigment; tubusfesték (pigment+kötőanyag);
festékréteg a vásznon


Különösen jó minőségű, mélyvörös földfestéket bányásztak a mai Magyarország területén, Lovas község közelében (Veszprém m.), mintegy 40.000 évvel ezelőtt. A hosszú időn át működött bányában nagyszámú, állati csontokból készült speciális bányaeszközt is találtak. A festéket temetési rítusokhoz és testfestéshez használhatták, cserekereskedelmet folytattak vele, valószínűleg a mai Franciaország területére is jutott belőle. (Mészáros 1983:9)


Ritkább, de előfordul zöld földfesték is, ez egyebek közt szeladonitot tartalmaz. Fehér pigmentet általában mésztartalmű anyagokból, krétából, súlypátból nyernek, feketét koromból, elszenesített növényi és állati részekből.
(Feller 1986:141; Roy 1993:203)

Természetes szervetlen pigmentek
Zöldföld Nyers és égetett sziena
Kép forrás:
1. http://compuphase.com/
2. http://wordsmith.org/board/ubbthreads.php?ubb=showflat&Number=193434


A földfesték égetés után sötétebb és vöröses árnyalatot vesz fel: ld. (nyers) sziena - égetett sziena, (nyers) umbra - égetett umbra.


Féldrágakövek

Színes kőzetek, féldrágakövek őrlése-porítása-tisztítása révén drága, tartós, élénk színű pigmenteket lehet nyerni .
(Finlay 2004:281)

Malachit és azurit
A réztartalmú zöld malachit és „rokona” a kék azurit (ezek mindig együtt fordulnak elő), már az ókori Egyiptomban is ismert alapanyagnak számított.
(Roy 1993:23 és 183)

Lapis lazuli, ultramarin
Az antikvitásban mindenütt drága díszítőkő volt a lapis lazuli (lazúrkő, örmény kő, kék kő), melynek ma is Afganisztánban van a fő lelőhelye. Pigmentet csak a középkor végén kezdtek készíteni ebből a kemény féldrágakőből, ára azonos volt az aranyéval. Az itáliai mesterek úgy nevezték: „oltremare” (tengeren túli, mert a Földközi tenger keleti végéből érkezett), mi ultramarinnak ismerjük. Sokak szerint ez a legszebb, a „legkékebb kék”.
(Wehlte 1996:163; Finlay 2004:281; Roy 1993:37; Cole 1994:13; Lapis lazuli; Ultramarin)

Természetes pigmentek – színes ásványokból
A réztartalmú azurit (kék) és malachit (zöld), ősi pigment-alapanyagok Lapis lazuli: „kék kő”,
ősi díszítőkő és pigment-alapanyag
Kép forrás:
1. http://www.francesjane.com/mineralnoframes.html
2. http://powerstone1.net/item/bracelet/12lapislazuli23.html
Azurit, malachit és ultramarin pigment:
az ásványok tisztított őrleménye


Higany-szulfid, cinóber
Az élénkvörös cinóber mérgező anyag, higanyt és ként tartalmaz. Nemcsak Európában (már az ókori Pompejiben), hanem a Kolumbusz előtti Amerikában és Kínában is rendkívül népszerű volt.
(Bucklow 2009:75; Roy 1993:159; Allison 2010; Vermilion)

Cinóber
Cinnabarit (higany-szulfid), az alapanyag Cinóber pigment Pompeji falfestmény, cinóbervörös háttér

A cinóber másik neve a vermilion, gyakran szerepel a külföldi szakirodalomban, de a magyarban kevésbé terjedt el. A vermilion szó érdekessége, hogy a vermis ( [latin] bogár, rovar) szóból származik, vagyis amikor az elnevezés keletkezett, összetévesztették az ásványi eredetű cinóbert a kermesztetűvel, amiből szintén vörös festék nyerherő. A cinóbert egy másik szervetlen pigmenttel, a míniummal is tévesztették.



Mesterséges szervetlen pigmentek

Már az ókorban, majd –alkimista kísérletek vagy a véletlen folytán– a középkorban is felfedeztek néhányat, de a mesterséges pigmentek igazi karrierje az ipari forradalommal, a vegyészet fejlődésével kezdődött.

Ókori festék volt az egyiptomi kék: nátron, kovasavas föld és rézreszelék keverékének izzítása révén jött létre a pigment.
(West FitzHugh 1997:23; Egyptian blue)
A mínium felfedezésének ókori történetét megörökítették a kortársak: Pireusz kikötőjében egy ólomfehér festéket szállító hajó kigyulladt, a lángok eloltása után fedezték fel (szó szerint) az élénkpiros anyagot. (Feller 1986:109)
A rejtélyes caput mortuum (jelentése: „halott feje”) az ókori kénsavgyártás mellékterméke, lilásbarna színű.
(Caput mortuum).

Mesterséges szervetlen pigmentek az ókorból
egyiptomi kék mínium caput mortuum


Számos ásványi anyagból készíthető pigment: ólom (-fehér), cink (-fehér), titánium (titánfehér), bárium (baritfehér), vas-oxid (-fekete, -sárga, -vörös), antimonsavas ólom (nápolyi sárga), kadmium (-sárga, -vörös), króm (-sárga, -vörös, -zöld), mangán (-kék, -ibolya, -fekete), kobalt (elsősorban kék, de különféle anyagok hozzáadásával lila is), stb.
(Feller 1986; Roy 1993; West FitzHugh 1997)

A poroszkék (más neveken: vas-cián-kék, berlini kék, párizsi kék, milori kék), a 18.század elején vegyészek által előállított, az első modern pigment volt.
(Wehlte 2004:168; West FitzHugh 1997:191; Finlay 2004:313; Prussian blue)

Mesterséges szervetlen pigmentek
Vas-oxid alapú (sárga, vörös, fekete) pigmentek Poroszkék
Kép forrás:
1. http://www.chemieonline.de/forum/showthread.php?t=155389
2. http://www.amazon.com/

Kobalt és kadmium alapú pigmentek
Kobaltviola és -kék Kadmiumsárga


Mérgező anyagok
A mesterséges szervetlen pigmentekhez gyakran mérgező anyagokat dolgoztak fel: rezet, arzént, arzén-szulfidot, higany-szulfidot, ólmot. (Roy 1993:67; West FitzHugh 1997:47)
Például réztárgyakat helyeztek savas kád fölé, ahol néhány hét alatt ragyogó hidegzöld lepedék keletkezett rajtuk, ez a rézrozsda(zöld) (verdigris, grünspan) pigment alapja.
(Roy 1993:131; Finlay 2004:270)

Mérgező alapanyagok
Rézrozsda (verdigris, grünspan) Ólomfehér festék készítése
Kép forrás:
http://imgarcade.com/1/verdigris-color/
 


Az arzénból készült „üde zöld” a 18-19.század folyamán kedvelt tapétafesték volt mielőtt rádöbbentek volna mérgező voltára. (Finlay 2004:247; Scheele's Green; West FitzHugh 1997:209)

Állítólag Napoleon száműzetésében olyan szobában lakott, ahol arzénes zöld tapéta borította a falat, és ez okozta volna halálát.

Mérgező pigmentek - arzén
Auripigment (arzén-szulfid)
sárga és narancsvörös
pigment alapanyaga volt
Scheele-zöld vagy arzénzöld
tapéta, (19.sz.)
  Kép forrás:
http://ozarker.org/arsenic-anyone/

Ma már (legálisan) nem árusítanak mérgező pigmenteket, de 100 évvel ezelőtt még előfordult. Jellemző, hogy a veszélyes anyagot tartalmazó festékeknek mindig fantázianevük volt, hogy elrejtsék a kellemetlen információt. A legveszélyesebbnek (a réz- és arzéntartalmú schweinfurti zöldnek) több mint 50 „álneve” volt. A drága alapanyagok neve (pl. kadmium) viszont mindig szerepel a festék nevében, mert ezzel indokolják a magas árat. (Wehlte 1996:144)


A főbb szervetlen pigmentek

Természetes Mesterséges
okker, bólusz, sinopia égetett okker
sziena égetett sziena
umbra égetett umbra
zöldföld korom
kréta, mész azurit
grafit malachit
realgár ultramarin
cinóber ólom-, cink-, titánfehér
Van Dyck barna kadmiumsárga, -vörös
mangánfekete krómsárga, -narancs, -vörös
   stb. kobaltkék, -sárga, -ibolya
  vas-oxid-fekete, -sárga
  (vas-) oxid-vörös (angol,
velencei, spanyol, indiai vörös)
  nápolyi sárga (antimonsavas ólom)
  caput mortuum
  mínium
  poroszkék (berlini, párizsi, milori, vas-cián kék)
  mangánkék, -ibolya
  egyiptomi kék
  permanentzöld
  króm-oxid-zöld,
króm-oxid-hidrát-zöld
  Schweinfurti zöld
  Scheele-zöld
  rézrozsdazöld (verdigris, grünspan, grispánzöld)

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Allison:
El Cinabrio: la sangre de los dioses

Ball:
Bright Earth – Art and the Invention of Color

Bucklow:
The Alchemy of Paint

Caput mortuum - Wikipedia

Cinnabar - Wikipedia

Cole:
A szín

Delamare – Guineau:
Colour – Making and Using Dyes and Pigments

Egyptian blue - Wikipedia

Feller (szerk):
Artists' Pigments Vol.1.

Finlay:
Színek

Ihász:
Művészeti technikák könyve, 49.p.

Lapis lazuli (armenus) - Wikipedia

List of inorganic pigments - Wikipedia

Mészáros:
A kőkori ember piros festéke

Pigments through the Ages – WebExhibit

Prussian blue - Wikipedia

Roy (szerk.):
Artists' Pigments Vol.2.

Scheele's Green - Wikipedia

Solymár (szerk.):
A képzőművészet iskolája I-II.

Szundy:
Az elrejtőzött kémia, 114.p.

Ultramarin - Wikipedia

Vas-oxid - Wikipedia

Vermilion - Wikipedia

Wehlte:
A festészet nyersanyagai és technikái (1996 és 2004)

West FitzHugh (szerk.):
Artists' Pigments Vol.3.

Szervetlen pigmentek
« Pigmentek csoportosítása
Szerves pigmentek »
59.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.