Az
előző fejezetben részletesen kifejtettük:
– A térérzetet a határoló
felületek –alapesetben a padló, a falak és
a mennyezet–, teremtik meg mindazt, ami 3D-ban körülveszi
a szemlélőt. A monumentális építészetben
(katedrális, sportcsarnok, koncertterem) és a
természetben (erdő, barlang, szurdok) a térszerkezet,
térhatás és térérzet sokkal
összetettebb és bonyolultabb.
– Tömeghatása a tárgynak
van, melyet kézbe vehetünk vagy körbejárhatunk,
ezen mindig kívül helyezkedik el a szemlélő.
A tér és tömeg ellentétes, de egymást
feltételező és kiegészítő
egység.
A tér- ill. tömegérzetet a határfelületeken
látható (elnyelődő, visszaverődő,
tükröződő) szín és fény befolyásolja. A fent vázolt kettősségből
adódóan ugyanaz a szín ellentétes
hatású lehet a tér és a tömeg
megjelenésében.
Levegőperspektíva
A színes felületek látszólagos térbeliségét
már több száz éve is tanulmányozták
a festők, pl. Leonardo. A
jelenség természeti előképe a levegőperspektíva,
(vagy színperspektíva), melynek lényege,
hogy a távolabbi tájat kékebbnek, halványabbnak
és elmosódottnak látjuk. Az erdővel
borított hegylánc hozzánk közelebb
eső vonulata mélyzöld, a messzeségben
halványkék. A kékség az egyre nagyobb
tömegű levegő és benne a vízpára
színszóródásának eredménye.
A tiszta levegő parányi részecskéi
szórják a fényt és ezért
csökken a távolabbi tárgyak kontrasztossága,
kontúrjuk elmosódott. Legjobban a rövidhullámú –a kéknek látott– sugarakat szórják.
A port és füstöt tartalmazó vastag légrétegek
inkább sárgás színeltolódást
eredményeznek.
(Leonardo 1973:100; Szelényi 2012:34)
A színek térérzetmódosító
hatásának ez a jelenség az egyik magyarázata.
| Levegőperspektíva |
 |
| A
fotó alatt a képből vett színminták
(Guilin hegység, Kína) |
A másik a kromosztereoszkópos látás, vagyis a színek hullámhosszuktól
függően különböző síkokban
fókuszálódnak a szem retinájához
képest. A kék és türkiz (a hideg színek)
a retina előtt, a vörös és sárga
(meleg színek) a retina mögött látszódnak
élesen. Ebből következően, a –valójában
ugyanabban a síkban lévő– hideg színek
tőlünk távolibbnak látszanak, a meleg
színek pedig közelebbinek.
Külső és belső tér
A tér távolabbi része mindig telítetlenebb
színű, hiszen a távolság csökkenti
az érzékelt kontrasztokat és a színek
élénkségét, – a különböző
világosság azonban másfajta perspektivikus
térérzetet fejez ki. A szabadtérben (nappali
fényt feltételezve) a távoli táj
világosabb tónusú, ahogy a fenti (Levegőperspektíva
című) képen is látható. Belső
terekben a távolság növekedésével
általában sötétebb, amennyiben mesterséges
világítást tételezünk fel (alsó
kép).
| Belső
tér perspektívája |
 |
| A
fotó alatt a képből vett színminták,
balról és közelről indulva |
Térérzet
A térérzet elsősorban a térfalak színének
telítettségétől és világosságától
függ. A tört színek inkább távolodnak,
vagyis nyitottabbá teszik a teret, míg az élénk,
telített árnyalatok határozottan lezárják,
és a térfalak szinte felénk „nyomulnak”.
A sötét térfalak szűkítik, a
világosak tágítják a teret. Az azonos
telítettségű és világosságú
árnyalatok közül a hidegebbek távolodnak,
a melegebbek közelítenek.
(Nemcsics 1990:193; Csavarga 2014:4;
Meerwein 2007:69)
| Térérzet változása |
| Szűkítő
hatás |
Tágító
hatás |
 |
| Meleg
színek |
Hideg
színek |
 |
| Telített
színek |
Kis
telítettségű színek |
 |
| Sötét
színek |
Világos
színek |
A tér érzetét lehet módosítani
a különböző felületeken alkalmazott
eltérő színekkel, pl. egy hosszú magas
térben (folyosó) lehet az oldalfalakat világoskékkel
„tágítani”, a mennyezetet sötétkékkel
„lenyomni”, és hasonló optikai trükkökkel
élni.
A színezet és a telítettség „közelítő”
(vagyis a teret szűkítő) hatása ily
módon összeadódik az élénk
piros, narancs és sárga térfalakon. A „távolodó”
(a teret tágító) hatás erősödik
a halványkék és -zöld árnyalatok
esetén. Fordított párosításnál
(tört vörös, ill. élénk kék)
nem lehet általában megmondani az irányt,
minden attól függ, hogy a különböző
színérzet-dimenziók közül melyik
a domináns.
| Színek
térérzet-módosító hatása |
 |
 |
 |
| Ugyanaz
a tér különböző színű
térfalakkal (szimuláció) |
Tömegérzet
A tárgy (vagyis a tömeg) felületén
a módosító hatás így alakul:
az élénk meleg színek, valamint a fehér
nagyobbnak mutatják a tárgyat (kiterjednek, közelítenek
a szemlélőhöz), a tompa hideg színek
és a fekete pedig kisebbnek. Az öltözködésben
is ismerjük a tömegérzet-módosítás
optikai jelentőségét: a „kis fekete
ruha” karcsúbbá teszi viselőjét,
mert a fekete tömeg kisebbnek tűnik, a hófehér
cipő viszont groteszk módon nagyítja a lábfejet.
| Tömegérzet változása |
 |
|
| Kicsinyítő
hatás |
Nagyító
hatás |
 |
| Hideg
színek |
Meleg
színek |
 |
| Kis telítettségű színek |
Telített színek |
 |
| Sötét
színek |
Világos
színek |
A jelenséget felhasználják a csomagolás
tervezésben: az élénk piros és a
világos színek nagyobbnak mutatják az árucikket,
ezért az vonzóbb lehet a vásárlóknak.
A tér hangulata
A szín nemcsak a térérzetet módosítja,
hanem alapvetően meghatározza a tér hangulatát
és élményét. A lakberendezési
tanácsokat közlő
könyvek, folyóiratok, weboldalak tobzódnak
a különféle színek hangulatleírásában,
pl.: a mély és meleg árnyalatok a „védett
kuckó”, a hűvös és világos
színek pedig a tágas, szellős, szabad tér
képzetét sugallják, stb.
(Watermann 2000; McCloud 2004; Miller
2001)
| Tér hangulata |
 |
 |
| Egy
meleg és egy hűvös hangulatú hálószoba |
Kép
forrás:
1. http://www.bedroomdecorationidea.com/bedroom-ideas-for-teenage-
girls/bedroom-ideas-for-teenage-girls-dqnwvmvd/
2. https://www.pinterest.com/pin/387098530446263079/ |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Batár:
Láthatatlan építészet
Csavarga:
Belső színtérkép
Leonardo:
A festészetről
McCloud:
Válasszunk színeket
Meerwein – Rodeck – Mahnke:
Color Communication in Architectural Space
Miller:
Színek
Nemcsics:
Színdinamika
Szelényi:
Színek
Watermann:
Lakberendezési színtanácsadó
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
