Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.3.3.

Színes nyomtatás
 
 
A modern színes nyomtatás

A könyvnyomtatás és nyomdaipar több évszázados fejlődésében a számítástechnika forradalmi változásokat hozott az utóbbi 20-30 évben. A digitalizáció gyökeresen átalakította a nyomda egész világát. A nyomdatechnika komplex, soklépcsős munkafolyamatából itt csak a színes nyomtatásra irányul a figyelmünk: a digitalizáció ezt a munkarészt is felgyorsította és relatíve olcsóbbá tette, de a szín még mindig igen kényes és költséges része a nyomdai munkának. (Bann 2007:17; Color printing)


Négyszínnyomás

A színes nyomtatás ma elsősorban négyszínnyomás, ahol a négy szín: CMYK: cyan-magenta-yellow-black.
» Szubtraktív színkeverés

C, M, Y, K festékek
Kép forrás:
http://www.krishnatradeworldprivate.co.in/printing-ink.htm

A CMYK nyomtatásban létrejövő (ún. process) színek a fehér papírból „indulnak ki”, a fehér alap a megjelenő szín szerves részét képezi. A fehér papírra különböző sűrűségben nyomnak színpontokat. A 10%-os kitöltési sűrűség halvány, a 90-100%-os pedig telített színeket eredményez.

C, M, Y, K – kitöltési sűrűség
0-100% között, a lépésköz 10%

A pontok mérete az angolszász pica-pontrendszerben 0,351 mm (ez a hüvelyk 1/72-ed része), a Didot-pontrendszerben 0,376 mm.
(
Bann 2007:48)
Az emberi szem nem képes ilyen kisméretű pontokat elkülönítve érzékelni, hanem a fehér háttér és a környezet (a többi színes pont) színeivel összekeverve látja, mint eredőszínt. (Schulz 2002:111)
» Raszterpontok

A nyomdatechnikában tehát egyszerre érvényesül a szubtraktív és az optikai-additív színkeverési elv
(Hruska 1956:XXVII.tábla):
szubtraktív: az alapszínek lazúros egymásra nyomtatása
optikai-additív: raszterpontok, az alapszínek egymás
     mellett, valamint az üresen maradt fehérrel együtt.

C, M, Y, K raszterpontok
A fehér papírra ciánkék-bíborvörös-sárga-fekete pontokat nyomnak.
A kék és sárga pont közösen fedett része zöld, a bíbor-sárga együtt
piros, stb. (lazúros átfedés, szubtraktív keveredés!).
A fehér alap és az apró színpontok együtt alkotják a színárnyalatokat (optikai-additív keveredés!).



Színrebontás, elforgatás
Nyomtatás előtt a színes képet színre kell bontani (color separation), mégpedig a szubtraktív színkeverési elveknek megfelelően: ciánkékre, bíborra, sárgára és feketére, a nyomtatás során ezek a színrétegek kerülnek újra egymásra. A színrebontott képek apró rácspontokól állnak, ahol a rácspontok egymáshoz képest elforgatva alkotják a képet: a fekete 45, a sárga 90, a bíbor 75, a ciánkék 105 szögben. Elforgatás nélkül ún. moire-hatás lépne fel. (Bann 2007:38)

Színrácsok elforgatása
Rácspontok elforgatása



Színkeverés CMYK-ban


Például világoskék úgy keletkezik, hogy apró ciánkék pontokat nyomnak a fehér papírra, a színkeverékben a fehér papír mint additív tényező szerepel. Sötétkék szín nyomtatásához sűrűbbre nyomják a ciánkék pontokat és feketét is nyomnak rá; ha még magentát is tesznek hozzá, akkor sötét ibolyakék, de ha sárgát, akkor sötét zöldeskék az eredmény. Szintén az összetevők arányától függ, hogy rózsaszínt vagy barnát kapunk-e, ld. alábbi ábra:

C, M, Y, K keverék
Rózsaszín és barna CMYK színpontokból.
Rózsaszínhez magentát és sárgát, barnához mind a négy
alapszínt használják. CMYK adatok (%):
rózsaszín: 0-39-20-0; barna: 29-96-91-33
A rózsaszín mintában a fedetlen fehér alap adja a szín világosságát.

A festékpontokat részben egymásra, részben egymás mellé nyomják (halftone), tehát a nyomdatechnika nem tisztán szubtraktív színkeverés, hanem az optikai (additív) elv is érvényesül benne.
» Raszterpontok


Általános színárnyalat – CMYK

1. példa
Alább egy általános színárnyalat nyomtatásának lépéseit látjuk, sorrendje: C + M + Y + K.

C, M, Y, K nyomtatás lépésenként
A felső sorban a négy alapszín kinagyított nyomata, egyenként.
Középső sor: lépésenként összegezve az alapszínek nyomata.
Az alsó sorban a keverékszín normál nézetben.
(Szimuláció)


2. példa
Egy fotó négyszínrebontása és a nyomtatás lépései.
A bal oldali oszlop egyes képein a fehér foltok azt jelentik: az adott színből oda nem kerül semmi. Mennél sötétebb/teltebb valamelyik C,M,Y,K szín, annál több szerepel belőle a képen. (Pl. az áfonya színében sok kék van, míg az eperében semmi.) A gyümölcsökön megcsillanó fény fehér, ezért ott egyik szín sem takarja a papírt.

4 színre bontás és a nyomtatás lépései
Színre bontott kép Egymásra nyomott színek
ciánkék ciánkék
bíbor (magenta) ciánkék+bíbor
sárga ciánkék+bíbor+sárga
fekete ciánkék+bíbor+sárga+fekete=
a teljes kép
Kép forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html



Hatszínnyomtatás
Nem minden színes grafikai feladatot lehet tökéletesen megoldani a CMYK színekkel, ezért kidolgozták a hatszínnyomtatást (hexachrome, CMYKOG), vagyis a rendszert kiegészítették a naranccsal (O, orange) és a zölddel (G, green). Az így létrehozható színkeverékek terjedelme (gamut-ja) nagyobb, mint a CMYK-é, az elérhető színhűség jobb és persze költségesebb is, de pl. művészi reprodukciók, drága magazinok nyomtatása esetén indokolt a használata.
(Pantone; Hexachrome)

Hatszínnyomás
A Pantone Hexachrome logója



Direkt színek

A nyomdai munkák színpontosságát a direkt (solid, spot) színekkel is lehet növelni, melyek a megadott Pantone értékek szerint, adott recept alapján előre kikevert nyomdafesték-színek. A CMYK-val ellentétben a direkt színek nem lazúrosan kerülnek egymásra, hanem fedőfestékként. Cégek arculati színét, márkák emblémáját így adják meg, mert ennek a legkülönfélébb nyomdai kiadványokban és médiumokban azonosnak kell lennie. (Bann 2007:40)

Négyszínnyomás és direkt szín
Ugyanaz a színpár balra CMYK-val, jobbra direkt színekkel
nyomtatva és egy részlete kinagyítva.
A bal oldali nagyításban látszik a papír fehérje is.



Papír

A nyomdatermék vizuális megjelenése függ a nyomat-hordozótól is, mely leggyakrabban papír, de lehet műanyag, textil, fólia és egyéb anyag. A papír önmagában is sokféle lehet: összetétele, minősége, fénye, színe, súlya (gramm/m2). Nem mindegyik alkalmas minőségi színes nyomtatásra, árnyalatos színes képek legszebben a fehérített, fényes műnyomó papíron jelennek meg. Ezt mázolt (coated) papírnak is nevezik, a mindkét oldalán kaolinnal vagy krétával bevont, majd simított papír az ideális a színes fotók nyomtatására. (Bann 2007:126)

A papír színe meghatározó a szín-összhatásban, hiszen a nyomathordozó, mint alap, részt vesz az optikai színkeverék létrejöttében (ábra lent). A szürkéssárga újrafeldolgozott (recycled), vagy más színes papíron ezért nem telítettek a CMYK színek, és ezeken nincs fehér sem.

A papír színe és a CMYK nyomat
A kép fehér papíron
A kép szürkéssárga papíron (recycled, újrapapír)
A kép szürkészöld papíron
Kép különböző színű papírokra nyomva:
balra a kép normál nézetben; középen a papír alapszíne;
jobbra a nyomat kinagyított részlete. (Szimuláció)


A metaméria jelenség a papíroknál is felléphet, vagyis a megvilágító fénytől függően változhat a papír tónusa, lehet pl. kékes, sárgás vagy más irányban eltérő. A papír fehérségét megadni és egyeztetni nem könnyű feladat. (Metamerism (color))


A raszternyomás technikáját megalapozó elméleti munkák Le Blon, Hickethier, Villalobos, Wilson nevéhez fűződnek.


1.3.3. Színes nyomtatás
Színkezelés, color management
A színes nyomtatás történeti előzményei

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bann:
Nyomdai megrendelők kézikönyve

Le Blon (Jacob Christoph Le Blon) - Wikipedia

Color printing - Wikipedia

Hexachrome - Wikipedia

Hruska:
Általános színtan és -színmérés

Metamerism (color) - Wikipedia

Pantone - Wikipedia

Schulz:
Vizuális kommunikáció
Színes nyomtatás
« Színfelbontás, színmélység
Színkezelés, color management »
53.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.