A katonaság viselete az egyenruha, ez alapján
azonosítják magukat a csapatok, és különböztetik
meg az ellenséget. Az egyenruha „elrejti” a
katonák személyiségét, az egységes
megjelenés erősíti a belső összetartást,
a csapatszellemet és az önfegyelmet. (Jankovics
J. 1990:11)
| Színek
a csatamezőn |
 |
| A
nikápolyi csata korabeli ábrázolása
(14.sz. vége) |
Kép
forrás:
http://www.opitzarmin.de/libro/alle/aleemp01.html |
Történeti vázlat
Az ókori Róma világhódító
légiói már egységes ruházatot
hordtak, melyben dominált a vörös szín.
Ellenfeleik, az északi „barbár” törzsek
egyenruhát nem feltétlenül, viszont „ijesztő”
színeket viseltek: kékre mázolták
magukat. (Lips 1962:56)
»
Testfestés
Hosszú évszázadokig igen színes
volt a katonai viselet, ennek a csatamezőn szemtől-szemben
harcoló ellenfelek megkülönböztetése
volt a célja. A 20.századi „modern”,
gépesített háborúkban a rejtőzést
szolgálja az uniformis színe.
| Színkavalkád
a csatában |
 |
| Ember
ember ellen, – a crecyi csata (1346.) ábrázolása |
Kép
forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Hundred_Years%27_War |
Középkori harcosok
páncéljukon színes ruhát és
díszeket (köpenyt, szalagot, övet) hordtak,
pajzsukra pedig ismertető jeleket, a bátorság
és elszántság szimbolikus figuráit
festették. E figurák –többnyire oroszlán,
sas, sárkány–, a megfélemlítést
célozták, a harcos felsőbbrendűségét
hirdették. Ezekből a szimbolikus ábrákból
alakultak ki a családi címerek, ma a heraldika tudománya foglalkozik a középkori jelrendszerekkel.
A lovagi tornákon már tobzódnak a díszekben,
színekben és jelképekben, a bajvívó
páncélos lovag a hűbérúr vagy
az imádott hölgy színeit viseli.
| Színes középkor |
 |
 |
 |
Lovagok
színes harci díszben:
díszes ló, páncél, pajzs,
zászló |
Várostrom |
Kép
forrás:
1. https://www.pinterest.com/pin/290411875944339836/
2. http://gutenberg.spiegel.de/autor/wolfram-von-eschenbach-151
3. https://www.pinterest.com/danielesorgato/armature-europee/ |
A középkor végén a páncélviselet
fokozatos eltűnése után egyre nagyobb jelentősége
lett a színnek, mely egyike volt az ún. csatajeleknek (ezek: zászló, szín, dobszó stb.).
A katonaság megjelenése eleinte igazi színkavalkádot
mutatott.
(Besson 1999:30)
Az öltözetek még nem szabályos uniformisok,
de vannak közös jellegzetességeik színben,
formában, szabásban, anyagban és fejfedőben.
A tisztek derékra kötött övekkel különböztetik
meg magukat (a franciák fehérrel, hollandok naranccsal,
svédek kékkel, angolok pirossal), a közkatonák
a kalapjukra tűzik a színes szalagot.
Párizsban a 14.században alakult meg a milícia
(civilekből álló városi rendőrség),
melynek piros-kék színeit egészen a 20.század
elejéig megőrizte a francia hadsereg, a forradalom
(1789) óta a királyi fehérrel* kiegészítve
pedig a francia trikolórt alkotják.
*Fehér volt a Bourbon királyi
ház színe, ebből a korból ered a forradalmakat
követő visszacsapás és megtorlás
„fehérterror” elnevezése.
| Francia egyenruhák, 17-18-19.sz. |
 |
| Gárdista
és lándzsás (17.sz. vége) |
|
Zuáv
tiszt |
Az újkor újításai
A 17.századtól alakulnak ki az állandó
hadseregek, egységesülnek a külsőségek
és azóta létezik a mai értelemben
vett egyenruha: a franciák piros-kék, az angolok
piros-fehér, osztrákok fehér, a poroszok
sötétkék-fehér/szürke színeket
hordtak. (Uniform)
A hadseregben rendfokozatok szerint különülnek
el az egyenruhák, melyek kifejezik a hatalmat, a hierarchiában
elfoglalt helyet: mennél magasabb a katonai rang, annál
díszesebb és színesebb a viselet. A tábornokok
még sokáig színes, díszes, csipkés
ruhákban pompáznak.
| Tábornokok |
 |
 |
 |
Osztrák
generális
(18.sz. eleje) |
Lannes,
Napoleon
marsallja (18-19.sz.) |
Espartero,
spanyol tábornok (19.sz.) |
Kép
forrás:
1. ?
2. http://www.wikiwand.com/en/Jean_Lannes
3. http://en.wikipedia.org/wiki/Baldomero_Espartero,_Prince_of_Vergara |
A katonai „divatot” a franciák diktálták,
a napoleoni háborúk (19.sz. eleje) idején
kialakult stílus mintegy száz évig fennmarad
a legtöbb európai országban. (Besson
1999)
A díszgárdák dekoratív egyenruhája,
–melynek ihletője az ókori Róma katonai
viselete volt,– ma is azt az időszakot idézi,
nemcsak Francia-, hanem több más országban
is.
| Angol, porosz és osztrák egyenruhák,
18-19.sz. |
 |
| Angol |
Porosz |
Osztrák |
Kép
forrás:
http://www.portalnet.cl/comunidad/cementerio-de-temas.635/280682-
enciclopedia-de-los-uniformes-y-su-historia-tomo-ii-parte-1-a.html |
A főbb egyenruha-színek
A 17-19. századi európai nemzetek egyenruháinak
leggyakoribb színe a vörös, kék,
fehér, ritkább a zöld és
elvétve fordul elő a sárga és
a narancs. A színválasztásban nemcsak
a szimbolika és a nemzeti hagyomány játszik
szerepet, hanem a pénz is: Montecuccoli híres mondása itt is érvényes, hiszen
több ezer fős hadseregnek kellett egységes
színekben megjelennie.
A vörös és kék kelmefestésben
több évszázados tapasztalata volt már
az európai iparnak, a fehér pedig olcsó,
mert festetlen (esetleg fehérített) textil. A
zöld kelmefestés nem volt egyszerű, sokáig
csak a kék és sárga színezék
keverésével tudták előállítani,
és ezért nehéz volt egyenletes zöldre
festeni az anyagot. (Finlay 2004:276)
A sárgát azonban, bár nem volt sem túl
drága, sem technikailag „nehéz szín”,
sokáig femininnek tartották, talán ezért
kerülték a hadseregben. Mégis előfordul
néha, például a 18.századi porosz
seregben, a svédeknél (zászlójuk
egyik színe a sárga), és kisebb felületen
a spanyol katonaságnál. A narancs színt
hagyományosan a hollandok használták, és
a portugálok Brazíliában.
A vörös évszázadokon át a harciasságot,
elszántságot, véráldozat vállalását
jelentette, Garibaldi a vörösingesek
élén harcolt az Itáliát egyesítő
hadjáratában, a 19.sz. közepén.
| Vörösingesek |
 |
| Garibaldi
és önkéntesei |
Kép
forrás:
http://mult-kor.hu/20100511_voros_ingben_meneteltek_a_marsalai_ezrek |
Az első világháború
A franciák a „Nagy háború” (1914-18)
végére felhagytak a klasszikus piros-kékkel,
a lövészárkokban nem volt jelentősége
a színnek. A többi nemzet katonái is egyre
kevésbé színesek, előbb a közkatonák
ruhája, végül a tiszteké is szürke,
szürkéskék (csukaszürke), ill.
a khaki lett. Az elszürkülést siettette a lőfegyverek
egyre nagyobb hatótávolsága: az élénk
színű egyenruha feltűnőbb, messziről
is jól látszik és könnyebben célba
vehető. Az ember-ember elleni, szúró-vágó
fegyverekkel vívott középkori csatában
az ellenfél vizuális megkülönböztetése
volt a fontos, a lőfegyverek korában pedig a mimikri,
a beolvadás a környezetbe.
| I. világháború |
 |
 |
| A
doberdói hegyekben harcoló katonák
csukaszürke egyenruhában |
Kép
forrás:
https://segretidellastoria.wordpress.com/author/storiasegreta/ |
A brit gyarmati gyalogság 1857-ben kezdi használni
a khakit, mára ez lett a katonai viselet általánosan
elterjedt színe. A khaki valójában rejtőszín
(terepszín): a föld, mező, erdő színeibe
ez olvad bele legkönnyebben. Az uniformis szabása
és maga a khaki szín a munka- és szabadidő
ruhák mintája lett, a katonai szabásvonal
pedig mint praktikus viselet, a divat egyik meghatározó
elemévé vált (military stílus).
| Khaki:
egyenruha és divatszín |
 |
 |
 |
Brit
katona
19.sz.vége |
Terepszínű
katonai viselet |
Military
stílusú polgári öltözet |
Kép
forrás:
1. http://jejswiat.pl/13312,top-10-10-obcych-slow-uwazanych-za-angielskie
2. ?
3. http://www.staronesports.com/common-wears-casual-jackets.html |
A színes uniformis mára csak a katonai parádékon
jelenik meg, és ahol van, a testőrség díszes
jelmeze maradt. (Swiss Guard)
| Gárdisták |
 |
 |
 |
| Vatikáni svájci gárdista |
Görög |
Skót |
Magyar egyenruhák
A leghíresebb és legszebb magyar egyenruha a huszár uniformis a 16.században jelenik meg, rajta keleti hatások
is kimutathatók. (Ságvári
Gy. 2010:93)
A viselet fő színei kezdetben a vörös,
kék, szederjés (tompa bíbor)
és zöld, a szín a hadnagyságot
és a rangot is jelezte.
A török megszállás idején a zöld
szín viselete kockázatokkal járt, mert
a törökök igyekeztek megtorolni, ha egy magyar
katona zöld nadrágot hordott, ugyanis a Próféta
szent színét nem volt szabad viselni deréktól
lefelé. (Ságvári
Gy. 2010:57)
„A török hódoltság kezdetén
még a behódolt népek számára
is tiltották az iszlám fő színének,
a zöldnek a használatát, viselőjéről
–a szájhagyomány szerint– 'bőröstől'
szedték le az ilyen színű ruhákat.
1555-ben Konstantinápolyban egy magyar írnokot
kiráztak zöld posztóharisnyájából,
hogy ne hordja lábán Mohamed színét.” (Bódiné
2011:89)
A huszárviselet a kuruc korban (17-18.század)
válik nemzeti hagyománnyá, később
a színek jelző szerepe egyre differenciálódik.
| Kurucok |
 |
| 18-20.
századi ábrázolások |
Kép
forrás:
1. http://www.mosapedia.de/wiki/index.php/K%C3%A9t_pog%C3%
A1ny_k%C3%B6zt
2. http://www.magyartudat.com/1708-majus-27-esze-tamas-kuruc-brigaderos-
halala/
3. www.festomuvesz.hu/pankotaisandor |
A 18.századtól egységesül és
minden részletre (süveg, mente, nadrág, lábbeli,
tarsoly, lótakaró, de még a gombok színére
is) kiterjed a szabályozás. A külsőségekről
az ezredtulajdonos dönthetett és minden huszárezrednek
különböző színösszeállítása
(„színkódja”) volt. A 19.század
elején 12 ezred volt, íme közülük
három:
– Nádor huszárok:
fekete csákó, búzavirágkék
mente és nadrág, fehér gomb.
– Kálnoky huszárok:
piros mente és nadrág, világoskék
csákó és gomb.
– Sándor huszárok:
világoskék csákó, sötétzöld
mente, buzérvörös nadrág, fehér
gomb; stb. (Ságvári
Gy. 2010:98)
A katonai viselet 4-5, néha még több színt
foglalt magában, egy főszín több árnyalatát
is használták (pl. a vörös lehetett: skarlát, karmazsin, amarant vagy meggyvörös).
A díszes katonai ruházat a belső értékek
kivetítését jelentette, egyúttal
az ellenfél elámítására,
elrettentésére is szolgált.
| Magyar huszárok, 18-19. század |
 |
 |
 |
| A Császár, Baranyay és Esterhazy
huszárezred katonái (18.sz.) |
Splényi
huszár |
19.századi
huszár |
Kép
forrás:
1. http://hu.wikipedia.org/wiki/Husz%C3%A1r
2. http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2003/3/pilvax-a.htm
3. https://www.antikvarium.hu/konyv/kelenik-jozsef-sagvari-gyorgy-a-
magyar-huszar-343850 |
A 1849-es Szabadságharc idején leggyakoribb a
zöld-piros párosítás, a veres sipka pedig a vitézség szimbóluma volt, melynek
viseletét ki kellett érdemelni. A huszárokat,
legkarakteresebb színük után „vörös
ördögöknek” is nevezték.
Polgárok „egyenruhában”
Egyenruhát nemcsak a katonaság hord, hanem a hivatásrendek
és az állam hatalmi egységei: a rendőrség,
tűzoltóság, vasutasok stb. Az egyenruha –itt
inkább formaruha– és a közös
szín a csapatszellemet erősíti, az intézményt
helyezi előtérbe, és a külső szemlélő
számára is könnyen azonosítható.
A kék az egyik leggyakoribb formaruha ill. munkaruha
szín. Világszerte
sok hivatásrendnek (sötét)kék az uniformisa:
tengerészek, rendőrség, vasút, légitársaságok
stb. (Pastoureau 2001:165)
Kínában a császárkor évezredei
alatt a hivatalnokok ruhája is kék volt, rajta
szimbolikus ábrák jelezték a hivatali előmenetelt.
(Tokaji Zs. 2002:142)
Az iskolai szervezetekben sokáig kötelező volt
a tanintézeti egyenruha, egyensapka viselete, melynek
maradványa a sötétkék iskolaköpeny
még néhány évtizede kötelező
volt Magyarországon.
Az olimpiára utazó csapatok az eseményre
tervezett formaruhát kapnak. A nagy cégek ügyfelekkel
foglalkozó alkalmazottai is formaruhát hordanak,
vagy legalább a cég arculatára jellemző
színkódot. Mindezt a dress-code-ban (öltözködési
előírásban) határozzák meg.
A diktatúrák még a 20.században
is beleszóltak a közemberek öltözködésébe
és egyfajta „egyenruha” viselésére
kényszerítették a társadalmat. Gondoljunk
a Mao Ce Tung vezette kínai
kulturális forradalom (1960-70-es évek) viseletére:
az egyforma szabás és a szürkéskék
szín megakadályozta a „versengést”
az öltözködésben és kifejezte a
szabadság hiányát. Magyarországon
az ötvenes években a fáradtzöld lódenkabát
jelképezte az egyenszegénységet.
| „Egyenruha”
a diktatúrákban |
 |
 |
| Kínai
munkás |
Lódenkabát
Magyarországon
az 1950-es években |
Kép
forrás:
1. http://www.marxist.com/migrants-workers-unions-year-rat.htm
2. Magyar Történeti Múzeum |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Besson:
Katonai uniformisok könyve
Bódiné:
Ruházat és jelképek
Finlay:
Színek
Jankovics J.:
Régi erdélyi viseletek
Lips:
A dolgok eredete
Pastoureau:
Blue – The History of a Colour
Ságvári Gy.:
Magyar uniformisok
Swiss_Guard - Wikipedia
Tokaji Zs.:
Kínai jelképtár
Uniform – Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
