Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.3.3.2.

A színes nyomtatás történeti
előzményei
 
 
Színes kódexek

A nyomtatott könyvek elődje a kézzel írott kódex, az ókor végén jelent meg az európai kultúrában. A szín és a színes kép (miniatúra) lényegi része volt a középkori kéziratoknak.
(Miniature; Illuminated manuscript)

A szöveg első betűje, az iniciálé kiemelt díszítést kapott (nagy méret, gazdag rajzolat, színek), ami által a középkori könyv talán legjellegzetesebb formai elemévé vált. A kódexlap egyéb oldaldíszei (szalagfonatok, indák) gyakran összefolytak az iniciáléval. A festékanyagok ebben a korai időben növényi eredetű színes tinták és ásványi festékek voltak.

A bizánciak a legértékesebbnek szánt kódexeknek az anyagát is színezték, festőlébe áztatták, mint a textilt. Ismerünk bíbor (ritkábban fekete és arany) pergamenből készült kódexeket (Codex Argenteus, Codex Purpureus, Rossanoi Codex). Illusztrációkkal az i.sz. 2.század óta díszítik a lapokat, ezek legtöbbször bibliai jeleneteket ábrázoltak.
(Barbier 2005:55 és 72; Faludy 1982:21; Corvinák; Középkori kódexek)

Kódexek
Codex Argenteus (i.sz. 4.század),
bizánci bíbor pergamen
Mátyás Corvinája díszes kezdőbetűvel, színes szövegmezőkkel,
gazdag oldaldíszekkel
Kép forrás:
1. http://www.dlls.univr.it/documenti/Avviso/all/all421589.pdf
2. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Philostratus_k%C3%B3dex_Corvin
_J%C3%A1nos.jpg

A kódex a középkor folyamán lassan elvilágiasodott, a kolostorokból kézművesek műhelyébe is átkerült a készítése. Az illusztráció, a miniatúra –gyakran valódi kis festmény,– növelte az értékét, a díszes könyv vagyontárgy, hatalmi szimbólum lett. (Középkori kódexek)


Színes nyomtatás

Gutenberg (1400?-1468) nyomdájában a betűsorok szedése, a szöveg nyomtatása vált sokkal hatékonyabbá a korábbiakhoz képest. A díszeket azonban megőrizték, az illusztrációkat kézzel festették vagy fametszetként került a könyvbe, melyet utólag színeztek, olykor sablonokat is használtak e célra. A fametszet jól illeszkedett a nyomdai műveletek sorába, azonban megdrágította az előállítást, mert annyi nyomóformát kellett készíteni, ahány szín szerepelt a képen, továbbá nagy precizitást követelt az összeillesztés. A szövegben is használtak színeket, a fontosabb mondatokat pirossal szedték.
(Febvre 2005:53; Gutenberg Bible)

Gutenberg Biblia
Színes oldaldíszek a 15.századi nyomtatványban
Kép forrás:
1. http://courses.educ.ubc.ca/etec540/May08/mosherh/researchtopic/
index.html
2. http://tortenet.oszk.hu/html/magyar/kincseink.htm



Sokszorosított grafika

A nyomtatás fejlődéstörténetében többféle grafikai eljárás is szerepet játszott, a sokszorosított grafika maga is több példányban készíthető nyomtatvány. A kezdeteknél a fametszet, később a kifinomultabb rézmetszet vált a könyvkészítők eszközévé. A modern színes nyomtatáshoz két új technika kidolgozása nyitotta meg az utat: a mezzotinto és a litográfia. (Ihász 1998:18)

Fametszet
Kínában több mint 2000 éve, Európában a 15.század óta ismert, ún. magasnyomású sokszorosító technika. A falemezekre rajzolt vonalak mentén kivájják a fát, így a forma kiemelkedik a síkból, erre viszik fel a festéket, és ezt nyomják a hordozóra.

Fametszet
Gutenberg arcképe fametszeten Metszett fatábla
Kép forrás:
1. http://retinart.net/beautiful-things/gutenberg-book-changed-world/
2. http://www.eatwell101.com/elegant-dinner-napkins-elegant-cloth-napkins


Rézmetszet
Sima rézlapba metszik a kép vonalait, a mélyedésekbe festéket juttatnak és ezt a papírra nyomják. A papírpénz mintázata ma is így készül.

Rézkarc
Sima rézlap felületére lakkot visznek fel, majd ebbe karcolják a képet. A rézlapot ezután savval maratják, a karcolt részeken keletkezik a mélyedés, ebbe kerül a nyomdafesték. Ez utóbbi technika művészi szempontból rugalmasabb, könnyebben kezelhető, mint a fizikai erőt is igénylő metszés. A rézmetszet és rézkarc mélynyomású technika, mert a festékbevonat a lemez mélyedéseibe kerül.

Rézmetszet
Dürer metszetének részlete: A lovag, a halál és az ördög (16.sz. eleje)


Mezzotinto
A rézmetszet egy változata, lényege, hogy nem vonalas, hanem átmenetes foltokból áll elő a kép. A technika magyar neve: borzolás. A mezzotinto olasz szó, magyarul féltónus, angolul halftone.
A sima fémlemezt először egyenletesen „felborzolják”, vagyis egy megfelelő szerszámmal apró lyukakat vájnak bele. Mennél mélyebb egy lyuk, annál több festék jut bele és ott sötétebb lesz a nyomat. A kép úgy keletkezik, hogy a világosabbnak szánt helyeken a lyukak mélységét csökkentik, a fehér helyén pedig eltüntetik.
A mezzotinto jelentős állomás a nyomdatechnikában, mert ez volt az előzménye a színes kép négyszínre bontásának és árnyalatos kép készítésének, mellyel először Le Blon kísérletezett. (Le Blon; Gage 1993:163)

Mezzotinto
R.Dunkarton angol grafikus műve, 1800 körül
Kép forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_Dunkarton


Litográfia
Síknyomású nyomdai eljárás, magyarul kőnyomat. A rajz a nyomólap síkjában van és azon a fizikai jelenségen alapul, hogy a zsír és víz taszítják egymást. A símára csiszolt mészkőlapra zsírkrétával rajzolnak, a kőre hengerelt festék csak a zsíros helyen tapad meg, innen kerül a nyomathordozóra. Minden szín részére külön követ kell előkészíteni, a színek nem átmenetesen, hanem foltszerűen jelennek meg.

Litográfia
Toulouse-Lautrec: Divan Japonais, 1892


Ez utóbbi két technika feltalálóit név szerint is ismerjük. A mezzotintot Ludwig von Siegen dolgozta ki a 17.század közepén, a litográfiát pedig Alois Senefelder a 18.század utolsó éveiben.

Ofszetnyomás
Az elv megegyezik a litográfiáéval, de nem kőre, hanem alumíniumhengerre kerül a nyomtatandó kép. A nyomtatvány egy gumihenger közbeiktatásával készül, tehát az eredmény nem tükörnyomat, mint az előző technikákkal, ezenkívül alkalmasabb a sorozatgyártásra is. A mai nyomdákban ezzel az eljárással készül a sokszorosítás.

Plakátok a 20.század elejéről
Bauhaus plakát (1923) Kereskedelmi hirdetés
(1930-as évek)
Kép forrás:
1. http://bauhaus-online.de/en/atlas/werke/poster-for-the-1923-bauhaus-
exhibition-in-weimar
2. http://nol.hu/archivum/archiv-417508-228234


A 20.század első harmadában készült színes nyomtatványok a fekete mellett túlnyomórészt piros, ritkábban sárga vagy kék színekből álltak.


Kéknyomat

Technikatörténeti érdekesség a kéknyomat (cianotípia, blueprint, Blaupaus) a tusrajzok fénymásolatának őse. A 19.sz. első felében német ill. francia vegyész dolgozta ki a vegyi eljárást, melynek alapja egy vízben oldódó, vastartalmú (ferri-ammónium-citrát), fényérzékeny anyag. Kötőanyag nélküli, nem ezüstalapú fényképészeti eljárásról volt szó. Napfényben exponálták a képet, a vegyileg preparált papír színe kékre változott a nem fedett helyeken. A kék szín ereje lúggal ill. savval később módosítható volt. (Cianotípia)

Vonalas műszaki rajzokról így készítettek negatív másolatokat: a jellegzetes sötétkék (poroszkék, vas-cián-kék, Turnbull-kék) alapon a fehér vonalak erős kontrasztot alkottak. A technikát a 20.sz. közepéig alkalmazták, majd az újabb fejlesztéseknek köszönhetően már az eredeti –fehér alapon fekete vonalas– rajzokat is színhelyesen tudták másolni és sokszorosítani.

Mint általában az elavult technikákkal, ma szívesen kísérleteznek vele a kortárs művészek.

Kéknyomat, blueprint
Építészeti műszaki rajz blueprint-másolata, 1893
Kép forrás:
https://www.pinterest.com/pin/100134791687681240/

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Barbier:
A könyv története

Le Blon (Jacob Christoph Le Blon) - Wikipedia

Cianotípia

Corvinák

Faludy:
Bizánc festészete és mozaikművészete

Febvre – Martin:
A könyv születése

Gage:
Colour and Culture, 127.p.

Gutenberg Bible - Wikipedia

History of color printing

Ihász:
Művészeti technikák könyve

Illuminated manuscript - Wikipedia

Középkori kódexek

Miniature (illuminated manuscript) - Wikipedia

Molnár – Németh – Voit (szerk.):
Művészettörténeti ABC

Solymár (szerk.):
A képzőművészet iskolája
I-II.
A színes nyomtatás történeti előzményei
« Színkezelés, color management
Pigment, festék, színezék »
55.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.