Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.4.2.

Színszókészletünk és rétegei
 
 
Színérzékelés és a színnevek

– Az alapszínnevek néhány élesen elkülönülő tartományra tördelik a 3D kontinuumot („zöld”, „sárga”, „narancs”);
– A színnevek még kisebb egységeket jelölnek az alapszíneken belül, a 3D teret hézagosan töltik ki („világosnarancs”, „mohazöld”, „citromsárga”):

Színérzékelés és a színnevek
A perceptív színkör folytonos Alapszínnevek,
a 7 fő színtartomány
Színnevek


A színek elnevezése
A színek elnevezése (lexikalizálása) mentális művelet, a számtalan érzékelhető árnyalatot megpróbáljuk besorolni a még kezelhető számú alapszínek alá, majd ott további nyelvi eszközökkel (metaforákkal, előtagok hozzákapcsolásával stb.) pontosítani, a látványt szavakkal leírni. A kilenc vagy tizenkettő (esetleg tizenhárom) alapszínnév csak a magja a magyar nyelv színszókészletének*, ami ennél lényegesen nagyobb, ezer fölött lehet színneveink szám. A színszókészlet mindazokat a lexémákat tartalmazza, amelyekkel színeket lehet megnevezni.
*Szókészlet: egy nyelv, nyelvréteg, nagyobb (táji, szakmai) közösség által használt szavainak összessége. Szókincs: az egyén által ismert, használt szavak összessége.



A színszókészlet gyűjtése

Több metódusa lehet:

Megkérdeznek (lehetőleg reprezentatív mintavétel alapján választott) embereket, és lejegyzik a színnév-említéseket. Ezt Gósy Mária és Mari Bogatkin-Uusküla észt kutató végezte Magyarországon. A gyűjtés többféle eljárást alkalmazhat:
(Gósy 2001 és 1998; Uusküla 2006, 2007)

– A kísérleti személyekkel (informánsokkal) felsoroltatják az általuk ismert színneveket, de vizuális segítség (színminták) nélkül.
– A személyeknek színkártyákat mutatnak, feladatuk, hogy
nevezzék meg a színeket. A színkártyák lehetőleg egy standard színrendszer (Munsell, Ostwald, Coloroid stb.) mintái, melyek színadatai és azonosító kódjai ismertek és összevethetőek más hasonló kutatások eredményeivel. (A „kártyákat” ma már egyszerűbb számítógépen megjeleníteni.)
– A személyeknek több színkártyából kell kiválasztaniuk a
kísérletvezető által megnevezett színeket.
– Bizonyos színekhez kapcsolható anyagok, tárgyak,
jelenségek (pl. „kék dolgok”) felsoroltatása

Az így összegyűlt színnevek részét képezik, de nem tartalmazzák a nyelv teljes színszókészletét, a módszer az adott populációnak a színekre vonatkozó mentális lexikonjáról ad „pillanatképet”. A régies és a szaknyelvi szavak ily módon nem (vagy csak elvétve) kerülnek be a gyűjtésbe, és nem lehet kizárni a spontán szóalkotás („ötletszerű” színnevek) eseteit sem, mely szavakat maga az adatközlő sem használ.

A digitálisan tárolt szövegtestek (nyelvi korpuszok) egy nyelv szövegeinek mennél teljesebb gyűjtését célozza, melyben a keresés igen gyorsan végezhető (A MNSz: Magyar Nemzeti Szövegtár, mintegy 200 millió szót tartalmaz.)
(MNSZ; Kiss 2004; Papp 2012:142)

A korpusz „átfésülése” kvantitatív adatokat szolgáltat egy színnév előfordulásáról a nyelvben. E módszerrel az alapszínnevek és megszokott összetételeik gyakoriságát lehet mérni, de a ritka, régies és szaknyelvi színneveket nehéz kiszűrni, továbbá nem alkalmas a színjelentés (vizuális) meghatározására sem.

A fellelhető forrásokból – nyomtatott és online szövegek, nyelvi korpuszok, szak- és szépirodalom, sajtó, termék-katalógusok, élőbeszéd stb. – gyűjtik a színt jelentő szavakat. (Mátray 1910; Bartha 1937; Szerepi; Földvári 2005)

E módszer hátránya, hogy a szó színjelentését is kutatni kell, ami régi vagy ritka színnevek esetén nem könnyű feladat. Nem szolgáltat az előfordulás és használat gyakoriságára vonatkozó kvantitatív adatokat sem, viszont jobban közelíti a nyelv teljes színszókészletét. Az internet, mint a legnagyobb szöveg- és képadatbázis, nélkülözhetetlen az ilyen típusú gyűjtő- munkában.


A szókészlet színeket jelölő szavai dinamikusan változnak nem csak számukat, de jelentésüket tekintve is. Minderről egyelőre nem lehet pontos képet alkotni, mert még kritériumrendszer sincs, hogy milyen szavak, szóösszetételek tartozhatnak a színszókészletbe, milyen elvek szerint érdemes gyűjteni, kategorizálni, és a módszertan sincs kidolgozva.

A magyar nyelv színszókészletének (különböző koncepciók alapján való) gyűjtését és publiklását végezte az utóbbi 120 évben: Csapodi (1898-ban, közel 200 szó), Mátray (1910, kb. 240 szó), Bartha (1937, kb. 940 szó), Bogatkin-Uusküla (2002, kb. 1000 szó), Földvári (2005-től, 950 szó publikálva)


A színszókészlet rétegei

A színszókészletet két fő dimenzió szerint vizsgáltam:
színnév típusa: képzés és összetétel
színnév szerepe: szövegkörnyezet

Nem foglalkozom a szófaji jellemzőkkel és a szókészlet kvantitatív adataival (a szavak ismertségével, előfordulásának gyakoriságával).


A színnév típusa: képzése és összetétele

E fejezet anyagát ld. még Színnév-Színszótár, Színnévtípusok.

Alapszínnevek
A színszókincs „magja”, kitüntetett csoportja az alapszínnevek. Ma 9 vagy 12 vagy 13 szót tekinthetünk alapszínnévnek a magyarban. Ezekről részletesebben volt szó az előző fejezetekben.


Egytagú vagy egyszerű színnevek
Vannak az alapszínneveken kívül más egyszerű (egytagú, egy szóból vagy morfémából álló), egyértelműen színt jelentő neveink is: okker, türkiz, bézs, bordó, drapp, kheki, pink, indigó, karmazsin, magenta, viola, rőt stb. Ezek általában jövevényszavak és többnyire valamilyen szakmához kötődnek (képzőművészet, kelmefestés, nyomdászat). Leggyakoribb a német eredetű vagy közvetítésű, régebben francia és olasz, újabban pedig angol nyelvterületről érkeznek. A jövő új alapszínnevei feltehetőleg ebből a sorból fognak kikerülni.

Az egytagú színnevek szóösszetételekben is szerepelnek, és van néhány, mely lehet előtag és utótag is:

színnév: előtag: utótag:
bordó bordóviola vörösbordó
fakó fakósárga csukafakó
okker okkersárga vörösokker
viola violakék kobaltviola


Összetett színnevek
Színneveink túlnyomó többsége összetett szó, ezek száma szinte korlátlanul „szaporítható”. Utótagjuk alapszínnév, egytagú színnév vagy a szín szó, előtagja pedig valamilyen tárgy, anyag, fogalom, tulajdonnév stb.
(Mátray 1910:12; Bartha 1937:9)

anyag
csokoládébarna, homokszín, gyöngybézs, smaragdzöld, acélszürke, púderrózsaszín, tintakék ...
élőlény
almazöld, meggybordó, eperszín, őzbarna, galambszürke, pávakék, hollófekete, hússzín, csecsemőkék ...
természeti jelenség
égszínkék, hajnalpiros, ködszürke, hófehér ...
földrajzi fogalom és népnév
párizsi kék, kínai vörös, írzöld, spanyolvörös, majakék, perzsasárga, cigánypiros, velencei vörös ...
tulajdonnév
Habsburg-sárga, Van Dyck-barna, Ferrari-piros, Barbie-rózsaszín, Bahama-bézs, Oxford-zöld ...
kémiai név
ólomfehér, mangánkék, kadmiumsárga, rézzöld, kobaltviola ...
egyéb
hirtelenszőke, haragoszöld, hupikék, jajvörös ...


Az elő- és utótag között szoros és asszociatív kapcsolat van: lehet metaforikus (hófehér: olyan fehér mint a hó); tulajdonnévhez köthető (Ferrari-piros: az autómárka jellegzetes színe); a pigment alapanyaga (kadmiumsárga) stb.
A színnév nem állhat bármely előtaggal: nincs *homoklila,
*pipacskék, *egérzöld
stb., mert ilyen színű tárgyak nincsenek.

A régebbi szakirodalomban még germanizmusnak tekintették a hófehér, kökénykék, téglavörös stb. összetételeket, de ezek mára teljesen elfogadottá váltak. Csapodi még ilyen szerkezetet* ír: hószín fehér, meggyszín-piros, aranyszín-sárga, rozsdaszín vörös, hollószín fekete, ezekből mára (sajnos) csak az égszínkék maradt köznyelvi. (Csapodi 1898:638)
*Írásmódja következetlen, az összetételeket hol külön írja, hol kötőjellel.


Módosító jelzők
A színnevek számát módosító jelzőkkel tudjuk megtöbbszörözni, és jelentésüket pontosítani. Egész szókészletünk van (közel 100 szó) színmódosításra alkalmas melléknevekből. (Földvári: Árnyalatjelzők, 2005)

világossági fokozat:
– világos, sötét, pasztell, mély
...
Az alap- vagy összetett színnevek többségével állhatnak, kivétel a fehér és fekete.
• világoskék, világosbarna, világos rózsaszín, világosszürke, világos fűzöld, világosdrapp ...
• sötétkék, sötétbarna, sötét rózsaszín, sötétszürke, sötét fűzöld, sötétdrapp ...
• pasztellkék, pasztellsárga, pasztell rózsaszín ...
• mélykék, mélybarna, mélyvörös ...
telítettségi fokozat:
– élénk, tiszta, tört, piszkos, fáradt
...
• élénkzöld, élénkvörös...
• tisztazöld, tisztavörös, tisztafekete...
• törtzöld, törtvörös, törtfehér, tört rózsaszín...
• piszkoszöld, piszkosvörös, piszkosszürke...
• fáradtzöld, fáradtvörös, fáradt rózsaszín...
anyagi minőség:
– metál, gyöngy, arany ...
• metálzöld, metálpiros, metálszürke...
• gyöngyzöld, gyöngyfehér, gyöngykék...
• aranyzöld, aranysárga, aranypiros...
• ezüstkék, ezüstfehér, ezüstzöld...
• eozinzöld, eozinpiros, eozinkék...
színnévből képzett (-s):
– sárgás, kékes, feketés ...

• sárgászöld, sárgásvörös, sárgásfehér...
• kékeszöld, kékesfekete, kékesvörös...
• feketészöld, feketésvörös, feketésbarna...
• barnászöld, barnásvörös, barnásfekete...
• szürkészöld, szürkésvörös, szürkéskék...



A módosítók nemcsak alap- vagy egytagú színnevekkel állhatnak, hanem összetett színnevekkel is: világos fűzöld, sötét fűzöld, élénk fűzöld stb. A sorrend kötött, a módosító melléknév mindig távolabb áll a tárgytól, gyengébb vele a kapcsolata, mint az előtagnak, nincs *fű világoszöld.

Néhány melléknév és színnév kizárja egymást, jóllehet nyelvileg helyesek lennének. A ellentétes színpárok nem állnak egymás mellett, mert ilyen színérzet nem keletkezik: *fehéresfekete és *feketésfehér, *sárgáskék, *zöldeslila,
*pirosastürkiz
.


Színcsoportnevek
Színek gyűjtőfogalma, valamely közös jellemző kiemelése:
– meleg színek
(sárga-narancs-vörös-bíbor-barna csoport)
– hideg színek
(kék-türkiz-zöld csoport)
– pasztellszínek
(világos, enyhén tört színek)
– földszínek
(tört, barnás-sárgás-zöldes színek)
– metálszínek
(fémes, fényes anyagszínek)
– fagylaltszínek
(élénk, világos színek)
– neonszínek
(élénk, világító színek)
stb.



Színnév a szövegkörnyezetben

E fejezet anyagát ld. még Színnév-Színszótárban A színnév szerepe és itt A színnévhasználat néhány aspektusa c. fejezetet.

A színnevek használatát nemcsak a szín perceptív tulajdonsága határozza meg, hanem a tárgy, a szöveg stílusa, a beszélő motivációi és érzelmei, a beszédhelyzet, az egyes szakmák terminológiája.


Élőlények
A színnevek egy része (kizárólag vagy túlnyomórészt) élőlényekre vonatkozik.

Ember
Haj: szőke, lenszőke, ősz, deres, mahagónivörös
Bőr: tejfehér, habfehér, szolibarna
Szem: kökénykék, dióbarna, bogárfekete
Ajak: cseresznyepiros
Állatok
: fakó, almásderes, daruszín, pej
Szarvasmarha: róska, riska, pirók, vörhenyes
Kutya, macska: zsemleszínű, ordas, oroszkék
Szárnyas: fogolyszínű (tyúk), rézpulyka, bronzpulyka

(Mátray 1910:13; Herman 1914; Barta 1937:28; Szerepi)


Régies színnevek
A színnevek egy része kiveszőben van, csak régi szövegekben találkozunk velük, színjelentésük sokszor elhomályosult és nehezen felderíthető: karmazsin, buzérvörös, berzsenyszín, rőt, örménykék, grispánszín stb.


Új színnevek, divatszínnevek
Ellentétes folyamatként állandóan új színnevek érkeznek idegen nyelvekből eredeti alakban vagy tükörfordításban, a kortárs magyar irodalmi- és sajtónyelvből, és anyanyelvi beszélőktől spontán szóalkotások révén. E színnevek egy kisebb része lassan beépülhet a köznyelvbe, de többsége csak elszigetelten használatos, és egyáltalán nem biztos, hogy meggyökerezik. Tipikusan ilyenek az autószínek, a festékgyárak termékei, a divatholmik színei: Bermuda-kék, Manhattan-szürke, Oxford-zöld, szafarisárga, gleccserfehér, tornádópiros stb. (Árnyalat-túltengés)


Mesterségek színnevei
A színeket pigmentként, festékként, színezékként évszázadok óta használó művészeti ágaknak és mesterségeknek (festészet, kelmefestés, kerámia, nyomda) hagyományos színnév- készletük van.

A nemzetközi nevek közül számos belekerült a magyar köznyelvbe is, de inkább a szakirodalmakban találkozhat velük az olvasó: ultramarin, cinóber, indigó, umbra, kármin, skarlát, krómoxidzöld, kobaltsárga, fazekaszöld, magenta, cyan.
» Pigment, festék, színezék


Színcsúfnevek
A színnevek egy kis csoportját csak a bizalmas társalgásban a humor kedvéért használjuk, vagy gúnyos, sértő, becsmérlő szándékkal mondjuk. Ezek valójában színcsúfnevek, és használatukkal nem az a célunk, hogy pontosan leírjunk egy színárnyalatot, sokkal inkább értékítéletünket, érzelmeinket fejezzük ki: hupikék, tulipiros, jajvörös, bilikék, zombizöld, bugyirózsaszín, lárvafehér, rikító sárga, piszkosszürke, hogy a vulgárisabbakat itt ne említsük.
» Határozott színjelentés nélküli színnevek; » Humor

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Árnyalat-túltengés

Bartha:
Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről

Csapodi:
A színek magyar nevei

Földvári:
Színnév–Színszótár

Gósy – Kovács M:
A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében

Gósy:
Színmegnevezések gyermekkorban és felnőttkorban

Herman:
A magyar pásztorok nyelvkincse

Kiss:
A piros, vörös és más színnevek használata a Magyar Nemzeti Szövegtár alapján

Mátray:
A magyar színelnevezésekről

MNSz, Magyar Nemzeti Szövegtár

Papp:
A magyar színnevek terminológiai elemzése

Szerepi:
A ló színe

Uusküla – Sutrop:
Preliminary Study of Basic Colour Terms in Modern Hungarian [pdf]

Uusküla:
Distribution of Colour Terms in Ostwald’s Colour Space in Estonian, Finnish, Hungarian, Russian and English [pdf]


Színszókészletünk és rétegei
« Vörös és piros
A színpercepció és a színnév közötti jelentésviszonyok »
147.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.