Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.3.2.1.

Színharmónia
 
 
A színharmóniák gyakoriak a természetben, színélményeink egy része és a harmónia kedvelése innen származik: az őszi levelek színátmenetei, a levegőperspektíva, a fények és árnyékok harmóniát alkothatnak.

Természet – harmónia

Őszi levelek: a kép alatt 8 elemű színkivonata

Harmónia-ismereteink másik forrása a képzőművészet, a nagy festők műveiben érdemes ezt is felfedezni.

Festmény és színkivonata
Gauguin kép részlete Van Gogh önarcképe
A képek alatt 12 elemű színkivonatuk


A színegyüttesek jellemzője, hogy a színelemeket összeillőnek, kellemesnek, kifejezőnek tartjuk, vagy épp ellenkezőleg, kellemetlennek, disszonánsnak. Amikor két színt kell összeilleszteni, többnyire csak azt figyeljük, nem „ütik-e” egymást, mennyire változnak meg egymás szomszédságában, de két szín együttesét még nem nevezzük harmóniának. Erre akkor gondolunk, amikor három vagy több színt kell egymással összefüggésben kiválasztanunk.

Hangsúlyozni kell, hogy a harmónia nem csak kellemeset, kiegyensúlyozottat jelent, lehet éppen drámai, feszült, vidám, komor stb. – vagyis ha a színcsoport egyfajta kifejezőerővel rendelkezik. Király Sándor a harmóniát a mű összhangjaként határozza meg, Nemcsics szerint egy jól szerkesztett harmonikus színegyüttes elemi fokon műalkotásnak tekinthető. (Király 1994; Nemcsics 1990:244 és 2003)

A színharmóniát színhangzatnak, színakkordnak is nevezik.


Harmóniaelméletek

A vizuális- és ezen belül a színharmóniáról köteteket írtak már, és számos elmélet született róla. Az egyik első és legnevezetesebb Goetheé, a nagy német költőé, aki 1810-ben tette közzé színekkel kapcsolatos kutatásait (1983 és 2010). Goethe természettudományokkal is foglalkozott, és munkái közül színkutatásait tartotta legtöbbre.

„Mindazt, amit költőként alkottam, nem sokra tartom. Kiváló költők éltek koromban és még kiválóbbak előttem, s hasonlóan kiválóak fognak élni utánam. De hogy századomban a színtan bonyolult tudományában én vagyok az egyetlen, aki tudja az igazat, erre büszke vagyok, és ezért sokak fölött állónak érzem magam.”
(Goethe 2010:10)


Mások zenei analógiákkal magyarázzák, és a színek „összhangzatának” nevezik a harmóniákat. Goethe nyomán a színek mennyiségi viszonyait is a harmónia-kritériumok közé sorolják. (Goethe 1983:80; Albers 2006:45 és 51)

Az újabb elméletek a látás pszichofiziológiai sajátosságaiból vezetik le a színharmóniákat, pl. utóképhatásokkal, bizonyos kontrasztjelenségekkel hozzák összefüggésbe. (Nemcsics 1990)

A leghasználhatóbbnak bizonyult meghatározás szerint a harmónia feltétele a skálába-rendezettség, a színek közötti rend. Olyan árnyalatok együttese, amelyek színezet – telítettség – világosság szerint (vagy ezek valamilyen kombinációjában) meghatározott „rendben” követik egymást. Az elv involválja, hogy nincs önmagában „szép” vagy „csúnya” szín, bármely színárnyalat, ha megfelelő környezetbe kerül – esztétikus lehet!

A skálába-rendezettségnek pszichofizikai magyarázata is van, csakúgy mint a zenében, ahol a skálahangok rezgésszáma szabályos sort alkot. Úgy tűnik, magasabb rendű érzékelésünk –mint a hullámokat felfogó látás és hallás,– „kedveli”, ha szabályszerű mintázatot talál a szomszédos ill. az egymást követő ingerek között. A harmónia alapfogalom mind a zenében, mind a színek világában.

Kísérletek szerint a teljesen véletlenszerűen összeszedett színek együttese rendetlen-rendezetlen benyomást kelt. A „tetszetős” (értsd: sok embernek tetsző), harmonikus színegyüttesek elemei között törvényszerűségek mutathatók ki, úgy is mondhatjuk: a harmónia rend a változatosságban. Ostwald szerint: mennél egyszerűbb a rend, annál nyilvánvalóbb a harmónia. A harmóniakutatások többsége hagyományosan a színezetek közötti rendet tartja elsődlegesnek (erre utal az alábbi felsorolásban a sokféle „-króm” elnevezés), és kisebb jelentőséget tulajdonít a telítettség-világosság paraméterek rendezettségének, pedig ezek igencsak meghatározóak. (Itten 1978:21; Berger 1977:155)



Harmóniatervezés

A harmóniatervezés és -szerkesztés során mértani helyeket (vonalat, síkot, görbét, kört, ellipszist, sokszöget stb.) határozhatunk meg, és a színtérnek erre eső színpontjait választjuk ki, ezért hasznos a térgeometriai szemlélet. Kiindulásunk a színkör és a 3D színtér.

A színkörben a tiszta színezetekből választunk, a 3D hengerkoordináta-rendszerben (a színtér metszeteiben) pedig a világosság-telítettség értékeket állítjuk be. A művelet természetesen nem lehet „gépies”, a vizuális tesztelés, a kisebb-nagyobb módosítás ajánlott az egész szerkesztési folyamat során.


A hangulat és karakter
Eldöntjük, hogy milyen karakterű harmóniát szeretnénk: nyugodtat vagy dinamikusat, derűset vagy feszültséggel telit, hideg vagy meleg színekből állót, stb. Ettől függ, hogy mely színezeteket és milyen geometriát választunk. (Leírás és példák ezen az oldalon, lejjebb.)

„Sarokszínek” ...
a tiszta színezetek, amelyekből kiindul a harmónia- szerkesztés, és amelyeket a következő lépésben tovább modulálunk. A sarokszínek lehetnek semlegesek (fehér, fekete, szürke), de ezeket nem moduláljuk.

Eőször eldöntjük, hogy hány sarokszínből álljon a harmónia. A színezetek számát ajánlatos korlátozni, 1-4 között ideális, még az 5 is elfogadható, de efölött már kezelhetetlen tarkaságba csúszhat a színkompozíció. (Egy ilyen összeállítás is jó lehet, csak nem feltétlenül nevezzük harmonikusnak.)

Attól függően hány sarokpontot állítunk, lehet monokróm, dikróm, trikróm, tetrakróm vagy polikróm a harmónia (vagyis egy-, két-, három-, négy- vagy sok színű).

Árnyalatok
A „sarokszínek” tiszta színezetek, de ezekből ritkán születik megfelelő harmónia. Ebben a lépésben árnyalataira bontjuk a tiszta színt (moduláljuk), vagyis a színezet törtebb árnyalatait választjuk ki.

(Leírás és példák a következő oldalakon.)


Harmóniaszerkesztés

A szerkesztést két szempont szerint tárgyalhatjuk:
a geometriai alapesetek és a sarokszínek száma szerint

Geometriai alapesetek szerint:
Csoport-elrendezés
Általános elrendezés
Komplementer alapú elrendezés
Egyenlő osztású elrendezés

Sarokszínek száma szerint:
Monokróm (egy színű)
Dikróm (két színű)
Trikróm (három színű)
Tetrakróm (négy színű)
Polikróm (sok színű)


A harmóniaszerkesztés
geometriai alapesetei


A színkörből való választás lehetőségeit négy geometriai csoportba sorolhatjuk, attól függően, milyen messze esnek egymástól a kiinduló színezetek (a sarokszínek). Mindegyik esetben más-más karakterű, hangulatú harmóniát kapunk.

A szerkesztés során kvadránsokra (negyedekre) bontjuk a színkört, és ezek szerint válogatunk. A kvadránsok tetszőleges osztásban bonthatják fel a színkört. (Bergström 2009:204)

Csoport- (analóg-) harmónia:
a színkör egy negyedéből (legfeljebb 90 fokos tartományából) választunk színezeteket. Egy ilyen tartományban nem túl nagy a színezetkontraszt, ez a típus a kellemes, nyugodt harmóniák alapja lehet. A csoportharmónia rokonszínekből áll, ezért karakteres, de nem túl kontrasztos színvilágot alkot.
Bergström ezt a típust „suttogó” színkombinációnak nevezi.

Geometriai alapesetek, 1.
Csoport vagy analóg harmónia (egy kvadráns)


Általános harmónia:
a színkör két szomszédos negyedéből (legfeljebb 180 fokos tartományából), a színkör feléből választunk színezeteket. Annak ellenére, hogy csak a színkör egyik felét használjuk, mégis nagy szabadságot enged a színezetek választásában, mert itt más megkötöttséget nem veszünk figyelembe. Bergström ezt a típust „beszélő” színkombinációnak nevezi.

Geometriai alapesetek, 2.
Általános harmónia (két kvadráns)


Komplementer alapú harmónia:
A komplementer párok két egymással szemközti kvadránsban helyezkednek el, innen egy komplementer (egymástól 180 fokra eső) párt választunk. Ezekhez további (egy v. több) színezet társulhat, attól függően hány színezetből álló harmóniát tervezünk. A komplementer alapú harmóniák mindig dinamikusak, hiszen egy ellentétes (poláris) színpár az alapjuk, a járulékos színek pedig csak modulálják a hatást.
Bergström
ezt a típust „harsogó” színkombinációnak nevezi.

Geometriai alapesetek, 3.
Komplementer alapú harmónia (két szemközti kvadráns)


Egyenlő osztású harmónia:
szabályos sokszög csúcsainál lévő színezeteket választunk. Annak ellenére, hogy csak 3, 4 (esetleg 5, 6) színezetből áll a harmónia, a színek a teljes színkört reprezentálják.

Geometriai alapesetek, 4.
Egyenlő osztású harmóniák (az ábrán három- ill. négyszög szerint)


A harmónia szerkesztés eredménye a színtábla vagy paletta, a színelemek együttese, melyet közvetlenül lehet használni a színkommunikáció-tervezés további fázisaiban.

A módszerek nem alkotnak szigorú szabályrendszert, inkább segédeszközök, modellek, melyeket kreatív módon kell alkalmazni, mindig a színhordozó anyaggal és az adott funkcióval összhangban, mert egy 2D képen remek színharmónia nem minden esetben megfelelő pl. egy termék csomagolásán vagy egy építészeti térben…


Harmónia alapesetek
a sarokpontok száma szerint
:

Attól függően hány sarokpontot állítunk, az alábbi harmóniatípusokat különböztetjük meg: (e típusok és a szerkesztés menete külön oldalakon látható)


2.3.2.1. Színharmónia
Monokróm (1 színezetre épülő)
Dikróm (2 színezetre épülő)
Trikróm (3 színezetre épülő)
Tetrakróm (4 színezetre épülő)
Polikróm (több színezetre épülő)

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Albers:
A színek kölcsönhatása, 47.p.

Arnheim:
A vizuális élmény,
380.p., 400.p.

Berger:
A festészet felfedezése II.

Bergström:
Bevezetés a vizuális kommunikációba

Cole:
A szín 38.p.

Color Scheme Designer

Feisner:
Colour, 74.p.

Gage:
Colour and Meaning
55.p., 138.p.

Gage:
Colour and Culture, 227.p.

Goethe:
Színtan - A teljes „Didaktikai rész” (2010)

Goethe:
Színtan - Didaktikai rész (1983)

de Grandis:
Teoria e uso del colore, 151.p.

Itten:
A színek művészete

Király:
Általános színtan és látáselmélet, 233.p.

Király:
Az arányosításról,
39., 42., 60.p.

Leeuwen:
The Language of Colour, 37.p.

Nemcsics:
Színdinamika

Nemcsics:
Színharmónia és vizuális mondanivaló

Sawahata:
Színharmónia a gyakorlatban

Szelényi:
Színek, 134.p.

Színharmónia
« A szín esztétikai szerepe a kommunikációban
Monokróm harmónia »
124.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.