A régészeti leletek, művészeti alkotások
és szöveges leírások tanúsága
szerint a szépségápolásnak több
ezer éve része a dekoratív festés.
A nagy ókori civilizációk uralkodói
és gazdag polgárai körében (Japántól
– Rómáig) elterjedt az arc-, ajak- és
szemfesték, a köröm és a haj színezése.
A színek és sminkanyagok jelezték a társadalmi
státuszt, pl. az alsóbb néposztályok
asszonyai nem használhatták ugyanazt, mint a fölöttük
állók, ha egyáltalán használtak
ilyesmit. A dekoratív színezést elsősorban
a nők alkalmazták, a férfiak legfeljebb a
hajukat, arcszőrzetüket és olykor a szem kontúrját
festették.
Kína, Ókor
A legrégebbi adatok Kínából ismertek,
ahol 5000 éves ajakpirosítókat is találtak.
A kifinomult arcfestés szabályait hét lépésben
foglalták össze: a porral fehérített
arcra rózsaszín foltokat festettek („szilvavirág”
smink), a szemöldököt sötétítették,
különböző színes pontokat festettek
az arcra, végül a szájat pirosították.
A rúzs piros nyoma mindig kisebb folt volt, mint az ajkak
valódi mérete, vagyis optikailag kisebbítették,
azt tartották szépnek.
Kínai
smink |
|
A
klasszikus kínai smink 7 lépése |
|
Kínai
nők (19.század ?) |
Kép
forrás:
1. https://www.pinterest.com/civetcatl/%E5%8F%A4%E8%A3%85/
2. http://traditions.cultural-china.com/en/15Traditions6723.html |
Kínában, ahogy Európában is, a prostituáltak
általában feltűnő színű,
vastagon felvitt arcfestéssel hívták fel
magukra a figyelmet, Kínában „púderes
fejűeknek” is nevezték őket.
(Tokaji
Zs. 2002:225)
Az egyiptomi ásatásokon 3-4000 éves tégelyeket,
sminkrudacskákat találtak. A festéket zsírral
összekeverve vitték fel a bőrre. A szájat,
arcot, körmöt pirosra festették, sőt a
körmöt aranyozták is. A szem nagyobbítására,
szemkontúr hangsúlyozására feketét*
használtak, és különféle színeket,
pl. a zöld malachitkő őrleményét.
Az erős szemkontúr a –díszítés
mellett– az élősködők ellen védte
a szemet.
*Fekete szemfesték: antimon-szulfid,
arab szóval: kohol, ez alkohol szavunk
őse.
Ókori
Egyiptom |
|
Kozmetikai
tégelyek |
Kép
forrás:
http://ancientegyptmoberly.pbworks.com/w/page/12830344/Ancient%20
Egyptian%20Makeup |
|
|
|
|
Szoborfejek
erős fekete és zöld szemkontúrral |
Európában az ókori mediterrán kultúrák
és az iszlám országaiban nagy, „csodálkozó”
szemet festenek a nők, míg a Távol-Keleten
a vonalvékonyságú szem számított
szépnek.
(Kéri 2002:37; Hankó 2007:476)
Hajszínek
A szőke haj Európában mindig nagyon népszerű
volt, az ókori rómaik ezért is kedvelték
az északi rabszolgákat. A haj szőkítésének
számos módját ismerték az ókorban
(sáfrány, hagymahéj, timsó, hamulúg,
napoztatás), vagy hennával vörösre festették,
sőt kékre is színezték. A világos
hajat később is igen vonzónak találták
a mediterrán térségben, ahol az emberek
túlnyomó többségének sötét
a szeme és haja.
(Bradley 2009:174)
Az itáliai félszigetre
évszázadokon keresztül (önként
vagy kényszerrel) érkezett északi népek
idővel beolvadtak az őslakosságba. Ma is élnek
természetes szőke, kék szemű emberek
még Szicílián is, melyet az első ezredforduló
táján a normannok hódítottak meg.
Világos
haj |
|
|
|
|
Botticelli
(15-16.sz.) |
Tiziano
(15-16.sz.) |
Veronese
(16.sz.) |
ifj.F.Pourbus
(16-17.sz.) |
Reneszánsz
és korabarokk festmények |
Kurtizánok
A középkorban visszaesik a szépségápolás
kultusza, az egyház tiltotta az arc festését,
de a reneszánszban újra feléled a szokás.
Velence fénykorában (15.sz.) 18.000 kozmetikai
boltot jegyeztek fel, a város lakóinak száma
ekkor 250.000 volt, ebből 12.000 kurtizán. A francia
rokokó idején (18.sz.) a smink hangsúlyosan
jelezte a nők társadalmi helyzetét: másképp
pirosította arcát a főúri hölgy,
a polgárasszony és az utcanő. A prostituáltak
élénk arc- és ruhaszíneikkel hívták
fel magukra a figyelmet. A reneszánsz és barokk
festményeken a szőke, szőkésvörös
haj gyakran a kurtizánok jele. (Kunze
1973:18)
Fehér arc
Sokáig csak a fehér női arcot tekintették
szépnek, ezért akár mérgező
(ólomtartalmú) porokat is használtak, még
pár száz évvel ezelőtt is. Az ólomtartalmú
arcfehérítő port görögfehérnek
nevezték. A fehér bőr a kifinomultság
és a jómód jele volt, olyan személyé,
aki nem kényszerül a szabadban dolgozni. Japánban
a fehérre festett arc és nyak felel meg a hagyományos
szépségeszménynek. Nyugaton az utóbbi
évtizedekben a bronzbarnára sült bőrt
tekintik szépnek és egészségesnek.
(Finlay 2004:116; Schuster 2005:62)
Fehérre
festett bőr |
|
|
Erzsébet
Krisztina porosz hercegnő (18.sz.), arca és
haja is fehérített |
Japán
szépségideál,
fehérre festett arc és nyak |
Kép
forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Elisabeth_Christine_of_Brunswick-
Wolfenb%C3%BCttel-Bevern
2. http://traveljapanblog.com/wordpress/wp-content/uploads/2008/11/
img_1818a.jpg |
Az arc és az ajkak pirosítására
többnyire ugyanazokat a pigmenteket használták,
melyeket a festők is: vörös agyagból (sinopia)
készült a „púder”, hennából,
bíbortetűből a piros kenőcs. Előfordult
a piros cinóber és mínium is, melyek mérgező
anyagok. A rúzs és kenőcsök hordozó
anyagai: olajok, méhviasz, tojás stb.
A magyar falvakban még a 20.sz. közepén is
rossz néven vette a faluközösség az
arc festését. A fiatal lányok arcukat a
bőr csipkedésével tették kicsit élénkebb
színűvé, ajkukra pedig piros krepp papírt
szorítottak, így festették meg.
Szakáll festése
Keleten minden muszlim férfi szakállt hordott
és ezt olykor színezték is, nemcsak fiatalos
feketére, hanem vörösre, sárgára,
sőt kékre és zöldre is. (Mazahéri
1989:87; Kéri 2002:58)
Muszlim országokban ma is előfordul a hennával
élénk vörösre festett szakáll.
Hennával
festett szakáll |
|
|
Közel-keleti
és kasmíri férfi |
Kép
forrás:
1. https://caitlinroberta.wordpress.com/category/uncategorized/
2. http://popularbeardstyles.com/beard-styles-ideas/beard-styles-for-older-man/ |
Mai smink és hajfestés
A test-, arc- és hajfestés folyamatosan tovább
él szinte minden korban és kultúrában.
A mai divatos városi nő megjelenéséhez
hozzátartozik a smink, a haj és a körmök
színezése, – mindehhez elképesztően
nagy színválasztékot nyújt a kozmetikai
ipar. Számos weboldal és nyomtatott magazin ad
tanácsokat a különféle kozmetikai festékek
(arc, szem, ajak, köröm, haj) színeinek összeválogatásához
típusok szerint (évszak-elv), és egy adott
öltözékkel való összehangolásához. (Color analysis)
Legalább ilyen népszerűek az „előtte-utána”
fotósorozatok, melyek ugyanazt az arcot smink nélkül,
majd kifestve ábrázolják. A szemek árnyékolása
valóban impresszív, a színes tónusok
sokat segítenek, de a megvilágítás
is, nem beszélve az utólagos digitális
trükkökről, ahogy ez az alábbi képen
is jól észrevehető.
Előtte
– utána |
|
Nemcsak
az arcfesték és a megvilágítás
„trükkös”,
hanem a digitális retus is |
Kép
forrás:
https://www.pinterest.com/pin/549509592004989795/ |
A nagyvárosokban ma ismét divat a tetoválás,
és nem csak a társadalom perifériáin,
mint korábban. Indiában és a Közel-Keleten
a hennafestés (mehndi) az ünnepi és
esküvői díszítés tartozéka.
A karneválok forgatagában elmaradhatatlan az erőteljes
arc- és testfestés.
A haj hosszának, formájának és színének
régebben státuszjelző, ma inkább identitást
kifejező szerepe van. A sokféle hajfesték
és hajszínező lehetőséget ad
a hajszín gyakori változtatására.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Bradley:
Colour an Meaning in Ancient Rome
Color analysis - Wikipedia
Finlay:
Színek
Hankó – Kiszely:
Szokatlan szokások - Testdíszítések
és más biológiai és társadalmi
furcsaságok, 140., 287.p.
History of cosmetics - Wikipedia
Kéri:
Holdarcú, karcsú ciprusok – Nők a középkori
iszlámban
Kunze:
A szépség iskolája
Mazahéri:
A muszlimok mindennapi
élete, 87.p.
Romváry – Gerő:
Modern test- és szépségápolás
Schuster:
Művészetlélektan
Tokaji Zs.:
Kínai jelképtár
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|