Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.3.2.

Számítógépes színmegjelenítés
 
 
Képernyő

Ma egyre több ember a TV-n, számítógépen, tableten, mobilon használja és „fogyasztja” a színeket, a mesterséges látvány fő hordozója a monitor/kijelző. A képernyőn megjelenő képminőséget, látványvilágot alapvetően meghatározza a képfelbontás és a színfelbontás.


Képfelbontás


A monitorkép (túlnyomórészt) fekvő formátumú, két szemünk vízszintes elhelyezkedését követve, bár a legújabb informatikai eszközökön már álló formátumot látunk. A hagyományos képernyő 4:3 arányú volt, az újabbak már ennél szélesebbek (pl. 5:3, 17:9). A képernyő mérete viszonylag kis felület, és bár az utóbbi években az új technológiáknak köszönhetően növekszik a mérete, ám ennek is vannak korlátai. (A kereskedelemben a monitor átlójának hosszával jellemzik és inch-ben adják meg a képernyő méretét.)

A monitorkép minőségét a felbontás (resolution) mértéke határozza meg. A monitorkép apró pontok százezreiből –a pixelekből– áll össze. A felbontást két szám szorzataként adják meg, a vízszintesen és a függőlegesen elhelyezkedő pixelek számával. Az átlagos monitor felbontása 1024x768, de ennél jóval nagyobbak is léteznek, az értéket (bizonyos határok között) a felhasználó is beállíthatja. Mennél nagyobb a felbontás, annál finomabb, élesebb a kép, de annál erősebb hardver szükséges a vezérléséhez, mert minden képpontot kontrollálni kell.


R,G,B színkomponensek

» Additív színkeverés – RGB

A képpont (pixel) a monitorkép legkisebb címezhető egysége, 3 elemi összetevőből, az R, G, B színkomponensekből áll, ezeket alpixelnek (subpixel) is nevezik. (Pixel)

Monitor színmegjelenítése – pixel
Balra a hagyományos CRT, jobbra a LCD monitor pixelei.
A fehér körben egy pixel.
Minden pixel vörös-zöld-kék alpixelekből áll.


Attól függően, hogy a 3 alpixel milyen fényerővel (brightness) világít, és hogy ezeknek mi az egymáshoz viszonyított aránya – keletkezik a pixel színe. A fényerő 0-255 közötti diszkrét (vagyis nem analóg) értéket vehet fel.

Egy pixel színmegjelenítése
Fehér
R=G=B=255
L=100
Szürke
R=G=B=173
L=68
Fekete
R=G=B=0
L=0
A semleges fehér, szürke és fekete, a megfelelő R,G,B értékekkel.
A L (Lightness) érték a világosságot jelöli 0-100 között.
 
Tiszta bíbor
R=255, G=0, B=132
H=329
Rózsaszín
R=249, G=B=185
H=0
Barna
R=123, G=B=61
H=0
Egy tiszta szín (bíbor) és két tört árnyalat (rózsaszín, barna) R,G,B értékei. A RGB alpixelek különböző intenzitással világítanak.
A H (hue) érték a színkörben elfoglalt helyet jelöli, a szín kerületi szögével, a H=0 a vörös, H=120 a zöld, stb.



Színkalibrálás

A különféle monitorok és kijelzők színmegjelenítési képessége széles határok között mozog: függ a gyártótól, a típustól, a berendezés életkorától, esetleg más tényezőktől is.
A megjelenített kép mindezeken kívül alapvetően a színbeállítástól (kalibrálástól) függ. Ugyanaz a digitális kép különböző kijelzőkön olykor meglepően eltérő lehet!
(A kijelző kalibrálása; Monitor settings )

Megfelelő látási körülmények között, jó színlátással, némi gyakorlattal és türelemmel be lehet ugyan állítani a monitor színeit szabad szemmel is, de a professzionális megoldáshoz műszeres kalibráció szükséges.

A színbeállítást lehetőleg sötét helyiségben végezzük, mert a monitorra/kijelzőre eső külső fény rontja a látási körülményeket. Kerülni kell a monitorra reflektáló nagy színes felületet (pl. élénk színű falat, függönyt) is, mert torzítja a monitoron megjelenő színeket.

A színbeállítás lépései:

Fényerő (brightness)
A fényerő határozza meg a sötét színek és az árnyékok megjelenését. Megfelelően beállított fényerő esetén a sötét színek pontosan jelennek meg a kijelzőn, miközben az árnyékok, a körvonalak és egyéb részletek jól láthatóak a sötétebb képeken is. Túl magas fényerőérték esetén a fekete középszürkének látszik. Ajánlatos egy középérteket választani.

Fényerő
nagy fényerő normál fényerő kis fényerő
Kép forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html


Kontraszt
A kontraszt meghatározza, hogy a színek miként jelennek meg, és mekkora a világosságkülönbség a fehér–fekete, ill. a világos–sötét színek között. Túl nagy kontraszt esetén a színek természetellenesen élénkek, túl kicsi kontrasztnál a színek szürkések és összemosódottak.

Kontraszt
nagy kontraszt normál kontraszt kis kontraszt


Gamma
A digitális bemeneti érték és a monitor által kibocsátott fény erősségének viszonyát fejezi ki. A gamma-korrekció célja, hogy linearizálja a képernyő fényereje és az elektronágyú feszültsége közötti összefüggést. Általában a 1.8-2.2 körüli gamma-érték az ideális. (A Weber-Fechner törvény ismertetésénél volt szó arról, hogy az egyenletes érzet-növekedéshez egyre nagyobb inger- mennyiség kell.) (Gamma correction)

Gamma
1,0 1,8 2,2


Színhőmérséklet
A színhőmérséklet beállításával határozzuk meg a fehér pont „fehérségét”. A D65 (vagy 6500 K) a természetes nappali fény színhőmérséklete, az ennél alacsonyabb (5000 K körül) meleg-sárgás, a magasabb (9000 K) hideg-kékes fényt jelent.

Színhőmérséklet
5000K 6500K 9300K


R,G,B alapszínek egyensúlya (color balance)
Végül az R,G,B alapszínek kiegyensúlyozására kerül sor, a 3 alapszín arányának állítgatásával. A beállítás akkor jó, ha a fehér valóban fehér, és nem sárgásszürke, a magentában nem teng túl sem a vörös, sem a kék, stb. A lenti 3 ábrán az egyes alapszínek „túlvezéreltek”, vagyis nincsenek egyensúlyban.

„Túlvezérelt” R,G,B alapszínek
túl sok vörös túl sok zöld túl sok kék


Az alapszínek egyensúlyát így is ellenőrizhetjük:

R,G,B alapszínek egyensúlya
A négyzetes mezők mindegyike 1x1 pixel méretű
sakktábla-elrendezésű komplementer színpárokból áll
(a körben kinagyítva látszódnak).


A manuális beállításhoz számos segédletet találunk a számítógépen ill. az interneten. A segédletek lépésenként ismertetik a teendőket és olyan ábrákat mellékelnek, melyeken ellenőrizhetjük a beállítás helyességét.


A professzionális színhasználathoz (color management, kiadványszerkesztés, grafikai munkák) érdemes kalibráló műszert használni.

Színkalibrálás a számítógép monitoron
A monitor felületére helyezett műszer leolvassa a színadatokat
Kép forrás:
http://www.amazon.com/ColorVision-S2P100-Spyder2PRO-
Win-Mac/dp/B000ES6K4I



Monitor típusok

CRT monitor
A ma már egyre ritkábban használt CRT (Cathode Ray Tube, katódsugárcső) monitorok esetében elektronsugár gerjeszti a színeket. A monitor belső felületét vörös, zöld és kék fénypor-pöttyök borítják. Minden pixel egy ilyen R,G,B pöttyből (alpixelekből) áll, ami erős nagyítóval jól látható. Az elektronsugár, amikor eltalál egy fénypor-pöttyöt, felizzítja azt, és a monitoron megjelenik egy pixelnyi színes pont.

LCD / TFT
(Liquid Crystal Display, folyékony kristály megjelenítő, TFT: Thin Film Transistor)
Ma rohamosan terjed, mert a vékony és lapos monitor használata sokkal kényelmesebb. Képmegjelenítési elve: két vékony réteg között van a folyékony kristály, mely elektromos hatásra zárja vagy átengedi a rétegek mögül világító fényt. A szín megjelenítéséhez vékony, szerves filmréteg bevonatot használnak, ez az aktív mátrix technológia. Itt is minden pixelhez 3 alapszín-tranzisztor tartozik, az RGB alpixelek.

Plazma
(PDP, Plasma Display Panel)
A monitoron a képpontok fényt sugároznak ki, ha megfelelő hullámhosszúságú energia éri őket. A működési elv hasonló, mint a neon világítótestekben: neon és xenon gázok keverékének nagy UV sugárzással kisért ionizációs kisülése készteti a pixel anyagát színes fény kisugárzására.
(Computer_monitor)

Egy tipikus monitor 50-300 candela/m2 fényt bocsát ki.
(Összehasonlításul: a nap délben 1.6 x 109 cd/m2-t.)

Kivetítő
(Projector)
Monitorképet nemcsak előtte ülve, hanem egy egész teremnyi ember is nézhet, pl. konferencián. A projektor közvetlenül a számítógépből kábelen kapja a videojeleket, és a képet kinagyítva egy nagy fehér felületre vetíti. Ekkor a kép észlelt élessége, kontrasztja és a színek ereje csökken, hiszen az adott fénymennyiség nagyobb felületen terül szét. Mennél nagyobb a vetítési távolság, annál nagyobb a vizuális veszteség. A videoprojektorok jellemző fénytani tulajdonsága a fényáram, amit lumenben (lm) mérnek.

Az 1500 és 2500 lumen közti fényerejű projektorok csak kis felületre képesek jól látható képet vetíteni. 2500 és 4000 lm közti készülékkel homályos teremben közepes méretű felületre; 4000 lm felettivel pedig nagyméretű felületre lehet vetíteni sötét teremben. (Video_projector)


1.3.2. Számítógépes színmegjelenítés
Színfelbontás, színmélység

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Computer monitor - Wikipedia

Gamma correction - Wikipedia

A kijelző kalibrálása

Monitor settings

Pixel - Wikipedia

Video projector - Wikipedia

Weber-Fechner törvény
Számítógépes színmegjelenítés
« Alapszínek, eszközfüggő és -független modellek
Színfelbontás, színmélység »
51.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.