Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.3.1.5.

Színemlékezet
 
 
A vizuális-memorikus képességnek meghatározó szerepe van a tájékozódásban, helyek, élőlények, tárgyak azonosításában, ebben a folyamatban fontos a szín és forma felismerése. A színt és formát Atkinson a tárgyak primitív vonásának nevezi, ami azt jelenti, hogy elsődleges, alapszintű, és tudatos figyelem nélkül is szembeötlő. (Atkinson 2005:185)

A hétköznapi életben viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy színt kifejezetten memorizálunk. Tipikus „színemlékezet- gyakorlatok”: egy tárgyat keresünk (pl. könyvet a polcon), emlékszünk a színére, és szemünkkel csak a keresett színre fókuszálunk; vagy: üzletben vásárolnánk egy tárgyat, aminek színben illenie kell egy másikhoz, ami viszont nincs nálunk (pl. bútorhoz, ruhához), ekkor erősen kutatunk színemléke- zetünkben.

A színemlékezet fontos a színkódok használatában, így szerepe van a színkommunikációban is.


Gyakran látott, ismert tárgyak színe
A gyakran látott anyagok, tárgyak, jelenségek színére általában emlékezünk és a megszokott színre számítunk. A színkonstancia jelenségből ismert, hogy akkor is fehérnek látunk egy papírlapot, ha a megvilágítás torzítja a színt, mert erős bennünk a papír fehérségének tudata. A jellegzetes színkapcsolatok (az ég kékje, növények zöldje, a vér vöröse, a kávé barnája, a hó fehérsége) rögzülnek bennünk.
(Nemcsics 1990:125)
Az ettől lényegesen eltérő színkapcsolat gyönyörködtet (a naplemente, az őszi erdő vörös-tarka színei), vagy megdöbbent (a zöld sör, a „kék vér” a reklámban).

Színfelismerés
Bizonyos helyzetekben emlékeznünk kell(ene), hogy egy tárgyhoz milyen szín tartozik, a színfelismerés vagy színazonosítás akár életbevágóan fontos lehet számukra. Növények, kisebb állatok, élelmiszerek esetében olykor szinte csak színük alapján tudjuk elkülöníteni a jót a veszélyestől, pl. némely ehető és mérges gomba szinte csak színben különbözik egymástól; a sokféle gyógyszert szedő betegnek fel kell ismernie a pirulák színét, stb.
Kevésbé életbevágó, de nagyon fontos, hogy felismerjünk színkódokat az élet bármely területén (közlekedés, munkahely, egészségügy). A cégek marketing-, pr- és reklámtevékenységének egyik célja, hogy logójuk és termékeik színét mennél szélesebb körben felismerjék az emberek. Jellemző, hogy arculatváltásnál legritkábban a színt változtatják meg a cégek és intézmények. (Atkinson 2005:184)

Felidézett színek
Olykor fel kell idéznünk egy korábban (de nem gyakran vagy csak egyszer) látott tárgy színét. Ez nem működik megbízhatóan, akkor sem, ha kifejezetten megfigyeltük a kérdéses színt. Mivel mindig színes környezetben vagyunk, az éppen a látóterünkben levő színek befolyásolják a színemlékezetet, de szerepet játszik a megfigyelés óta eltelt idő, az eltérő világítás, vizuális kontextus és környezet – ezek mind nehezítik a színemlék felidézését.

Bizonytalan az egymáshoz közeli színekre való emlékezés: téveszthetjük a kéket a zölddel, a sárgát a naranccsal, míg az ellentétes színekre könnyebb emlékezni, hogy valami piros volt-e vagy zöld. Több eset bizonyítja, hogy balesetek, bűnügyek szemtanúi általában nem tudják határozottan megmondani, milyen színű tárgyat láttak a kritikus pillanatban, ill. gyakran tévesen emlékeznek rá. (Green 2009)


Színemlékezet segítése

A színemlékezet nem erős képességünk, nem úgy működik, mint a zene esetében, ahol akár az egyszer hallott dallamot később könnyen fel tudjuk idézni. A színemlékezetben sokat segít a színasszociáció és a nyelv. A tárgyak, jelenségek színét könnyebben emlékezetbe tudjuk idézni, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:

Sokszor látjuk
Az ismétlődés, mint minden tanulásnál, segíti a bevésődést. A rendszeresen látott tárgy, színes jelenség képe „bevésődik” vizuális memóriánkba.

Vizuális környezet és kontextus
Nemcsak a szín, hanem annak vizuális kontextusa raktározódik el, pl. hogy a színt milyen anyagon látjuk, milyen térbeli pozícióban, stb. A különleges élmény közben látott szín emlékezetesebb lehet, mint a hétköznapi körülményekhez kapcsolódó. Egy kellemes esemény (utazás, kirándulás, kiállítás, film stb.) koncentráltabb élményt nyújt, mint a mindennapi környezet, és az ahhoz kapcsolódó színek jobban megmaradnak emlékeinkben.

Színezeti különbségek
Valamivel könnyebb megjegyezni, mint az árnyalatbelieket, azaz jobban visszaemlékszünk arra, hogy egy tárgy sárga-e vagy kék, mint arra, hogy világos-e vagy sötét. Legtovább és leghatározottabban a vörös szín emléke marad meg.

Tiszta alapszínek
A piros, sárga, kék, lila stb. elég határozottan különböznek egymástól, és előnyük, hogy egytagú nevük van. A tört, átmeneti színeket (pl. szürkés türkizkék, sötét sárgásbarna), melyek egy alapszín „bizonytalan” változatai, nehezebb felidézni, mind a vizuális tartalmat, mind pedig a szóösszetételt.

Asszociáció ismert dolgokhoz

Ha ismert tárgyhoz/jelenséghez tudjuk kötni (asszociálni) a színt és ezt névvel is rögzítjük: borvörös, égszínkék, fűzöld. Aminek nevet adunk, azt egy „magasabb szintre” helyezzük. A színnév a finomabb árnyalatok megnevezésében is segít, így könnyebb azonosítani, emlékezetbe idézni. Pl. a smaragdzöld pontosabb, mint a zöld, a citromsárga mint a sárga.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Albers:
A színek kölcsönhatása

Atkinson - Hilgard:
Pszichológia

Green:
Eyewitness Memory is Unreliable

Nemcsics:
Színdinamika
Színemlékezet
« Színpreferencia
Csoporthatás »
121.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.