A színek kedveltségének sorrendje régóta
foglalkoztatja a kutatókat. A preferencia adatok a munkakörnyezetben,
kereskedelemben, reklámban, tárgytervezésben
és az élet számos egyéb területén
felhasználhatóak. (A tetszési sorrend felmérések
eredményeit pszichometriai skálákon rögzítik.)
A színpreferenciák, hasonlóan az asszociációkhoz,
az evolúciós és egyedfejlődési
tapasztalatokban gyökereznek, emellett függenek az életkortól, a nemtől, a kontextustól,
a kultúrától, és –kisebb
mértékben– néhány más
tényezőtől is.
A színpreferencia lehet tárgytól független és kontextustól/ tárgytól függő:
Tárgytól független
A tárgytól (vizuális kontextustól)
független preferenciát színkártyák
segítségével vizsgálják,
ahol a kártyák mérete, anyaga azonos, egyedül
színükben különböznek. A kísérletben
résztvevőknek ki kell választaniuk a legjobban
ill. legkevésbé tetsző színes lapokat.
A felmérés kritériuma a világítási
körülmények rögzítése (legjobb,
ha természetes fényben végzik); illetve,
hogy a színkártyák vagy színminták
egy utólag is azonosítható színmintagyűjteményből
(pl. Munsell, Coloroid COS, ill. RAL, Pantone) származzanak.
(Ma ez könnyebben elvégezhető számítógépen,
de az utólagos azonosítás lehetősége
itt is kritérium, pl. rgb adatok megadása.)
| Színpreferencia vizsgálat |
 |
 |
| Tárgytól
független színpreferencia |
Tárgytól
függő színpreferencia |
Tárgytól (funkciótól,
kontextustól) függő
Ebben az esetben meghatározó jelentősége
van, hogy a szín milyen tárgyon ill. anyagon szerepel.
Egy korábbi fejezetben szó volt arról, hogy a szín kedvelését
befolyásolja, sőt olykor döntően meghatározza
az anyag, ami a színt hordozza. Más preferencia
sorrend alakul ki az öltözködésben, lakberendezésben,
autók és különféle használati
tárgyak esetében. Ezek a sorrendek nem feltétlenül
azonosak a színkártyákkal mért eredményekkel.
Nem biztos, hogy jól érezzük magunkat élénk
kék, vörös vagy zöld térben, habár
színkártyákat válogatva ezek igen
kedvelt színeknek számítanak. Vannak, akik
öltözködésükben ragaszkodnak bizonyos
színekhez, mert úgy vélik, az jól
áll nekik, vagy mert az az aktuális divatszín,
de kísérleti körülmények között
nem választanák. A szürke a legkevésbé
kedvelt, ha színkártyán látjuk,
az autószínek között mégis hosszú évek óta
az elsők között van az ezüstmetál,
de még a sima szürke is. Mesterséges tárgyakon
a kék nagyon kedvelt, színkártyákat válogatva az élen áll a nyugati világban, de a kék élelmiszer
egyáltalán nem az, hiszen a természetes
anyagok közt igen ritkán fordul elő ez a szín.
Változás az időben
Schuster megállapítása
szerint (2005:65), a színkedvelés
időben jelentősen változhat, nemcsak az életkor
előrehaladtával, hanem rövid távon is.
Ha valaki, pl. kreatív foglalkozás során
sokat használ egy bizonyos színt, akkor később
is szívesebben választja, hiszen „ismeri”,
és az ismert dolgokat általában jobban
kedveljük.
A festőművészek ugyan nem a hétköznapi
értelemben vett preferencia szerint választják
meg képeik színeit, mégis érdekes Picasso esete, aki egy éven
belül, 1905-ben váltott a kék korszakáról
a rózsaszínre. (Walther
1992:14)
Magyar kutatások
Magyarországon több színpreferencia felmérés
is készült az elmúlt évtizedekben,
emeljük ki Nemcsics Antalét
és Turóczi Máriáét.
Magyarországon a legnagyobb színpreferencia felmérést Nemcsics Antal, a Műegyetem
színdinamika professzora végezte az 1960-70-es
években, tipikus és nagy létszámú
(több tízezer fős) populáción,
színkártya-választás módszerrel.
Kidolgozott egy színpreferencia-index-számrendszert
is: 291 vizsgált színhez társít
egy 0-100 közötti indexet, mely az illető színárnyalat
kedveltségét jelzi. (Nemcsics
1990:131)
Összefoglalva és kiemelve a vizsgálat jellemző
adatait:
A magyarországi felnőttek körében a kék, vörös és zöld,
ezek tiszta és világos árnyalatai a legkedveltebbek.
Életkor
Legnagyobbak az életkor szerinti színkedvelési
különbségek:
• A gyerekek (kb. 8 éves korukig) egyértelműen
a meleg színeket (piros, narancs, sárga) választják,
a kislányok nagyon szeretik a rózsaszínt.
| Színpreferencia
– gyerekek |
 |
| Élénk
meleg színek |
• 8-10 éves életkor után a meleg színektől
a hideg (főleg a kék, kevésbé a zöld)
színek felé kezdenek fordulni.
• A felnőtt népesség
körében legkedveltebb a kék, és kisebb
mértékben még a zöld és a vörös
is.
| Színpreferencia
– felnőttek, középkorúak |
 |
| Hideg
színek |
• 55 év fölött a preferencia ismét a meleg
színek felé fordul, csökken a hideg és
a nagyon élénk színek kedvelése.
| Színpreferencia
– idősek |
 |
| Tört,
meleg színek |
A kutatók szerint a meleg színek kedvelése
gyermek- ill. idős korban az érzelmek fontosságát
fejezi ki, a felnőttkori kék pedig a racionalitás
igényét. A színpreferencia kismértékben
változik az iskolázottságtól, kultúrától,
a lakóhely táji környezetétől,
a divattól és bizonyos betegségektől
függően is.
Nemek
A nők viszonya a színekhez minden életkorban
intenzívebb, mint a férfiaké: jobban
érdekli őket, többféle színt
kedvelnek és használnak, több színnevet
ismernek már a kislányok is. (Gósy
2001)
» Színnévhasználat nemek szerint
A női színpreferenciák között gyakran
szerepel a sárga, a bíbor és a lila is, míg a férfiak ezeket alig választják.
Mindennek evolúciós okai lehetnek, a női
tevékenységekben általában nagyobb
szerepe volt a színlátásnak, és
a nők között egy nagyságrenddel kisebb
a színlátási rendellenességek előfordulása
is.
Színjellemzők szerint
A színpreferencia jelentősen függ a szín telítettségétől és világosságától is.
Minden népességcsoportban egyértelműen
kedveltebbek a telített (az ún. „határozott”,
„tiszta”), és a világosabb tónusú
színek, bármely színtartományban.
A legnépszerűbb szín is, amint sötét
és szürkés árnyalatot vesz fel –
elveszíti kedveltségét.
| A telítettség
szerepe a színpreferenciában |
 |
A
tiszta szín (a párok bal oldalán)
mindig kedveltebb,
mint tört és sötét árnyalata |
A semleges színek preferenciája:
a hideg árnyalatú (kékes) fehér,
szürke és fekete kedveltebb, mint az optikailag
valóban semleges; és határozottan kedveltebb
mint a meleg (sárgás) árnyalatú.
| Semleges
színek preferenciája |
 |
A
hármas csoportok közepén a semleges
fehér, szürke ill. fekete áll,
bal oldalukon a hideg (kékes),
jobb oldalukon a meleg (sárgás) árnyalat.
A hideg árnyalatok kedveltebbek mint a semlegesek,
ill. a melegek. |
Egyéb kutatások
Turóczi Mária győri
pedagógus középiskolások színkedvelését
mérte fel 1940-70 között, továbbá
börtönbeli elítéltek között
is végzett színvizsgálatokat (1980).
Az európai kultúrában a színkedvelés
nagyjából ugyanaz, mint amit a magyar felmérés
is mutat, H. Eysenck pszichológus
1941-ben a következő sorrendet állapította
meg: kék, vörös, zöld, bíbor/lila,
narancs, sárga. (Birren 1976:93)
A neten található (ismeretlen módszertannal
készült) felmérések szerint szinte
az egész világon a legkedveltebb szín a
kék.
Desmond Morris beszámol
egy kutatásról, melyet brit otthonokban végeztek.
(Morris 1997:98)
Kiderült, hogy „minden helyiségnél felfedezhetők
bizonyos enyhe, de egyértelmű színpreferenciák.
A britek a hálószobában a vöröset,
a fürdőben a kéket, a konyhában a narancsszínt,
a nappaliban a bézst, a hallban pedig a zöldet kedvelik.
Mindez azt jelenti, hogy a hálószoba kialakításában
inkább a szex jár a fejükben, mint az alvás,
a fürdőben a nyugalom számít, a konyhában
az érett gyümölcs színeit kedvelik,
a nappaliban a natúr színek nyújtotta biztonság
számít, a hall zöldjével a természet
színeit próbálják felidézni.
E színek halvány, visszafogott árnyalatokban
vannak jelen.”
Európán kívüli hasonló méretű
reprezentatív felmérést keveset ismerünk,
ezek adatai valamelyest eltérnek az európaitól.
Szintén Eysenck mérte
meg afrikai diákok színpreferencia sorrendjét: kék és zöld, majd lila, narancs,
vörös, sárga. Az 1940-es évek végén
perzsa populáción végzett színpreferencia-vizsgálatot H. Klart, sorrendje: zöld,
bíbor/lila, vörös, sárga, kék,
barna, szürke, fekete.
(Dézsi 1977:140)
A zöld kedvelése bizonyára összefügg
a muszlim vallással, ahol ez szent színnek
számít.
Szórványos adatokat közöl Pastoureau (1987:9), pl.: Japánban
a fehér és a sárga áll a színkedvelés
élén.
Az ausztrál kormány a dohányzás
elleni küzdelem jegyében megkerestette a legvisszataszítóbb
színt, hogy ezt nyomtassák a cigarettadobozokra.
Íme a „győztes”:
(The most unappealing color)
| A legelutasítottabb
szín 2012-ben |
|
Pantone
448C; rgb: #5A4A18 (90-74-24); H: 45 (sárga);
név: sárgásbarna v. dohánybarna |
Színezete egy sárga (H=45), ennek tört, sötét
változata, mely árnyalat egyik magyar neve: dohánybarna!
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Birren:
Colour Preferences
Dézsi:
A színek anatómiája
Gósy – Kovács M.:
A mentális lexikon a szóasszociációk
tükrében
Morris:
Az emberállat
Nemcsics:
Színdinamika
Pastoureau:
L'uomo e il colore [olasz]
Schuster:
Művészetlélektan
Szelényi:
Színek, 145.p.
The most unappealing color
Turóczi:
A színek világa és a személyiség
Walther:
Pablo Picasso
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
