Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.4.1.

Anyag és színe
 
 
A valóságos látvány mindig „egyedi”: nemcsak a szemlélő nézőpontjától függ, hanem az anyagok jellegétől, a tapintási érzetektől, a megvilágítás intenzitásától, minőségétől, irányától, ezek változásaitól és még pár dologtól – vagyis a teljes, 3D fizikai környezettől. A 2D képen mindebből sokkal kevesebb jön át, mert ez mindig csak egy kimerevített pillanata az időnek, és egyetlen nézőpont a számtalan sok közül. A fotón vagy képernyőn reprodukált szín majdnem „steril”, sohasem azonos a valóságos tárgy vizuális hatásával. Nem is teljesen megbízható, a 2D színminták csak korlátozottan adják vissza az egyes anyagok vizuális minőségét vagy a festékfelület karakterét.



Anyagminőség

Minden anyagnak rá jellemző struktúrája és felületi minősége van, és e két tulajdonság szorosan összefügg (pl. egyes kövek tömött szövetű ásványokból állnak, ezért természetes felületük durvaszemcsés). Az anyagstruktúra pedig meghatározza az anyag színhatását, pl. másként hat ugyanaz a szín matt, fényes vagy hamvas stb. felületeken. Az anyagstruktúra és felületi minőség 3D tulajdonság, mely csak korlátozott mértékben érvényesül a 2D képen, monitoron.

„Az anyag felületi minőségében benne rejlik az idő – a természet és az ember munkája.”

A természettudósok és mérnökök másfajta, sokkal mélyebb tudással rendelkeznek az anyag tulajdonságairól mint a hétköznapi ember. A művész- és mesteremberek is többnyire, de a laikusok mindenképpen, a különféle –tapintási (taktilis), optikai, akusztikai, hő, illat– érzetek alapján tájékozódnak az anyagok világában. Számunkra az érzékszerveink által közvetített textúra, szín, hővezetés, fajsúly, keménység-lágyság, szemcsézettség-simaság, és hasonló jellemzők elegendőek, hogy felismerjük és használjuk az anyagokat.

A tapintási tulajdonságoknak rendre vizuális leképeződései vannak, hiszen a látás evolúciós gyökere a tapintási érzetben van. Az anyag taktilis és vizuális karaktere könnyen összekapcsolódik a percepcióban, az egyik érzet felidézi a másikat: gondoljunk a homokra, a jégcsapra, a papírra, vagy a bársonyra …

Vizuális és taktilis érzetek

Homok, jégcsap, papír, bársony: a látvány felidézi a tapintási érzetet


Az anyagok és színek kölcsönhatását akkor tudnánk teljességében feltárni, ha az anyagminőségeket egzakt módon lehetne kategorizálni, de ez a tulajdonság olyan sokdimenziós és olyan sok tényezőn múlik, hogy nem tudunk minden anyagot elhelyezni egy rendszerben. Annyit tehetünk, hogy kiemelünk néhány dimenziót, melyben az anyagok vizuális megjelenése, –legalább fő vonásaiban,– értékelhető. Ilyen jellemző az optikai és a taktilis tulajdonság, a struktúra, és itt térünk ki az anyagokhoz fűződő asszociációkra és szimbólumokra is.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bálványos – Sánta:
Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció

Csavarga:
Belső színtérkép

Fiell:
Design kézikönyv

Földvári:
Építőanyagok rendszerezése színük szerint

Ihász:
Művészeti technikák könyve

Kepes:
A látás nyelve

Lissák:
A formáról

Meerwein – Rodeck – Mahnke:
Color Communication in Architectural Space, 50.p.

Moholy-Nagy:
Az anyagtól az építészetig

Moholy-Nagy – Sugár:
A festéktől a fényig

Morant:
Az iparművészet története a kezdetektől napjainkig

Slézia:
Design évkönyv 2008

Solymár (szerk.):
A képzőművészet iskolája
I-II.

Szilvitzky:
A látás élménye
Anyag és színe
« Anyag, tárgy, szín
Optikai tulajdonságok »
64.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.