A színjelentések „olvasata”
Egy színről több fogalomra is asszociálhatunk,
de még egy fogalompár is többféleképpen
„olvasható”, többféleképpen
fogalmazhatjuk meg az összefüggést közöttük.
Egy egyszerű példa, a zöld–nyugalom fogalompár értelmezési lehetőségei:
• Asszociatív (alap-) értelmezés:
A zöldről a nyugalom jut eszembe.
A zöld a nyugalomra emlékeztet.
• Antropomorf (emberi) karakter:
A zöld nyugodt szín.
• Aktív, cselekvő szín:
A zöld megnyugtat.
A zöld nyugalmat ad.
• Impresszív értelmezés:
A zöld nyugodt hatású.
• Expresszív értelmezés:
A zöld nyugalmat fejez ki.
• Szimbolikus értelmezés:
A zöld a nyugalom színe.
A zöld a nyugalom jelképe.
A színjelentések kétértékűsége
Hangsúlyozni kell, hogy kivétel nélkül minden szín kétértékű,
egyszerre kapcsolódik hozzá pozitív és negatív jelentés is! A megítélés
előjelét nem feltétlenül az üzenet
küldője dönti el, a fogadója másként,
akár ellentétesen is értelmezheti. Előfordul
pl., hogy egy tárgy vagy kép élénk
piros, vagy ilyen színű részt tartalmaz,
ezért szemlélője kommunista jelképnek
tekinti, holott a piros szín tervezőjének
semmi ilyen szándéka nem volt, és a többi
szemlélőnek sem jutott ez eszébe.
Abban is lehet különbség, hogy némely
színhez egy adott korban és kultúrában
(pl. ma, a nyugati kultúrában a kékhez,
fehérhez) csak kevés negatív tartalom tartozik,
míg más színek mindkét értéktartományban
igen sokféle jelentést vehetnek fel (pl. a vörösnek
és sárgának igen erős polaritása
van, mindkét oldalon számos jelentéstartalommal).
A színasszociáció mindig tartalmaz szubjektív elemeket, nem úgy mint a színszimbólum,
mely egy adott kultúrában a közmegegyezésen
alapszik.
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Arnheim:
A vizuális élmény
Cole:
A szín, 46.p.
Dézsi:
A színek anatómiája
Itten:
A színek művészete
Kandinszkij:
A szellemiség a művészetben
Kepes:
A látás nyelve
Nemcsics:
Színdinamika
Schuster:
Művészetlélektan, 202.p.
Sivik:
The Language of Colour:
Colour Connotations
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|