A mesterséges anyagszínek hordozója a pigment,
mely a festéknek színt adó, szilárd,
por alakú, oldhatatlan alkotórész.
(Wehlte 2004:80; Solymár 1977:50
és 78; Ihász 1998:48; The Color of Art; A brief
history of pigments; Pigments)
| Pigmentek |
 |
| A
festéknek színt adó, szilárd,
por alakú, oldhatatlan alkotórész |
Kép
forrás:
https://www.pinterest.com/MissSunshine32/colors/ |
Magában nem használják, mindig kell hozzá kötőanyag, melynek feladata, hogy benne a pigmentszemcsék
egyenletesen oszoljanak el (diszpergáljanak), anélkül,
hogy feloldódnának benne. A festékanyag
rögzítése a színezendő felületen
történhet fizikai és/vagy kémiai úton:
lehet pl. tapadás, ragasztás, beivódás,
beégetés, ráolvasztás stb.
A klasszikus pigmentek neve fontos információ
a festőművész számára, mert nemcsak
színárnyalatot jelent, hanem kémiai összetételre
is utal:
– Közvetlenül, pl. kadmiumsárga, ólomfehér,
kobaltkék stb.,
– Közvetve, pl. cinóber (higany, kén),
természetes ultramarin (kén), nápolyi
sárga (antimon, ólom) stb.
Az ezekből a pigmentekből készült festékeket
elővigyázatosan kell használnia a festőnek
ha színeket kever vagy mészvakolatú falra
fest: ugyanis a különféle kémiai elemek
reakcióba léphetnek egymással vagy a mésszel,
ami az eredeti szín megváltozását
okozhatja (pl. elfeketedés, fakulás).
A festőművészek a pigmenteket (és a
színeket) így és általában
ebben a sorrendben csoportosítják: fehér,
sárga, vörös, barna, zöld, kék,
ibolya/viola (lila), fekete.
Magyar szövegkörnyezetben csak vöröset mondanak, pirosat nem láttam; az ibolya helyett használják a viola szót, és újabban előfordul a lila is; a naranccsal nem találkoztam még magyar nyelvű pigmentlistákban.
A pigmentek két fő jellemzője az eredet és a kémiai jelleg.
• Eredet szerint lehet: természetes vagy mesterséges
• Kémiai szempontból: szerves vagy szervetlen pigment
A természetes pigmentek közvetlenül
a természetben található anyagokból,
csekély átalakítással készülnek,
a mesterségesek pedig kémiai átalakuláson
mennek keresztül.
A szerves pigmentek alapanyaga: növény, állat,
(sőt egy időben emberi múmiák is), ma
pedig a szerves vegyületek (kőolaj-származékok).
A szervetlen pigmenteket agyagokból, ásványokból,
fémsókból, féldrágakövekből
nyerik.
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
A brief history of pigments
Ihász:
Művészeti technikák könyve
Pigments - Wikipedia
Solymár (szerk):
A képzőművészet iskolája I.
The Color of Art – Pigments, Paints and Formulas
Wehlte:
A festészet nyersanyagai és technikái
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
