Képernyő
Ma egyre több ember a TV-n, számítógépen,
tableten, mobilon használja és „fogyasztja”
a színeket, a mesterséges látvány
fő hordozója a monitor/kijelző. A képernyőn
megjelenő képminőséget, látványvilágot
alapvetően meghatározza a képfelbontás és a színfelbontás.
Képfelbontás
A monitorkép (túlnyomórészt) fekvő formátumú, két szemünk vízszintes elhelyezkedését követve, bár a legújabb informatikai eszközökön már álló formátumot látunk. A hagyományos képernyő 4:3 arányú volt, az újabbak már ennél szélesebbek (pl. 5:3, 17:9). (A kereskedelemben a monitor átlójának hosszával jellemzik és inch-ben adják meg a képernyő méretét.)
A monitorkép minőségét a felbontás
(resolution) mértéke határozza meg.
A monitorkép apró pontok százezreiből
–a pixelekből– áll össze.
A felbontást két szám szorzataként
adják meg, a vízszintesen és a függőlegesen
elhelyezkedő pixelek számával. Az átlagos
monitor felbontása 1024x768, de ennél jóval
nagyobbak is léteznek, az értéket (bizonyos
határok között) a felhasználó
is beállíthatja. Mennél nagyobb a felbontás,
annál finomabb, élesebb a kép, de annál
erősebb hardver szükséges a vezérléséhez,
mert minden képpontot kontrollálni kell.
R,G,B színkomponensek
»
Additív színkeverés – RGB
A képpont (pixel) a monitorkép legkisebb címezhető
egysége, 3 elemi összetevőből, az R, G,
B színkomponensekből áll, ezeket alpixelnek
(subpixel) is nevezik. (Pixel)
| Monitor
színmegjelenítése – pixel |
 |
Balra a hagyományos CRT, jobbra a LCD monitor pixelei.
A fehér körben egy pixel.
Minden pixel vörös-zöld-kék alpixelekből
áll. |
Attól függően, hogy a 3 alpixel milyen fényerővel
(brightness) világít, és hogy ezeknek
mi az egymáshoz viszonyított aránya –
keletkezik a pixel színe. A fényerő 0-255
közötti diszkrét (vagyis nem analóg)
értéket vehet fel.
| Egy pixel színmegjelenítése |
 |
Fehér
R=G=B=255
L=100 |
Szürke
R=G=B=173
L=68 |
Fekete
R=G=B=0
L=0 |
A
semleges fehér, szürke és fekete, a
megfelelő R,G,B értékekkel.
A L (Lightness) érték a világosságot
jelöli 0-100 között. |
| |
 |
Tiszta
bíbor
R=255, G=0, B=132
H=329º
|
Rózsaszín
R=249, G=B=185
H=0º |
Barna
R=123, G=B=61
H=0º |
Egy tiszta szín (bíbor) és két
tört árnyalat (rózsaszín, barna)
R,G,B értékei. A RGB alpixelek különböző
intenzitással világítanak.
A H (hue) érték a színkörben
elfoglalt helyet jelöli, a szín középponti
szögével, a H=0º a vörös, H=120º
a zöld, stb. |
Színkalibrálás
A különféle monitorok és kijelzők
színmegjelenítési képessége
széles határok között mozog: függ
a gyártótól, a típustól,
a berendezés életkorától, esetleg
más tényezőktől is.
A megjelenített kép mindezeken kívül
alapvetően a színbeállítástól
(kalibrálástól) függ. Ugyanaz a digitális
kép különböző kijelzőkön
olykor meglepően eltérő lehet!
(A kijelző kalibrálása;
Monitor settings )
Megfelelő látási körülmények
között, jó színlátással,
némi gyakorlattal és türelemmel be lehet
ugyan állítani a monitor színeit szabad
szemmel is, de a professzionális megoldáshoz műszeres
kalibráció szükséges.
A színbeállítást lehetőleg
sötét helyiségben végezzük, mert
a monitorra/kijelzőre eső külső fény
rontja a látási körülményeket.
Kerülni kell a monitorra reflektáló nagy
színes felületet (pl. élénk színű
falat, függönyt) is, mert torzítja a monitoron
megjelenő színeket.
A színbeállítás
lépései:
• Fényerő (brightness)
A fényerő határozza meg a sötét
színek és az árnyékok megjelenését.
Megfelelően beállított fényerő
esetén a sötét színek pontosan jelennek
meg a kijelzőn, miközben az árnyékok,
a körvonalak és egyéb részletek jól
láthatóak a sötétebb képeken
is. Túl magas fényerőérték
esetén a fekete középszürkének
látszik. Ajánlatos egy középérteket
választani.
| Fényerő |
 |
 |
 |
| nagy fényerő |
normál
fényerő |
kis fényerő |
Kép
forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html |
• Kontraszt
A kontraszt meghatározza, hogy a színek miként
jelennek meg, és mekkora a világosságkülönbség
a fehér–fekete, ill. a világos–sötét
színek között. Túl nagy kontraszt esetén
a színek természetellenesen élénkek,
túl kicsi kontrasztnál a színek szürkések
és összemosódottak.
| Kontraszt |
 |
|
 |
| nagy kontraszt |
normál
kontraszt |
kis kontraszt |
• Gamma
A digitális bemeneti érték és a
monitor által kibocsátott fény erősségének
viszonyát fejezi ki. A gamma-korrekció célja,
hogy linearizálja a képernyő fényereje
és az elektronágyú feszültsége
közötti összefüggést. Általában
a 1.8-2.2 körüli gamma-érték az ideális.
(A Weber-Fechner
törvény ismertetésénél
volt szó arról, hogy az egyenletes érzet-növekedéshez
egyre nagyobb inger- mennyiség kell.) (Gamma
correction)
• Színhőmérséklet
A színhőmérséklet beállításával határozzuk
meg a fehér pont „fehérségét”.
A D65 (vagy 6500 K) a természetes nappali fény
színhőmérséklete, az ennél
alacsonyabb (5000 K körül) meleg-sárgás,
a magasabb (9000 K) hideg-kékes fényt jelent.
| Színhőmérséklet |
 |
|
 |
| 5000K |
6500K |
9300K |
• R,G,B alapszínek egyensúlya (color balance)
Végül az R,G,B alapszínek kiegyensúlyozására
kerül sor, a 3 alapszín arányának
állítgatásával. A beállítás
akkor jó, ha a fehér valóban fehér,
és nem sárgásszürke, a magentában
nem teng túl sem a vörös, sem a kék,
stb. A lenti 3 ábrán az egyes alapszínek
„túlvezéreltek”, vagyis nincsenek egyensúlyban.
| „Túlvezérelt”
R,G,B alapszínek |
 |
 |
 |
| túl
sok vörös |
túl
sok zöld |
túl
sok kék |
Az alapszínek egyensúlyát így is
ellenőrizhetjük:
| R,G,B
alapszínek egyensúlya |
 |
A négyzetes mezők mindegyike 1x1 pixel méretű
sakktábla-elrendezésű komplementer
színpárokból áll
(a körben kinagyítva látszódnak). |
A manuális beállításhoz számos
segédletet találunk a számítógépen
ill. az interneten. A segédletek lépésenként
ismertetik a teendőket és olyan ábrákat
mellékelnek, melyeken ellenőrizhetjük a beállítás
helyességét.
A professzionális színhasználathoz (color
management, kiadványszerkesztés, grafikai munkák)
érdemes kalibráló műszert használni.
| Színkalibrálás
a számítógép monitoron |
 |
| A
monitor felületére helyezett műszer leolvassa
a színadatokat |
Kép
forrás:
http://www.amazon.com/ColorVision-S2P100-Spyder2PRO-
Win-Mac/dp/B000ES6K4I |
Monitor típusok
CRT monitor
A ma már egyre ritkábban használt CRT (Cathode
Ray Tube, katódsugárcső) monitorok esetében
elektronsugár gerjeszti a színeket. A monitor
belső felületét vörös, zöld
és kék fénypor-pöttyök borítják.
Minden pixel egy ilyen R,G,B pöttyből (alpixelekből)
áll, ami erős nagyítóval jól
látható. Az elektronsugár, amikor eltalál
egy fénypor-pöttyöt, felizzítja azt,
és a monitoron megjelenik egy pixelnyi színes
pont.
LCD / TFT
(Liquid Crystal Display, folyékony kristály megjelenítő,
TFT: Thin Film Transistor)
Ma rohamosan terjed, mert a vékony és lapos monitor
használata sokkal kényelmesebb. Képmegjelenítési
elve: két vékony réteg között
van a folyékony kristály, mely elektromos hatásra
zárja vagy átengedi a rétegek mögül
világító fényt. A szín megjelenítéséhez
vékony, szerves filmréteg bevonatot használnak,
ez az aktív mátrix technológia.
Itt is minden pixelhez 3 alapszín-tranzisztor tartozik,
az RGB alpixelek.
Plazma
(PDP, Plasma Display Panel)
A monitoron a képpontok fényt sugároznak
ki, ha megfelelő hullámhosszúságú
energia éri őket. A működési elv
hasonló, mint a neon világítótestekben:
neon és xenon gázok keverékének
nagy UV sugárzással kisért ionizációs
kisülése készteti a pixel anyagát
színes fény kisugárzására.
(Computer_monitor)
Egy tipikus monitor 50-300 candela/m2 fényt
bocsát ki.
(Összehasonlításul: a nap délben 1.6
x 109 cd/m2-t.)
Kivetítő
(Projector)
Monitorképet nemcsak előtte ülve, hanem egy
egész teremnyi ember is nézhet, pl. konferencián.
A projektor közvetlenül a számítógépből
kábelen kapja a videojeleket, és a képet
kinagyítva egy nagy fehér felületre vetíti.
Ekkor a kép észlelt élessége, kontrasztja
és a színek ereje csökken, hiszen az adott
fénymennyiség nagyobb felületen terül
szét. Mennél nagyobb a vetítési
távolság, annál nagyobb a vizuális
veszteség. A videoprojektorok jellemző fénytani
tulajdonsága a fényáram, amit lumenben
(lm) mérnek.
Az 1500 és 2500 lumen közti fényerejű
projektorok csak kis felületre képesek jól
látható képet vetíteni. 2500 és
4000 lm közti készülékkel homályos
teremben közepes méretű felületre; 4000
lm felettivel pedig nagyméretű felületre lehet
vetíteni sötét teremben. (Video_projector)
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Computer monitor - Wikipedia
Gamma correction - Wikipedia
A kijelző kalibrálása
Monitor settings
Pixel - Wikipedia
Video projector - Wikipedia
Weber-Fechner törvény
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |
