Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.3.3.2.4.

Vizualizáció
 
 
A szín és színkódolás új szerepkört talált a tudományos vizualizációban (scientific visualization). A vizualizáció (több meghatározása létezik) itt: grafikus / vizuális / képi adat- megjelenítés, az adatok feldolgozásának vizuális módszere. Elfogadott és pontos magyar megfelelőjéről nem tudok, talán láttatás, szemléltetés, „képítés” lehetne.

Tágabban értelmezve a fogalmat ide tartozik a látvány műszerekkel való méretnövelése (nagyító, mikroszkóp), ill. „megközelítése” (távcső), és az ezek segítségével készített fotó. (Kepes 1979b)

A fogalom és a műfaj nem előzmény nélkül való, a térképészet (Tokaji I. 2008) már évszázadok óta, a statisztikai grafika pedig sok-sok évtizede műveli (grafikon, diagram).



Tudományos vizualizáció


Lényege, hogy nagy mennyiségű, sokszor többdimenziós adathalmazokat nem (csak) táblázatokban és számokkal ábrázolnak, hanem képet készítenek vagy inkább generálnak belőlük, mert hogy a képalkotási műveleteket szinte kizárólag számítógéppel végzik. A különféle tudományos kutatások, üzleti tevékenységek hatalmas mennyiségű adattal dolgoznak, amit nehéz áttekinteni, értékelni, a fontos összefüggéseket meglelni közöttük. Kézenfekvő, hogy ebben segít a kép, mely eleve „információ sűrítmény”, alkalmas a tartalmi (mennyiségi és minőségi) összefüggések kiemelésére, analízisre és szintézisre.

A már régóta használt 2D statikus kép is hasznos a munkafolyamatokban, pl. az eredmények közlésére, rögzítésére, magyarázatára, prezentálására. Minőségi ugrás, hogy a monitoron megjelenő „kép” már nemcsak statikus, hanem dinamikus (mozgó), a tér- és időbeli (3D és 4D) adattömeg grafikus megjelenítésére alkalmas, és lehetőséget nyújt interakcióra is. A vizualizáció mai formái nem létezhetnének az elmúlt pár évtizedben a hardver–szoftver és a kognitív tudományok területén elért fejlődés nélkül.


A kép és a szín szerepe

Az emberi agy új kérgének (neocortex) jelentős része a látást szolgálja, a vizuális technika az agynak ezt a részét kívánja munkára fogni. Az informatika „evolúciója” éppen ezt a nyomvonalat követi, amikor a vizualitásnak egyre nagyobb teret ad. A szín ill. színkód pedig az egyik fő értelmezési segédeszköz a vizualizációban. A vizualitás meghatározó lehet az oktatásban, e-learningben is. (Bubik 2013)

Valamely (matematikai, fizikai, kémiai stb.) tulajdonságot „lefordítanak” a színek nyelvére (meghatározzák pl., hogy a legforróbb terület vörös, a leghidegebb kék). Színnel ki lehet emelni bizonyos részeket a képpé alakított adathalmazból: attól függően miként határozzák meg az értéktartományokat és ezekhez milyen színtartományokat rendelnek, más-más összefüggések tűnnek elő.

Fraktál
A Mandelbrot-halmaz részlete két különböző felbontásban ábrázolva.
A felső képen az értéktartomány 5, az alsón 16 részre van osztva,
ennek megfelelően a színsor is.
(A képet számítógép generálta egy adathalmazból.)


A jól megválasztott színkód feltárja és segít megérteni az adatok közötti összefüggéseket, mennyiségi fokozatokat és minőségi különbségeket. A színparaméterek közül a színezet leginkább a minőségi vagy fajtakülönbségek jelzésére alkalmas, a világosság főleg a térbeli ill. mennyiségi, a telítettség pedig a hangsúlybeli fokozatokat szemlélteti, de ezek nem szigorú szabályok.


Vizualizáció a kutatásokban és
a hétköznapi életben


Közismert alkalmazási terület a meteorológia, mely sok és folyamatosan változó adatot dolgoz fel. A hőmérsékleti (csapadék, napsütés, szél stb.) tartományok színkódjaival minden nap találkozunk. Tapasztaljuk, hogy össze-hasonlíthatatlanul gyorsabb, érthetőbb és „élményszerűbb” képen követni a térbeli és időjárásbeli viszonyokat és ezek folytonos változásait, mint ugyanazokat az információkat elolvasni, meghallgatni vagy táblázatokban áttekinteni.
(Visualizing images)

Időkép
Magyarország egy tavaszi napon: a kék területeken kb. 10 fok volt,
a zöldessárga melegebb, kb. 18 fok.
Kép forrás:
http://idokep.hu


Az orvosi, műszaki és természettudományokat sohasem lehetett csak szövegben-írásban művelni ill. oktatni.
(Holton 2008:41)
Már az ókori kezdetektől rajz, 3D tárgyi modell, majd fotó, magyarázóábra stb. segítette a kutatást és oktatást. Az informatika forradalmian új eszközökkel bővíti a sort: a mozgás, az interakció, a szimuláció, az adatok grafikai kezelésének lehetőségével. Mindez arra is használható, hogy a láthatatlan, vagy csak mozgásban létező, vagy nem meg- közelíthető dolgokat láthatóvá tegye – vizualizálja.

A vizualitás sokszor magát a tudományos felfedezést is segíti, mert a „kép” nemcsak a fogalmi-verbális agyi feldolgozásokon megy keresztül, hanem az asszociációs csatornákon is, így kitágítja az értelmezési tartományokat.

Vizuális gondolkodás és asszociáció közben másfajta összefüggések is felvillannak, elősegítve az asszociációt és a mélyebb megértést. Einsteinről is úgy tudják, hogy vizuálisan gondolkodott, és nagy jelentőséget tulajdonított az intuíciónak. (Visual thinking)

Az álom vizuális jellegű agyi tevékenység. Számos tudományos probléma megoldása a kutatók álmában vagy félálmában következett be, Selye János erre több példát is felsorol (1974:80). A két leghíresebb eset a vizuális intuíció szerepére a benzolgyűrűk, ill. a DNS térbeli szerkezetének, a kettős-spirálnak képszerű megfogalmazása.

DNS
A DNS két bázispárjának (A, T és C, G) meghatározott színkódja van,
ami könnyebben „olvashatóvá” teszi az amúgy igen bonyolult
térbeli szerkezetet
Kép forrás:
https://www.mcb.ucdavis.edu/faculty-labs/chedin/research.html



Hamis színek
Hamis színekkel kódolják pl. a nehezen megközelíthető objektumok (galaxis, geológiai rendszerek, örvénylések, élőlények belső szervei, stb.) szerkezetét, térbeli viszonyait. Hétköznapi példa a hőkamera: az emberi test vagy egy épület különböző hőmérsékletű részeit más-más színekkel kódolva, láthatóvá válnak a hőviszonyok. A hőmérsékleti értékek jelzésére általánosan elterjedt asszociációs színkód: a hideg végpont kék, a meleg vörös, közbenső hőfokok zöld és sárga, az átmeneti árnyalatok a hőmérsékleti fokozatokat jelzik.

Hőfotó
Emberi kéz hőfotója: az ujjak vége a leghidegebb
Kép forrás:
http://www.gticom.com.tw/index.php?do=prods&id=48&pid2=36&pid3=
4&pid4=1#



Infografika


Az infografika (információs grafika) az utóbbi években terjedt el, bár a műfajnak bőven vannak előzményei a médiában: valamely esemény, adatsor, jelenség bemutatása a nem-szakértő közönségnek a vizualitás és szöveg segítségével. Az infografikának ergonómiai és esztétikai szempontoknak is meg kell felelnie, vagyis (vizuálisan és textuálisan is) jól olvashatónak, áttekinthetőnek és szépnek kell lennie.
(Maczó 2010; Bergström 2009:228)

Grafikai alkotóelemei: fotó, rajz, szín, számadatok, szöveg és (médiától függően) a mozgás. Ezek egymást támogatják, erősítik, hitelesítik és magyarázzák.

• A fotó szolgálja a hitelességet, dokumentum vagy hangulati
elem. Lehet montázsolt (több képből összerakott), vagy számítógéppel módosított („manipulált”).
• A rajz egyszerűsít, viszont a leginkább képes kiemelni a
lényeget. A „magyarázat” fontos vizuális eszköze, pl. irányok, időbeliség, folyamatsorok, összefüggések ábrázolását és absztrakciót tesz lehetővé. A grafikonok és diagramok mindig rajzok. A rajz lehet kézi vagy számítógépes programmal szerkesztett, ill. e kettő ötvözete.
• A szín mint kód jelzi az összefüggéseket, strukturálja a
látványt, hangsúlyozza és kiemeli a lényeget (kontraszt), érzelmi többletet ad. A rajzhoz hasonlóan minőségi és mennyiségi viszonyokat érzékeltet. Az infografika esztétikai összhatása és „olvashatósága” is jórészt a színeken múlik.
• A számok, (statisztikai, gazdasági stb.) adatok gyakran az
infografika fő tartalmát képezik, amit grafikusan kell megfogalmazni (pl. diagram), és nemcsak érthetővé, de érdekessé kell tenni. A legfontosabb adatokat érdemes számkarakterrel is kiírni.
• A szöveg (cím, felirat, nevek stb.) része minden
infografikának. A nyelvi magyarázat segíti a megértést, fontos információkat fűz a képhez, de nem ő a „főszereplő”. A szöveg vizuális megjelenése –a tipográfia– egyúttal lényegi elem és információhordozó is, pl. a nagyobb v. vastagabb betűvel írt szó kiemelkedik a szövegblokkból.

Infografika
Az egyes országok ökológiai lábnyoma. A színek a kontinenseket és
a főbb régiókat jelzik, a körök az egyes országokat. A kör mérete a széndioxid kibocsátás mértékével arányos.
A kép forrása, ahol teljes méretben megtekinthető:
http://ingienous.com/?page_id=3876

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bergström:
Bevezetés a vizuális kommunikációba

Bubik (szerk.):
Vizualizáció a tudománykommunikációban,
3., 145., 169., 210., 241.p.

Holton:
Vizuális szemléltetés az előadóteremben

Infographics and Data Visualizations

Information aesthetics - Data Visualization & Information Design

Information is beautiful

Kepes:
A világ új képe a művészetben és tudományban

Maczó:
Ön itt áll - Az infodesignról

Selye:
Álomtól a felfedezésig

Tokaji I.:
A térképjelek reprezentálása

Visual thinking - Wikipedia

Visualizing images

What is Scientific Visualization?

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)

Vizualizáció
« Ergonómia
Színes szöveg olvasása »
141.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.