Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.4.1.2.

Anyagstruktúra
 
 
Az anyagstruktúra az anyag eredeti felépítése, mely a legtöbb anyagnak jellemző sajátja. Az anyagok többsége –vizuálisan vagy taktilisan– felismerhető szerkezete alapján.


Az anyagstruktúra kialakulása
és átalakítása

Az anyagok „életük” során át is alakulhatnak, a változás lehet természetes eredetű vagy okozhatja emberi tevékenység:

a természetes anyagok (ásványok, növények, élőlények testének) felületi struktúrája hosszú idő alatt alakul ki
a természet átalakítja a természetes vagy mesterséges anyagstruktúrát vagy ennek felületét (folyami kavics, homokdűne, rozsdás fémfelület, ráncos bőr)
a megmunkált anyagok (faragott, csiszolt felületek) többé-kevésbé megőrzik az eredeti struktúrát, de látszik az emberi tevékenység és a technológia nyoma is.
a mesterséges anyagok (beton, üveg, textil, papír stb.) felületi struktúrája az alapanyagoktól és az előállítás technológiájától függ, az alapanyagok eredeti struktúrája rendszerint nem látszik a termékben.

Az anyag színének létrejötte és módosításának lehetősége (festés, színezés) szoros összefüggésben van az anyag struktúrájával.

Itt felmerül az anyagszerűség kérdése is: az átalakított, feldolgozott, festett-színezett anyag mennyire őrzi meg eredeti anyagstruktúráját. Szimbolikus és esztétikai szempontból általában azt a tárgyat tekintjük értékesebbnek, amelyen felismerhető az eredeti anyag struktúrája és textúrája.
(Leeuwen 2011:79)



Az anyag színének eredete és
előállításának módja


Természetes szín

Az ásványi anyag, a növény, az állatok testének külső felülete, vagyis mindaz, amit a természetben látunk, de nem dolgozunk fel, – természetes színű. A szín az anyagok, élőlények felismerését, gyakran azonosítását is segítő fontos vizuális jellemző. (Földvári 1985)

A természetes anyagok általában nem homogén színűek: pl. a köveknek és a fáknak jellegzetes szemcsézettsége, erezete, mintázata van, ami az anyagstruktúra és a szín egyenetlenségéből származik, és azt mutatja, hogy az anyag hosszú idő alatt alakult ki. Esztétikai követelmény, hogy őrizzük meg az anyag –évtizedek, évmilliók alatt kialakult– struktúráját.

Természetes színű anyagok
Réz Márvány Korall



Mesterséges szín


Mesterséges színe színe van a feldolgozott anyagoknak: textil, kerámia, üveg, fém, feldolgozott élelmiszerek stb. Ezek gyakran többféle alapanyagból készülnek, a végleges szín csak a gyártási folyamatban alakul ki, ami sokszor nem is emlékeztet az alapanyagainak színére. A mesterséges szín attól is függ, hogy a feldolgozott anyag kap-e színezőanyagot vagy sem.

Nem színezett anyagok
Ezek színe a gyártás/feldolgozás közben jön létre, az anyag nyers, natúr vagy saját színének nevezzük, megkülönböztetve a „természetes szín”-től. A nyers színt csak az alapanyagok megválasztásával, a gyártás körülményeivel lehet befolyásolni.

Nyers színe van a mázatlan kerámiának (terrakotta), ami az égetés folyamán, színezék hozzáadása nélkül keletkezik: a jellegzetes narancsbarnát az agyag vas-oxid-tartalma okozza. Ha az alapanyag meszes agyag, akkor világossárga kerámia az eredmény, a redukált (oxigénszegény) atmoszférában égetett tégla pedig lilásbarna. A vörösréz és szürke ón ötvözetéből barna bronz, vörösréz és cink ötvözetéből sárgaréz lesz. A szálas textilanyagok nyers színe is az alapanyagtól függ: a gyapjú, len, pamut, selyem többnyire szürkés-, barnás- vagy sárgásfehér. A fehér búzalisztből fehér kenyér, a rozslisztből barna kenyér készül, stb.

Nyers színű anyagok – terrakotta, tégla
Terrakotta, mázatlan égetett agyag Magas mésztartalmú tégla Redukált atmoszférában égetett tégla
Kép forrás:
http://www.psd-dude.com/tutorials/resources/beautiful-brick-textures-
collection.aspx

Nyers színű anyagok – rézötvözetek
Bronz szobor
(Poseidon szobra, i.e. 460)
Sárgaréz szobor
(Kamadhenu, hindu tehénistennő)

Nyers színű anyagok – fonalak, textilek
Gyapjúfonalak Kendervászon Ekrü, nyersselyem


Színezett anyagok
Ezek a feldolgozás során színezőanyagot* kapnak, a szín ekkor tervezés eredménye. Üzemben színezik az anyagok jelentős részét (építőanyagok, fémek, textil, műanyag, papír, üveg, fólia, dekorkozmetikum stb.), melyek színe később nem vagy csak nehezen módosítható. Az üzemben készült kémiai kötésű színes bevonat (pl. kerámiamáz, zománc) tartósabb, szebb, nemesebb felület, mint a fizikai kötésű festés.

*Színezőanyag
: többnyire pigment, de lehet más technológiai eljárás, ami pigment nélkül is színváltozást eredményez, pl. vegyi-, hőkezelés, fémbevonat, színes adalék (kavics, üveg) stb.

Színezhetik a teljes anyagot (pl. beton, műanyag, üveg, fonál, fagylalt, tészta, viasz) vagy csak az anyag felületét (pl. mázas kerámia, zománcozott fém, bőrtermék).
– Az előbbi esetben a teljes anyagba kevernek pigmentet, ami akár ronthatja az anyag fizikai-kémiai tulajdonságait, ezért a keverési arány korlátozott.
– A felületén, vékony rétegben színezett anyagnál ilyen korlát nincs, így ezzel a módszerrel sokkal többféle és élénkebb színt lehet nyerni, sőt a bevonat (máz, zománc) gyakran az anyag felületi védelmét szolgálja.

Anyagában (teljes keresztmetszetében)
színezett anyagok
Üvegpoharak Gyertyák

Az anyag külső felületén színezett
Kerámia: félig mázazott terrakotta Zománcréteg fémre égetve



Utólag és többször színezhető anyagok

Számos anyagot utólag és többször is át lehet festeni, mint pl. a falat, fa- és fémfelületet, textilt. A fedőfestés kevésbé tartós színbevonat, gyorsabban kopik, fakul, előnye viszont, hogy a tárgy „élettartama” során többször megújulhat, és az ember kreatív energiáinak szabad teret enged. A textilt is többször át lehet festeni, de ettől egyre sötétebb lesz, hacsak ki nem fakítjuk festés előtt a régi színt.

Tárgyak be- és átfestése
A tárgy többször megújulhat
Kép forrás:
1. http://moystroitel.ru/blog/kak-obnovit-starie-mejkomnatnie/
2. http://ideas.vdolevke.ru/posts/9254/

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bálványos:
Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció, 60.p.

Csavarga:
Belső színtérkép

Eckstut – Eckstut:
The Secret Language of Color, 94.p.

Földvári:
Építőanyagok rendszerezése színük szerint

Gazda:
Közösségi tárgykultúra – művészeti hagyomány, 159.p.

Leeuwen:
The Language of Colour

Moholy-Nagy:
Az anyagtól az építészetig, 33.p.
Anyagstruktúra
« Optikai tulajdonságok
Tapintási tulajdonságok »
66.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.