Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.3.4.2.

Pigmentek csoportosítása
 
 
A mesterséges anyagszínek hordozója a pigment, mely a festéknek színt adó, szilárd, por alakú, oldhatatlan alkotórész.
(Wehlte 2004:80; Solymár 1977:50 és 78; Ihász 1998:48; The Color of Art; A brief history of pigments; Pigments)

Pigmentek
A festéknek színt adó, szilárd, por alakú, oldhatatlan alkotórész
Kép forrás:
https://www.pinterest.com/MissSunshine32/colors/


Magában nem használják, mindig kell hozzá kötőanyag, melynek feladata, hogy benne a pigmentszemcsék egyenletesen oszoljanak el (diszpergáljanak), anélkül, hogy feloldódnának benne. A festékanyag rögzítése a színezendő felületen történhet fizikai és/vagy kémiai úton: lehet pl. tapadás, ragasztás, beivódás, beégetés, ráolvasztás stb.

A klasszikus pigmentek neve fontos információ a festőművész számára, mert nemcsak színárnyalatot jelent, hanem kémiai összetételre is utal:
– Közvetlenül, pl. kadmiumsárga, ólomfehér, kobaltkék stb.,
– Közvetve, pl. cinóber (higany, kén), természetes ultramarin (kén), nápolyi sárga (antimon, ólom) stb.
Az ezekből a pigmentekből készült festékeket elővigyázatosan kell használnia a festőnek ha színeket kever vagy mészvakolatú falra fest: ugyanis a különféle kémiai elemek reakcióba léphetnek egymással vagy a mésszel, ami az eredeti szín megváltozását okozhatja (pl. elfeketedés, fakulás).

A festőművészek a pigmenteket (és a színeket) így és általában ebben a sorrendben csoportosítják: fehér, sárga, vörös, barna, zöld, kék, ibolya/viola (lila), fekete.
Magyar szövegkörnyezetben csak vöröset mondanak, pirosat nem láttam; az ibolya helyett használják a viola szót, és újabban előfordul a lila is; a naranccsal nem találkoztam még magyar nyelvű pigmentlistákban.


A pigmentek két fő jellemzője az eredet és a kémiai jelleg.
Eredet szerint lehet: természetes vagy mesterséges
Kémiai szempontból: szerves vagy szervetlen pigment

A természetes pigmentek közvetlenül a természetben található anyagokból, csekély átalakítással készülnek, a mesterségesek pedig kémiai átalakuláson mennek keresztül.

A szerves pigmentek alapanyaga: növény, állat, (sőt egy időben emberi múmiák is), ma pedig a szerves vegyületek (kőolaj-származékok).
A szervetlen pigmenteket agyagokból, ásványokból, fémsókból, féldrágakövekből nyerik.


1.3.4.2. Pigmentek csoportosítása
Szervetlen pigmentek
Szerves pigmentek

Felhasznált és ajánlott irodalom:

A brief history of pigments

Ihász:
Művészeti technikák könyve

Pigments - Wikipedia

Solymár (szerk):
A képzőművészet iskolája I.

The Color of Art – Pigments, Paints and Formulas

Wehlte:
A festészet nyersanyagai és technikái

Pigmentek csoportosítása
« Néhány alapfogalom
Szervetlen pigmentek »
58.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.