Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.3.3.2.

Színkódok
 
 
Az emberek mozgása és az információáramlás ma hallatlanul felgyorsult, nincs idő mindent szóban-írásban közölni és azt elolvasni, ezenkívül sok információnak nyelvtől függetlenül is érthetőnek kell lennie. Számos területen érdemes a vizualitásra építeni, mert ez a nyelvet „megkerülve” különböző bonyolultsági szintű információk közlésére alkalmas.
(Magyar 1991; Eckstut 2013:210; Hampshire 2009:198 és 214;
Gombrich 1977:123
)

Társadalmi produktum
A színkód hatékonyan képes üzeneteket közölni, mindenütt helye van, ahol gyorsan kell eligazodni.

Színes piktogramok
Orvosi rendelő; autókölcsönzés; mozgáskorlátozottak közlekedése;
gyalogos forgalom tiltása; menekülési útvonal jelzése


A színkód tervezett, tudatosan használt színjel, más neveken: színjelzés, színkulcs, színjelkulcs. A színkód összefüggésben van és számos ponton hasonlóságot mutat a szín- szimbólumokkal.

A színkód jelentheti még:
- A számítógépes programokban egy adott szín meghatározását, pl.: #0073B2, ez egy RGB színkód.
- A festéket, színes terméket gyártó cég saját színkóddal azonosítja különböző termékeit, pl.: Pantone 294 U, RAL 841-GL stb.


A szín a leggyorsabban észrevehető vizuális tulajdonság (Atkinson 2005:185), előbb jut el tudatunkban a felismerésig mint a forma, nem beszélve az írásról. Erre épülnek az olyan egyszerű üzenetek, mint a közlekedési lámpák és táblák, a nemzetközi forgalomban használt piktogramok színei, cégarculat- és emblémaszínek, tájékoztató színek az épületekben, a nyomtatványokon, az interneten, színes fülek a mappákban, elválasztók a jegyzettömbben, és még hosszan lehetne sorolni. A színkód alkalmas az olvasni még nem tudó kisgyerekek tárgyainak jelölésére, továbbá gyártási, irodai, háztartási anyagok rendszerezésére is. Színkódot tervezhetnek szűkebb szakmai és a nagyközönség számára.

Rendszerezés
Színes tálcák iskolai anyagok rendszerezéséhez
Kép forrás:
https://tothesquareinch.files.wordpress.com/2012/05/photo-107.jpg



Színasszociációk
A jó színkód a színasszociációra támaszkodik. Könnyebb megtanulni, felismerni és alkalmazni azt a színkódot, ami megfelel az adott színről bennünk élő „archaikus” tudásnak és gondolattársításnak. Például a közlekedési lámpák piros-sárga-zöld színe asszociációs tartalma révén is segíti a jel értelmezését. Ha annak idején pl. kék-lila-narancs színeket választottak volna ugyanezekre a funkciókra (tiltás-figyelmeztetés-engedély) az is működne, mert megtanultuk volna a jelentését, de a piros-sárga-zöld jobb, és felismerése gyorsabb, mert e színek asszociációs tartalma megfelel ősi ill. kulturális tapasztalatainknak.

Követelmény a kóddal szemben, hogy gyorsan megértse mindenki, lehetőleg nyelvi segítség nélkül is (pl. a mosdók hideg vizes csapja mindenütt kék, a meleg vizes piros – megfelel színasszociációinknak). A városi közművek, csatorna- és kábelrendszerek is egyezményes színkódot kapnak, mert veszélyes helyzetekben a szín mutatja, hogy pl. melyik csapot kell sürgősen elzárni. (Utility location)

Vízcsap
A hideg és a meleg víz nemzetközi kódja


Szöveg és embléma
A színkódot kiegészítheti, megtanulását segítheti a szöveg, felirat és a stilizált rajz (embléma). Miután „megtanultuk” a színkód jelentését (pl. a műanyaghulladék a sárga tartályba való), utána már nincs szükségünk a kiegészítésekre, nem kell elolvasnunk a feliratot.

Színkódok – kiegészítésekkel
Kórházi csuklópántok
kiegészítve felirattal (USA)
Szelektív hulladékgyűjtő tartályok
felirattal és emblémával
Kép forrás:
1. http://www.wsj.com/articles/SB117563760674558809
2. http://obuda.hu/zoldoldal/szelektiv-hulladekgyujtes/szelektiv-
hulladekgyujto-szigetek/


Kultúra
A színkód –mint „tervezett” konvenció– függ a kultúrától, de kevésbé, mint a színszimbólum. Itt is érvényes, amit a szimbólumoknál írtunk: az egymáshoz közeli országok között kisebb, távoli civilizációk között nagyobb különbségek lehetnek a jelentésben. A különbségeket feltétlenül ismernie kell azoknak, akik diplomáciai, kulturális, üzleti kapcsolatokat építenek távoli országokkal, pl. Kínában nem illik fehér színű vagy fehérbe csomagolt ajándékot adni, mert az a halál és gyász színe.

Jelentés
Az előző fejezetben részleteztük, hogy a színszimbólumok és színasszociációk általában többértékűek, sőt ellentétes tartalmakat hordozhatnak, a színkódnak azonban egy rendszerben csak egy jelentése lehet, vagyis éppen az, amire tervezték.

A színkód megtanulására nincs annyi idő, mint a szimbólumok esetében, ahol egy közösségnek ez sokszor évszázadokba telt. A tömegkommunikáció egyik feladata, hogy a sokféle társadalmi információhoz (közlekedési szabályokhoz, kereskedelmi márkákhoz, közszolgálatokhoz, pártokhoz, sportcsapatokhoz stb.) kapcsolódó színt bevezesse a köztudatba, ismertté tegye – vagyis színkóddá alakítsa. A színkódot gyorsan kell megtanulni, és olykor gyorsan el is lehet felejteni: a turistabusz feltűnő színét és mintázatát elég a körutazás idejére fejben tartania a turistacsoportnak; a hipermarket belső színkódjait is csak az adott üzlet terében érdemes memorizálni.

A Rubik-kocka oldalainak hat színe is kódszerepet tölt be, különböző színek nélkül nem sok értelme lenne a játéknak.

A Rubik-kocka színkódjai
Hat elemű színkód És egy másik „színkód” ...
Kép forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Ern%C5%91_Rubik
2. https://www.pinterest.com/miriamkac/cubing/



Átjárás a színkód és színszimbólum között

A színkód és színszimbólum közötti „átjárásra” jó példa a zászló, mely eredetileg csatajel volt. Először a vonulásoknál, harci cselekményeknél használták a távolról is jól látható, mozgó, színes anyagot, mellyel különféle, előre meghatározott utasításokat, információkat lehetett közölni: ez volt a zászló első –kód– szerepe. Később, egy hosszabb folyamatban, a színek és mintázatok szorosan összekapcsolódtak és rögzültek a királyi, hadvezéri vagy földesúri hatalommal, a régióval, majd a nemzettel és az állammal, így a zászló szent és sérthetetlen szimbólummá vált. A nemzeti zászlók azonban újra kódszerepet kapnak, pl. a weboldalakon a nyelvválasztás lehetőségét jelzik, a pénzváltóhelyek tábláin az államok pénznemeit.

Zászló – szimbólum és kód
Csatajel (középkori ábrázolás) Nyelvválasztás az interneten,
felirattal kiegészítve



A színkódolás szempontjai

Érthető
A színkódot fel kell ismernie és meg kell értenie a közönségnek, ill. tájékoztatni kell, melyik szín mit jelent. A csak a tervezője által ismert jelentésű kód – nem kód.

Megnevezhető
A jó és hatásos színkódot az emberek meg tudják nevezni: piros, kék, sárga, zöld stb., vagyis érdemes a fő színcsaládok neveire építeni. Az átmeneti színek, (pl. világos szürkés-rózsaszín, sötét zöldeskék) nehezebben azonosíthatók, de szűkebb szakterületek kódjaiként ezek is használhatók.

Felidézhető
A színkódot nemcsak felismerni és megérteni kell, hanem olykor felidézni is. Mint arról szó volt, a színemlékezet nem különösebben erős képességünk, de ha már „megtanultuk”, ha tudjuk a szín nevét vagy tudjuk valamihez asszociálni, az sokat segít a felidézésben.

Mennyiség
– Nagyközönség számára: az alapszínnevek száma, a megtanulhatóság és a színemlékezet korlátai miatt a színnel kódolható dolgok száma behatárolt, kb. 10-12, de mindenképpen 20 alatt lehet egy adott kontextusban ill. környezetben (pl. kereskedelemben, közösségi terekben).
– Szakmai közösség számára: egyes szakterületeken lényegesen több elemű színkód-rendszert használhatnak, azonban itt is fontos, hogy a színelemek egyértelműen különbözzenek egymástól. A színkódokat kézikönyvben rögzítik és –mint a munkafolyamat részét,– megtanulják a szakemberek.

Sok elemű színkódrendszer
Baktériumok osztályozására szolgáló színkód-rendszer


Méretviszonyok
Mint minden vizuális kód, jel, betű stb. csak egy bizonyos mérethatár fölött fejti ki hatását. A nagyon pici betű olvashatatlan, a jel észrevehetetlen. A kódnak nemcsak a láthatóság miatt kell a megfelelő méret, hanem mert a színek megkülönböztetése is függ a felület nagyságától. Még ha jó színeket választunk is a kód számára, de ha aprócska pont, hajszálvékony vonal hordozza, akkor a kód nem tölti be szerepét. Különösen kényes a kék szín, mert apró felületen nehéz azonosítani.

Kontrasztok
A színkód és hátterének színe között megfelelő kontraszt szükséges, szintén a láthatóság miatt. A háttér számára legjobb a semleges (fehér, fekete, szürke), vagy nagyon kis telítettségű hideg szín (pl. kékesszürke). A tiszta, élénk háttérszínek módosítják a színérzetet, ezért nem alkalmasak háttérnek.

Egyenlő színtávolság
A kódszínek legyenek érzet szerint mennél messzebb egymástól a színkörben. Ha pl. három kategória kódjának kell színt választani akkor legjobb a kék-piros-sárga, mert ezeket tartjuk a legkarakteresebb és legkülönbözőbb színeknek. Háromnál több színkód esetén is lehetőleg egyenletes távolságra essenek egymástól a színek.

3 elemű színkódok
elsődleges színekből másodlagos színekből
A színek legyenek mennél távolabb egymástól a színkörben !

4 elemű színkód
A színek legyenek egyenlő távolságra egymástól

5 elemű színkód
A színek legyenek egyenlő távolságra egymástól


6 elemű színkód – helyes
Érzet szerint egyenlő távolságra vannak egymástól,
a teljes színkörből választva

6 elemű színkód – rossz !
Az elemek telítettsége különböző, van nagyon élénk és van
telítetlen is. A két vörös árnyalat között kicsi a különbség.


Azonos telítettség
Színbeli követelmény a közel azonos telítettség. Például az élénk zöld mellett a halványsárga és a sötétkék jelentéktelennek tűnik, mert ez utóbbiak nem élénk színek. Ebben az esetben – a zöldhöz telítettségében hasonló – élénk sárga és élénk kék lenne a megfelelő.

Színkód telítettsége
Rossz: a zöld telített árnyalat,
a sárga és kék viszont nem
Helyes: mindhárom szín telített


Lehet persze csupa pasztellszínt is használni kódolás céljára, de akkor valamennyi színkód azonos árnyalat-tartományban legyen – így lesznek egy „súlycsoportban”.

7 elemű színkód
7 elemű színkód, a színkör egyik feléből választva.
Érzet szerint egyenlő távolságra vannak egymástól,
és nem teljesen telítettek.


Akromatikus (fekete, fehér, szürke) szín általában nem szerencsés a színkódok sorában, mert a telítetlenség miatt hátrányban van a színes színek között.

Asszociatív / szimbolikus kapcsolat
Növeli a kód hatékonyságát, ha asszociatív vagy szimbolikus kapcsolat van a színkód és a jelölt dolog között. Pl. a biotermék megfelelő kódja a zöld, a tisztasággal kapcsolatban a kék vagy türkiz, stb.

Hasonló okból fontos, hogy a színkód soha ne ütközzön a hagyományos színasszociációkkal és -szimbólumokkal. A játékbolt vagy a babaholmi színjele ne legyen fekete, szürke vagy mélylila, mert e színeknek egészen más az asszociatív tartalma.


Lista:
Színkódok - Lista

2.3.3.2. Színkódok
Identitás
Marketing
Ergonómia
Vizualizáció

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Atkinson – Hilgard:
Pszichológia

Bergström:
Bevezetés a vizuális kommunikációba

Color codes - Wikipedia

Eckstut – Eckstut:
The Secret Language of Color

Gombrich:
A látható kép

de Grandis:
Teoria e uso del colore, 94.p.

Hampshire – Stephenson:
Jelek és szimbólumok

Kepes:
A látás nyelve

Maczó:
Ön itt áll - Az infodesignról

Magyar:
Piktogramok kézikönyve

Picture communication symbols - Wikipedia

Tokaji I.:
A térképjelek reprezentálása

Töreky:
Vizuális kommunikáció

Utility location - Wikipedia

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)


Színkódok
« Színszimbólumok kultúrák
és korok szerint – Lista
Színkódok – Lista »
136.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.