A vizuális- és színkommunikációban
az anyag mérhető (fizikai-optikai, kémiai)
tulajdonságainál fontosabb szerepet játsszanak
a szimbolikusak. Az anyagminőséghez konnotációs*
mezők tartoznak, ezek az anyag asszociációs,
pszichológiai, esztétikai, preferenciális,
ergonómiai jelentéstartalmai, továbbá
az anyagra jellemző „ideális” szín.
* konnotáció: az alapvető
jelentést árnyaló kiegészítő
jelentés, másodlagos jelentés
Konnotációs mezői vannak a színnek
is. Minden színnek sokrétű (asszociatív,
szimbolikus, kód) jelentéstartalma van, mind a
pozitív, mind a negatív értéktartományban,
mely kortól és kultúrától
függően is változik. Egy adott szín
bizonyos anyagokon tetszik nekünk, másokon nem,
a kétértékű színasszociációkat
sokszor éppen az anyagminőség dönti
el. Erre jó példa a sárga, mely az arany
színeként pozitív jelentést hordoz,
míg a rovarok, hüllők sárga foltjai
a méregtermelésre utalnak.
Tárgy, anyag és szín
viszonya
Bizonyos anyagok, tárgyak és színek jobban
összeillenek, erősítik egymás jelentéstartalmait,
más anyag–tárgy–szín társítások között disszonanciát érzünk. Létezik
pl. rózsaszínű építőkő,
de a kőhöz nem ezt a színt várjuk; egy
fekete labdával is lehet játszani, de a gyerekek
jobban kedvelik a pirosat. Annál megfelelőbb az
anyag-szín párosítás, mennél
inkább fedik egymást konnotatív mezőik.
Egy elnöki vagy főnöki fotel általában
fekete, vörös vagy barna bőrből készül.
A három elem („főnöki fotel”, „bőr”
és „fekete, vörös”) asszociatív
körei jól fedik egymást: nemes anyag,
hatalom, presztízs, kényelem, elegancia stb.,
ez megfelel a tárgyról alkotott előzetes
képünknek. Képzeljünk el egy főnöki
fotelt citromsárga plüssből ...
| Főnöki fotel |
 |
 |
 |
A
fekete, vörös vagy barna bőr megfelelő
a magas presztizsű
bútornak, a citromsárga plüss nem |
Kép
forrás:
1. http://wingstowrite.com/ergonomic-office-chairs-with-lumbar-support/
2. http://www.england-shop.de/contents/de/d294.html
3. ? |
Csillogó vs. matt anyag
A sima, fényes-csillogó anyag a kultúra
történetében mindenhol és mindig,
–ma is–, kedveltebb és drágább,
mint a matt vagy a rusztikus, mert sejtjük, hogy sima felületet
kialakítani több munkát, nagyobb szakértelmet,
kifinomultabb technikát kíván. A csillogó
anyag tükrözi, így szinte megsokszorozza a
fényt, mintha maga is fényforrás lenne.
A luxus szó a latin lux-ból ered,
ami fényt jelent. A preferencia megnyilvánul az
ékkövek, nemesfémek, porcelántárgyak,
selymek tartós népszerűségében,
magas árában.
(Schuster 2005:204; Csavarga 2014:10)
| Nyers és csiszolt kő |
 |
 |
A
két képen ugyanaz a réztartalmú
ásvány:
zöld malachit és kék azurit. A csiszolt
kövek színe élénkebb. |
Kép
forrás:
1. http://www.francesjane.com/mineralnoframes.html
2. http://www.dadsrockshop.com/cabochons1.html |
A fényes, csillogó anyag színe tisztábbnak,
teltebbnek tűnik, mert több fényt ver vissza
a felület, míg a matt anyag színét
törtebbnek látjuk, és „tudat alatt”
feltételezzük, hogy kopott. A 20.században
kultusza támadt a matt, rusztikus anyagnak, de a fő
tendenciát nem érvénytelenítette.
| Nyers és csiszolt gránit |
 |
Modern
szobor gránitkőből:
a csiszolt rész színe sokkal élénkebb,
mint a nyersé |
A népi díszítőművészet
is ezt preferálja: a húsvéti festett tojást
bekenik zsírral, szalonnahéjjal, így fényesebb
a felülete, és ettől élénkebb
a színe.
A csillogó anyagot általában keményebbnek
és hűvösebbnek, a mattot puhábbnak és
melegebbnek véljük: csak vizuálisan érzékelve
is tapintási asszociációkat kelt.
A hamvas anyag nagyon kedvelt, mert bár csillogásmentes,
de különleges és kényes, mert egy érintés
eltüntetheti. A pillangó szárnya, számos
gyümölcs és a virágszirmok többsége
hamvas anyagfelület, és ez nagy esztétikai
értéket képvisel. Az egészséges
fiatal bőr is hamvas, a kozmetikai arcfestés ezt
a hatást igyekszik elérni.
» Hamvas színek
Szimbolikus tartalmak
Hatalom, gazdagság
A „hatalom és gazdagság” dimenziójában
a nemesfémek, drágakövek és más,
nagy keménységű kövek (pl. gránit*),
a bársony, természetes prémek és
bőrök képviselik az egyik pólust; a
rozsdás, kopott fémek, beton, kifakult fa, műanyagok
(műbőr, műszálas textilek) a szegénységet.
* gránit: a bankszékházakat
gyakran burkolják gránittal, ami az egyik legkeményebb
kő.
Férfias – nőies
Az asszociációs és szimbolikus tartalmak
között megtaláljuk a férfias és
nőies anyagminőséget is, melyhez színek,
és persze formák is kapcsolódnak. (Lissák
1998:127)
A társadalmi sztereotípiának megfelelő
ideálisan „nőies” anyag puha, könnyű,
áttetsző (selyem, méz, porcelán),
a színek közül a meleg és világos
árnyalatok (piros, rózsaszín, sárga,
világoslila), és a lágy, lekerekített
formák.
Az ideálisan „férfias” anyag erős,
nyers, kemény (kő, acél, bőr), hideg
és kevéssé telítettek színű
(kék, szürke, fekete, barna), és szögletes
formájú. A terméktervezés, a csomagolóipar
és a marketing jól ismeri ezeket az asszociációkat, és
él is velük.
» Színasszociációk
Ergonómia
Az anyagminőség ergonómiai jelentést is hordoz: pl. a matt-recés anyagfelületet
meg lehet ragadni, rajta erőt kifejteni (szerszámok,
konyhai eszközök nyele), vagy biztonságosan
járni rajta (padlóburkolat). A modern dizájntárgy
anyagminősége rávezeti a felhasználót,
hol és milyen manipuláció lehetséges
rajta. (Lissák 1998:101)
Arany
Az arany kivételes az anyagok között, mivel
szinte „csak” szimbolikus (szakrális, vagyoni,
esztétikai) jelentősége van. Az aranyat ősidők
óta ismerik, és szinte mindenütt kultikus
tisztelet övezi. Ellentétben más fémekkel,
semmilyen „hasznos” eszköz sem készülhetett
belőle –egészen a 20.századig,–
mert viszonylag puha és könnyen kopik. A 20.sz.
óta már hasznosítják, pl. az áramkörökben,
félvezető-iparban, orvoslásban, építészetben
(aranyfüsttel bevont, egy irányban átlátszó,
fényvisszaverő üvegek), stb. (Arany)
Az arany évezredekig fizetőeszköz volt, ma
is a legfőbb kincsképző, az arany ékszer
pedig többszörösen kódolt szimbolikus
tárgy.
Az arany nem oxidálódik, szépsége
és hasonlósága a Naphoz (sárga és
fényes) kivételesen gazdag szimbólumrendszert
teremtett köré. Mindenütt a tökéletes
fémnek tekintették, a halhatatlanság jelképe
volt, és az alkimisták (Kínától,
Indián és az ókori Közel-Keleten át
Európáig) aranyat szerettek volna előállítani
más fémekből, ill. közönséges
anyagokból.
(Eliade 2004:64; Bucklow 2009:173; Delamare
2009:56; Csavarga 2014:131)
| Arany a művészetben és a kultuszokban |
 |
 |
Pallas
Athéné aranyozott elefántcsont szobra
a
Parthenonban (rekonstrukció) |
Simone
Martini: Angyali üdvözlet,
arany háttér (14.sz.) |
Az arany csak a legbecsesebb dolgokat illethette, évezredeken
keresztül a szakrális művészet anyaga
volt. A pogány bálványokat arannyal vonták
be (aranyborjú). Az ókori görögök Pallas Athéné hatalmas
szobrát fedték vele. Az arany „szent szín”
maradt azután is, hogy a kereszténység
államvallás lett (Bizáncban, majd a középkori
Európában). Az arany felette állt a többi
színnek, mert a fényt testesítette
meg, az isteni jelleget, a mennyországot jelképezte.
Dús aranyozás borította az ikonokat, a
mozaikokat, aranyból készültek az ereklyetartók.
Az ikonok arany háttere az égi eredetet fejezi
ki, ezeken a képeken nincs árnyék, sem
térbeliség. Szűz Mária és egyes szentek kezét (olykor a száját
is) arannyal borították, az „aranykéz”
a csodatévő és gyógyító
hatalomra utalt.
(Belting 2000:38; Faludy 1982:14; Eco
2010:102; Cole 1994:10)
A világi életben a királyi hatalom és
a heraldika is preferálta
az aranyat, majd a gazdagságot jelképező
fényűző tárgyak egyik legfontosabb díszítőanyaga
lett: bútorokat, üveg- és porcelán-tárgyakat
aranyoztak, és a legfinomabb kelmékbe vékony
aranyszálakat szőttek (brokát).
Színek és anyagok együttes
preferenciája
Az anyagok és színek kölcsönösen
modulálják egymást, azaz (különböző
mértékben, de) módosítják
egymás vizuális megjelenését, szimbolikus tartalmait és preferenciáját.
A színekhez fűződő asszociációs
tartalmak mindig kétértékűek,
lehetnek pozitívak vagy negatívak, és gyakran
a színt hordozó anyag dönti el, hogy melyik
kapcsolódik az adott színhez.
A leginkább anyagfüggő szín a szürke,
mely a csillogó fémen, csiszolt gránitkövön
elegáns, hűvös és férfias erőt
jelenít meg, míg a nyersbeton* (legalábbis
közelről nézve), vagy a szürkére
mázolt felület sivár, és szürkével
társítjuk a port-piszkot is.
*Beton: létezik „szép”,
ún. látszó- vagy látványbeton is, melyet nem festenek és nem burkolnak. Ennek sima
a felülete, egyenletesen világosszürke a színe,
de drágább mint a hagyományos, mert készítése
időigényesebb és sokkal szigorúbb
technológiát (más betonösszetételt,
zsaluzatot stb.) követel.
| Szürke anyagok |
 |
 |
| Fém
és nyersbeton |
Anyagfüggő a fekete is, mely lehet elegáns,
nemes és lehet komor, öreges. Optikai szempontból
különleges a fekete bársony, az egyik legsötétebb
anyag, mert finom apró sörtéi „csapdába
ejtik” a fényt, és szinte semmit nem ver
vissza belőle.
A többi szín, ha nem is ennyire szélsőségesen,
szintén sokféle karaktert vehet fel a különböző
anyagokon. A puha bársony, a csillogó üveg,
a matt papír és az átlátszó
bor – színét tekintve (fizikai adatai szerint)
lehet ugyanaz a vörös, mégis teljesen
más optikai, vizuális és szimbolikus értéke
van.
| Vörös anyagok |
 |
 |
 |
 |
| Bársony,
üveg, papír, bor |
A kék sokféle mesterséges anyaghoz
jól illő szín. A természetben kevés
a kék anyag, talán ezért van nagyobb „asszociációs
szabadsága”. A kék egyedül az élelmiszerekhez
nem illik, bár itt is van kivétel: az élvezeti
célokat szolgáló édességek
(fagylalt, cukorka), italok (Curaçao likőr) között
gyakran előfordul.
| Kék anyagok |
 |
 |
 |
| Üveg,
zománc, műanyag |
A sárga, ha fényes és élénk
színű, az aranyra emlékeztet, ami mindig
és mindenütt a legpreferáltabb anyag. A csillogás-
mentes sárga lehet kedvelt, de nagyon ellenszenves is:
méregtermelő állatok, gennyes seb, májbetegség,
vizelet színe. Erre utal a rá vonatkozó
sokféle színcsúfnév (gennysárga,
pisisárga, epeszín).
A zöld ma a növényzet, az egészséges
táplálék színe, és legfőbb
szimbóluma a tiszta természetnek. Ugyanakkor sok
méreg színe is: az arzéné, rézrozsdáé,
penészé. A méregzöld színnév
eredetileg az arzénalapú pigmentekre vonatkozott.
A zöld számos „nemszeretem” állat
(hüllő, kétéltű, rovar) színe
is.
A barna nagyon sok természetes anyag színe.
Fontos élelmiszereink (gabonafélék, kenyér,
hús, magvak) egyik leggyakoribb színe. A barna
fényes anyagon vonzó (vadgesztenye, haj), a fénytelen,
tompa barna sokkal kevésbé. Földművelő
társadalmakban a termékeny talaj színét
barnának vagy feketének mondják, így
a bő termés, biztonság, gazdagság
fogalmakkal társítják.
| Barna anyagok |
 |
 |
| Vadgesztenye
és talaj |
A rózsaszín mind a fényes, mind
a matt anyagon kellemes látvány, a gyengédség
színe. Az egészséges fiatal arcbőr
hamvas rózsaszín, és ha nem eléggé,
akkor segíthet a púder. A rózsaszín
a 18.század óta számít feminin
színnek.
| Rózsaszín |
 |
 |
| Selyem,
fiatal arcbőr, púder |
Kép
forrás:
1. http://www.polyvore.com/pink_myspace_backgrounds_
background_css/thing?id=35831153
2. http://www.ladycosmetics.sitecity.ru/stext_0709155331.phtml |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Arany - Wikipedia
Ball:
Bright Earth
Bauer J. – Bouska – Tvrz: Drágakőkalauz
Belting:
Kép és kultusz
Bucklow:
The Alchemy of Paint
Cole:
A szín
Crozier:
Pszichológia és design
Csavarga:
Belső színtérkép
Delamare – Guineau:
Colour
Eco (szerk.):
A szépség törénete
Eliade:
Kovácsok és alkimisták
Faludy:
Bizánc festészete és mozaikművészete
Lissák:
A formáról
Schuster:
Művészetlélektan
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |
