Az emberek mozgása és az információáramlás
ma hallatlanul felgyorsult, nincs idő mindent szóban-írásban
közölni és azt elolvasni, ezenkívül
sok információnak nyelvtől függetlenül
is érthetőnek kell lennie. Számos területen
érdemes a vizualitásra építeni,
mert ez a nyelvet „megkerülve” különböző
bonyolultsági szintű információk közlésére
alkalmas.
(Magyar 1991; Eckstut 2013:210; Hampshire
2009:198 és 214;
Gombrich 1977:123)
Társadalmi produktum
A színkód hatékonyan képes üzeneteket
közölni, mindenütt helye van, ahol gyorsan kell
eligazodni.
Színes
piktogramok |
|
Orvosi
rendelő; autókölcsönzés;
mozgáskorlátozottak közlekedése;
gyalogos forgalom tiltása; menekülési
útvonal jelzése |
A színkód tervezett, tudatosan használt
színjel, más neveken: színjelzés,
színkulcs, színjelkulcs. A színkód
összefüggésben van és számos
ponton hasonlóságot mutat a szín- szimbólumokkal.
A színkód jelentheti
még:
- A számítógépes programokban egy
adott szín meghatározását, pl.:
#0073B2, ez egy RGB színkód.
- A festéket, színes terméket gyártó
cég saját színkóddal azonosítja
különböző termékeit, pl.: Pantone
294 U, RAL 841-GL stb.
A szín a leggyorsabban észrevehető vizuális
tulajdonság (Atkinson 2005:185),
előbb jut el tudatunkban a felismerésig mint a forma,
nem beszélve az írásról. Erre épülnek
az olyan egyszerű üzenetek, mint a közlekedési
lámpák és táblák, a nemzetközi
forgalomban használt piktogramok színei, cégarculat-
és emblémaszínek, tájékoztató
színek az épületekben, a nyomtatványokon,
az interneten, színes fülek a mappákban,
elválasztók a jegyzettömbben, és még
hosszan lehetne sorolni. A színkód alkalmas az
olvasni még nem tudó kisgyerekek tárgyainak
jelölésére, továbbá gyártási,
irodai, háztartási anyagok rendszerezésére
is. Színkódot tervezhetnek szűkebb szakmai
és a nagyközönség számára.
Rendszerezés |
|
Színes tálcák iskolai anyagok rendszerezéséhez |
Kép
forrás:
https://tothesquareinch.files.wordpress.com/2012/05/photo-107.jpg |
Színasszociációk
A jó színkód a színasszociációra
támaszkodik. Könnyebb megtanulni, felismerni és
alkalmazni azt a színkódot, ami megfelel az adott
színről bennünk élő „archaikus”
tudásnak és gondolattársításnak.
Például a közlekedési lámpák
piros-sárga-zöld színe asszociációs
tartalma révén is segíti a jel értelmezését.
Ha annak idején pl. kék-lila-narancs színeket
választottak volna ugyanezekre a funkciókra (tiltás-figyelmeztetés-engedély)
az is működne, mert megtanultuk volna a jelentését,
de a piros-sárga-zöld jobb, és felismerése
gyorsabb, mert e színek asszociációs tartalma
megfelel ősi ill. kulturális tapasztalatainknak.
Követelmény a kóddal szemben, hogy gyorsan
megértse mindenki, lehetőleg nyelvi segítség
nélkül is (pl. a mosdók hideg vizes csapja
mindenütt kék, a meleg vizes piros – megfelel
színasszociációinknak). A városi
közművek, csatorna- és kábelrendszerek
is egyezményes színkódot kapnak, mert veszélyes
helyzetekben a szín mutatja, hogy pl. melyik csapot kell
sürgősen elzárni. (Utility
location)
Vízcsap |
|
A
hideg és a meleg víz nemzetközi kódja |
Szöveg és embléma
A színkódot kiegészítheti, megtanulását
segítheti a szöveg, felirat és a stilizált
rajz (embléma). Miután „megtanultuk”
a színkód jelentését (pl. a műanyaghulladék
a sárga tartályba való), utána már
nincs szükségünk a kiegészítésekre,
nem kell elolvasnunk a feliratot.
Színkódok
– kiegészítésekkel |
|
|
Kórházi
csuklópántok
kiegészítve felirattal (USA)
|
Szelektív
hulladékgyűjtő tartályok
felirattal és emblémával |
Kép
forrás:
1. http://www.wsj.com/articles/SB117563760674558809
2. http://obuda.hu/zoldoldal/szelektiv-hulladekgyujtes/szelektiv-
hulladekgyujto-szigetek/ |
Kultúra
A színkód –mint „tervezett” konvenció–
függ a kultúrától, de kevésbé,
mint a színszimbólum. Itt is érvényes,
amit a szimbólumoknál írtunk: az egymáshoz
közeli országok között kisebb, távoli
civilizációk között nagyobb különbségek
lehetnek a jelentésben. A különbségeket
feltétlenül ismernie kell azoknak, akik diplomáciai,
kulturális, üzleti kapcsolatokat építenek
távoli országokkal, pl. Kínában
nem illik fehér színű vagy fehérbe
csomagolt ajándékot adni, mert az a halál
és gyász színe.
Jelentés
Az előző fejezetben részleteztük, hogy
a színszimbólumok és színasszociációk
általában többértékűek,
sőt ellentétes tartalmakat hordozhatnak, a színkódnak
azonban egy rendszerben csak egy jelentése lehet,
vagyis éppen az, amire tervezték.
A színkód megtanulására nincs annyi
idő, mint a szimbólumok esetében, ahol egy
közösségnek ez sokszor évszázadokba
telt. A tömegkommunikáció egyik feladata,
hogy a sokféle társadalmi információhoz
(közlekedési szabályokhoz, kereskedelmi márkákhoz,
közszolgálatokhoz, pártokhoz, sportcsapatokhoz
stb.) kapcsolódó színt bevezesse a köztudatba,
ismertté tegye – vagyis színkóddá
alakítsa. A színkódot gyorsan kell megtanulni,
és olykor gyorsan el is lehet felejteni: a turistabusz
feltűnő színét és mintázatát
elég a körutazás idejére fejben tartania
a turistacsoportnak; a hipermarket belső színkódjait
is csak az adott üzlet terében érdemes memorizálni.
A Rubik-kocka oldalainak hat színe
is kódszerepet tölt be, különböző
színek nélkül nem sok értelme lenne
a játéknak.
A
Rubik-kocka színkódjai |
|
|
Hat
elemű színkód |
És
egy másik „színkód” ... |
Kép
forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Ern%C5%91_Rubik
2. https://www.pinterest.com/miriamkac/cubing/ |
Átjárás a színkód
és színszimbólum között
A színkód és színszimbólum közötti „átjárásra”
jó példa a zászló, mely eredetileg
csatajel volt. Először a vonulásoknál,
harci cselekményeknél használták
a távolról is jól látható,
mozgó, színes anyagot, mellyel különféle,
előre meghatározott utasításokat,
információkat lehetett közölni: ez volt
a zászló első –kód– szerepe.
Később, egy hosszabb folyamatban, a színek
és mintázatok szorosan összekapcsolódtak
és rögzültek a királyi, hadvezéri
vagy földesúri hatalommal, a régióval,
majd a nemzettel és az állammal, így a
zászló szent és sérthetetlen szimbólummá
vált. A nemzeti zászlók azonban újra
kódszerepet kapnak, pl. a weboldalakon a nyelvválasztás
lehetőségét jelzik, a pénzváltóhelyek
tábláin az államok pénznemeit.
Zászló
– szimbólum és kód |
|
|
Csatajel
(középkori ábrázolás) |
Nyelvválasztás
az interneten,
felirattal kiegészítve |
A színkódolás szempontjai
Érthető
A színkódot fel kell ismernie és meg kell
értenie a közönségnek, ill. tájékoztatni
kell, melyik szín mit jelent. A csak a tervezője
által ismert jelentésű kód –
nem kód.
Megnevezhető
A jó és hatásos színkódot
az emberek meg tudják nevezni: piros, kék,
sárga, zöld stb., vagyis érdemes a fő
színcsaládok neveire építeni. Az
átmeneti színek, (pl. világos szürkés-rózsaszín, sötét zöldeskék) nehezebben azonosíthatók,
de szűkebb szakterületek kódjaiként
ezek is használhatók.
Felidézhető
A színkódot nemcsak felismerni és megérteni
kell, hanem olykor felidézni is. Mint arról szó
volt, a színemlékezet nem különösebben erős képességünk,
de ha már „megtanultuk”, ha tudjuk a szín
nevét vagy tudjuk valamihez asszociálni, az sokat
segít a felidézésben.
Mennyiség
– Nagyközönség számára:
az alapszínnevek száma, a megtanulhatóság
és a színemlékezet korlátai miatt
a színnel kódolható dolgok száma
behatárolt, kb. 10-12, de mindenképpen 20 alatt
lehet egy adott kontextusban ill. környezetben (pl. kereskedelemben,
közösségi terekben).
– Szakmai közösség számára:
egyes szakterületeken lényegesen több elemű
színkód-rendszert használhatnak, azonban
itt is fontos, hogy a színelemek egyértelműen
különbözzenek egymástól. A színkódokat
kézikönyvben rögzítik és –mint
a munkafolyamat részét,– megtanulják
a szakemberek.
Sok
elemű színkódrendszer |
|
Baktériumok osztályozására
szolgáló színkód-rendszer |
Méretviszonyok
Mint minden vizuális kód, jel, betű stb.
csak egy bizonyos mérethatár fölött
fejti ki hatását. A nagyon pici betű olvashatatlan,
a jel észrevehetetlen. A kódnak nemcsak a láthatóság
miatt kell a megfelelő méret, hanem mert a színek
megkülönböztetése is függ a felület
nagyságától. Még ha jó színeket
választunk is a kód számára, de
ha aprócska pont, hajszálvékony vonal hordozza,
akkor a kód nem tölti be szerepét. Különösen
kényes a kék szín, mert apró felületen
nehéz azonosítani.
Kontrasztok
A színkód és hátterének színe
között megfelelő kontraszt szükséges,
szintén a láthatóság miatt. A háttér
számára legjobb a semleges (fehér, fekete,
szürke), vagy nagyon kis telítettségű
hideg szín (pl. kékesszürke). A tiszta, élénk
háttérszínek módosítják a színérzetet, ezért nem alkalmasak háttérnek.
Egyenlő színtávolság
A kódszínek legyenek érzet szerint mennél
messzebb egymástól a színkörben. Ha
pl. három kategória kódjának kell
színt választani akkor legjobb a kék-piros-sárga,
mert ezeket tartjuk a legkarakteresebb és legkülönbözőbb
színeknek. Háromnál több színkód
esetén is lehetőleg egyenletes távolságra
essenek egymástól a színek.
3
elemű színkódok |
|
|
elsődleges
színekből |
másodlagos
színekből |
A színek legyenek mennél távolabb
egymástól a színkörben ! |
4
elemű színkód |
|
A színek legyenek egyenlő távolságra
egymástól |
5
elemű színkód |
|
A színek legyenek egyenlő távolságra
egymástól |
6 elemű
színkód – helyes |
|
Érzet
szerint egyenlő távolságra vannak egymástól,
a teljes színkörből választva |
6 elemű
színkód – rossz ! |
|
Az
elemek telítettsége különböző,
van nagyon élénk és van
telítetlen is. A két vörös árnyalat
között kicsi a különbség. |
Azonos telítettség
Színbeli követelmény a közel azonos telítettség. Például az élénk
zöld mellett a halványsárga és a sötétkék
jelentéktelennek tűnik, mert ez utóbbiak
nem élénk színek. Ebben az esetben –
a zöldhöz telítettségében hasonló
– élénk sárga és élénk
kék lenne a megfelelő.
Színkód
telítettsége |
|
Rossz:
a zöld telített árnyalat,
a sárga és kék viszont nem |
Helyes:
mindhárom szín telített |
Lehet persze csupa pasztellszínt is használni
kódolás céljára, de akkor valamennyi
színkód azonos árnyalat-tartományban
legyen – így lesznek egy „súlycsoportban”.
7 elemű
színkód |
|
7
elemű színkód, a színkör
egyik feléből választva.
Érzet szerint egyenlő távolságra
vannak egymástól,
és nem teljesen telítettek. |
Akromatikus (fekete, fehér, szürke) szín
általában nem szerencsés a színkódok
sorában, mert a telítetlenség miatt hátrányban
van a színes színek között.
Asszociatív / szimbolikus kapcsolat
Növeli a kód hatékonyságát,
ha asszociatív vagy szimbolikus kapcsolat van a színkód
és a jelölt dolog között. Pl. a biotermék
megfelelő kódja a zöld, a tisztasággal
kapcsolatban a kék vagy türkiz, stb.
Hasonló okból fontos, hogy a színkód
soha ne ütközzön a hagyományos színasszociációkkal
és -szimbólumokkal. A játékbolt
vagy a babaholmi színjele ne legyen fekete, szürke
vagy mélylila, mert e színeknek egészen
más az asszociatív tartalma.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Atkinson – Hilgard:
Pszichológia
Bergström:
Bevezetés a vizuális kommunikációba
Color codes - Wikipedia
Eckstut – Eckstut:
The Secret Language of Color
Gombrich:
A látható kép
de Grandis:
Teoria e uso del colore, 94.p.
Hampshire – Stephenson:
Jelek és szimbólumok
Kepes:
A látás nyelve
Maczó:
Ön itt áll - Az infodesignról
Magyar:
Piktogramok kézikönyve
Picture communication symbols - Wikipedia
Tokaji I.:
A térképjelek reprezentálása
Töreky:
Vizuális kommunikáció
Utility location - Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|