Míg az öltözködési stílusok
(legalábbis az európai kultúrkörben)
általában gyorsan változnak, akár
néhány év vagy évtized alatt is
alaposan átalakulnak, az ékszerviselet éppen
ellenkezőleg: 2-3 ezer éves darabokat ma is hordani
lehetne. A mai ékszer –anyagában, színében,
funkciójában, kincsképző szerepében,
szimbolikájában– szinte mindent megőrzött
az elmúlt évezredekből. Ma is használatos
mind a drága nemes ékszer, mind az egyszerű
népi ékszer, és e kettő között
a számtalan átmenet.
Történelmi
ékszerviseletek |
|
|
|
|
Egyiptom
(ókor) |
Egyiptom,
római kor (i.u. 200 k.) |
Bizánc
(i.u. 6.sz.) |
Reneszánsz
(16.sz.)
Bronzino képe |
Az ékszer funkciói
Az ékszerek mennyisége, formája, anyaga
és színe valamennyi kultúrában kifejezi
a társadalmi rangot, családi státuszt és
az ünnepi alkalmat.
Rendeltetés szerint ruha- és a testékszert
különböztetnek meg.
Ruhaékszer...
(csat, öv, gomb, tű, boglár) funkcionális,
az öltözet rögzítését szolgáló
díszes tárgy.
Testékszer...
az emberi testtel (bőrrel, hajjal) érintkezik, lehet
rajta rögzített formában is (piercing).
Számos ékszerfajta követi viselője mozgását,
a tárgy ilyenkor hangot ad (csilingel, zörög),
ez fokozza az esztétikai hatást, sőt az ártó
szellemekkel szemben hatásosabbnak tartják.
Az ékszernek minden kultúrában hármas
szerepe van:
Díszítő:
a szépség kelléke, az alkalmat kifejező
esztétikus tárgy
Szerencsehozó:
bajelhárító, gyógyító
tárgy (amulett)
Társadalmi rangjelző:
hatalom, vagyon, családi státusz (jegygyűrű),
életkor jelzése
(B.Horváth 1983:9)
Az ékszer színeinek összeválogatásával
kifejezhetnek szimbolikus tartalmakat, pl. nemzeti öntudatot,
patriotizmust.
Ékszer
magyar nemzeti színekkel |
|
Melltű a 19-20. sz. fordulójáról.
Gránátkő, gyöngy, üveg, zománcozott
fém |
Kép
forrás:
http://www.morninggloryjewelry.com/mgc2/collectGeorge.html |
Az ékszerviselet, mint díszítő tárgy
növeli a szexuális vonzerőt, a színes-fényes-csillogó
tárgyak a testen közvetlenül, de szimbolikusan
is a szépség és tetszeni vágyás
figyelemfelhívó jelei. A szerelemistennőket,
hetérákat, előkelő kurtizánokat
dúsan felékszerezve ábrázolják
a régi festményeken. Vénusz attribútuma
az öv, mely áttetsző ruháját
fogja össze, vagy meztelen testét díszíti,
és a „szerelem bilincsét” jelképezi.
(Voigt 1987:30)
Vénusz |
|
A
vörös hajú Vénusz vörös
ékszerekkel, derekán Vénusz-öv
id. Lukas Cranach képe (16.sz.) |
Férfi ékszerviselet
Testékszereket (fejdísz, fülbevaló,
nyaklánc, karkötő, gyűrű) ma elsősorban
nők viselnek, de –történelmi kortól
és kultúrától függően–
gyakran férfiak is hordanak. A férfiékszerek
sokszor csak a ruházathoz tartoznak, továbbá
díszes fegyvereket, katonai rangjelzéseket, kitüntetéseket
is csak férfiak viselnek, és többnyire a
királyi jelvényeket (korona, jogar) is: a klasszikus
férfiékszerek általában hatalom-jelképek.
Férfiékszerek |
|
|
|
III.Rainier
monacói herceg |
Nyugati
divat |
Indiai
maharadzsa
(1906) |
Kép
forrás:
1. http://www.telegraph.co.uk/news/obituaries/royaltyobituaries/1487262/
Prince-Rainier-III-of-Monaco.html
2. https://www.pinterest.com/cosgrovegolfbr/fashion-style/
3. http://en.wikipedia.org/wiki/Krishna_Raja_Wadiyar_IV |
Az ékszer anyaga és színe
Az ékszer és szín viszonyában az
anyagnak, anyag-minőségnek nagy jelentősége
van, mely az ékszer értékét is meghatározza.
Az anyagfajták között a fényes és csillogó mindig
és mindenütt kedveltebb, az ékszerek esetében
ez a preferencia még erősebben érvényesül.
Az ékszerek viselői ezt azzal magyarázzák,
hogy a fényes-csillogó anyag bajelhárító,
elűzi a gonoszt. Érdekes, hogy ugyanez a szerepe
a piros színnek is. A fényes anyag a természetben
ritkább, a csillogás mesterséges létrehozása
nehezebb, ezért értékesebb, így
a társadalmi rang jelzésére alkalmasabb.
Rekonstruált
történelmi ékszerek |
|
Óegyiptomi
nyakdísz arany és féldrágakő
(balra).
Ibéri nyak- vagy fejék, festett terrakotta,
kb. 2200 éves (jobbra)
Mindkét darab sok elemből áll, és
meglehetősen bonyolult szerkezetű. |
Kép
forrás:
1. https://www.pinterest.com/becaleone/egito/
2. http://es.wikipedia.org/wiki/Celt%C3%ADberos |
Az ékszer anyagát csak ritkán festik, ez
(ma már) kevésbé értékesnek
számít, sokkal inkább szín szerint
válogatják. Az összeválogatott anyagok
és színek vizuális összhatása
meghatározza az ékszer esztétikai értékét.
A legértékesebb és legtartósabb
ékszeralapanyagok a természetes eredetű,
szervetlen drága- és féldrágakövek,
nemesfémek. A drágakő (gyémánt,
rubin, zafír, topáz, smaragd) ritkasága,
nehéz megmunkálhatósága, szép
színe, csillogása, esetleg átlátszósága
miatt rendkívül értékes, ősidők
óta „kincsképző”.
Karbunkulus kő: a vörös
ékkövek (rubin, gránát, spinell) összefoglaló
neve volt a középkorban, később a népmesékben.
A hiedelem szerint a sárkány szeme, csodatévő
erőt tulajdonítottak neki.
A féldrágakövek (kvarcfélék,
gránát, türkiz, opál, jade) értéke,
színe és anyagminősége változatosabb.
A fémek közül mindenekelőtt a nem oxidálódó arany, ezüst,
platina, (régebben a réz és bronz is) vonzó
ékszeralapanyagnak számít. A nemes- és
színesfémeket (arany, réz, ezüst stb.)
egymással ötvözve finom színárnyalatok nyerhetők. A fém
ékszereket vagy egyes részeit ráégetett
üvegzománc teheti még színesebbé.
Történelmi
ékszerek |
|
|
|
|
Óegyiptomi
nyakdísz |
Meroving
kori karkötő
(i.u.7.sz.) |
Bizánci
nyaklánc
(10.sz.)
|
Azték gyöngysor jade kőből |
Kép
forrás:
https://www.flickr.com |
Rendkívül kedveltek egyes szerves eredetű „drágakövek”,
melyek bár kemények, de persze nem kövek:
borostyán (fosszilis fenyőgyanta), gyöngy (tengeri
kagylók terméke), korall (tengeri állatok
mészváza), elefántcsont. Jellegzetes színeik
(sárga, fehér, piros), fényük és
olykor különleges (áttetsző, irizáló,
gyöngyházfényű) felületi minőségük
miatt szép és tartós ékszer-alapanyagok.
Szerves
anyagok |
|
|
Áttetsző
borostyán karperec |
Gyöngy
fülbevalók |
Kép
forrás:
1. http://amberpleasure.info/amber_bracelets.php
2. http://www.ebay.com/ |
Évezredeket „megélnek” a mesterséges
anyagokból (kerámiából, porcelánból,
üvegből) készült ékszerek is. A
kortárs divatban is talán ezek a legnépszerűbb
anyagok, mivel olcsók, mégsem „hitványak”,
változatos megjelenésűek, könnyen formálhatóak
és színezhetőek.
Kevésbé tartós (és ezért
kevésbé értékes) a természetes-szerves
anyagból készült ékszer: csont, toll,
bőr, szőr, gyapjú (nemez), viasz, lepkeszárny,
fa, növényi termés, virág stb. Fűszertermelő
kultúrákban (pl. az araboknál) szokásban
volt felfűzni az illatos magvakat, bogyókat, és
ezt ékszerként viselni. (Kéri
2002:70)
Szerves, de mesterséges a műanyag is, az olcsó
bizsuk leggyakoribb anyaga.
Színes
faékszerek |
|
|
Színezett
fa gyöngysor: a lazúr festék alatt
áttűnik a fa, a színek „rokon
harmóniát” alkotnak |
Festett,
lakkozott fa gyöngyök:
a színt a fedőfesték adja, az összhatás
tarka |
Kép
forrás:
1. http://vb.arab7ard.com/t7165.html
2. http://www.ecbub.com/byp_4316673_Beads.htm |
A színek közül a fehér, piros, (arany)sárga,
valamint a ritkasága miatt is különleges kék és bíbor a legnépszerűbb. A zöld is kedvelt néhány nemes anyagon
(jade, smaragd, türkiz). A fekete és szürke asszociációs tartalma miatt sem különösebben
vonzó, és ezekben a színekben alig fordul
elő nemes anyag (csak az ezüst, fekete onix, gagát).
Magyar népi ékszerek
A magyar népi ékszerek, –ahogy egyéb
öltözetdíszek– között legkedveltebb
volt a piros. A módosabbak korallból*, vörös
gránátból fűztek hosszú gyöngysort,
melyet többszörösen lehetett a nyakra tekerni.
A kevésbé tehetősek üvegből, sőt
viaszból is készítettek gyöngysorokat,
ez utóbbit a gyertyaöntők állították
elő. (Gazda 1998:31 és 206).
*A korall, és általában
a gyöngysor népies nevei: gyöngykaláris,
kaláris, kláris, galáris.
Magyar
népi ékszerek |
|
|
Gyöngykaláris |
Fűzött
gyöngygallér (tászli) |
Kép
forrás:
1. https://www.pinterest.com/pin/4011087139810959/
2. http://www.tunderporta.eoldal.hu/fenykepek/magyar-nepi-ekszerek/
nepi-ekszerek/lyukas-taszli.html |
Afrika
Észak-Afrikában a nők maguk is készítenek
gyöngyöket, a (boltban vásárolt) színes
üvegporból egyszerű eszközökkel állítják
elő és színezni is tudják. (Lips
1962:69; Hankó 2007:290)
Ékszerviselet
Afrikában |
|
Maszáj
és berber nő hagyományos ékszerekkel |
Kép
forrás:
1. http://vk.com/wall-36399134_5508
2. https://www.pinterest.com/bigmelba/international-tribal-jewels/ |
Európa, 20.század
Az 1920-as években Coco Chanel francia divatkreátor tette a mindennapi viselet részévé
az olcsó, dekoratív bizsut, mely mindenféle
színben és anyagminőségben (üveg,
kerámia, fa, fém, kő, műanyag stb.)
kapható és azóta is rendkívül
népszerű. A bizsu is a testdíszítés
egy módja: funkciója a ruhával harmonizáló
vagy azzal kontrasztos, színes, csillogó folt
a testen és dísz a ruhán.
Bizsu |
|
|
|
Egyedi
iparművészeti bizsu |
Kézműves
bizsu |
Olcsó
„ipari” bizsu |
Kép
forrás:
1. http://www.vintagemint.com/page/21/
2. http://handycraftswholesale.trustpass.alibaba.com/product/108762971-
11370094/Bead_Seed_Beaded_Bracelets_Natural_Material_Peruvian_Tribal
_Southwestern_American_Style_Jewelry.html
3. ? |
Virág, az élő ékszer
A virág színpompás dísz, és
bár rövid életű, de nagyon kedvelt testdíszítő
a legkülönfélébb kultúrákban:
a trópusi tájakon és az európai
esküvőkön is. Virágékszert (egy-két
egzotikus kultúrát kivéve) elsősorban
nők viselnek, a virág mindenütt nőszimbólum.
Virág
– „élő ékszer” |
|
|
|
Egzotikus
virágdísz |
Esküvői
virágdíszek |
Koszorú |
Kép
forrás:
1. ?
2. http://brandx10.com/2015/01/wedding-hair-flowers-uk/
3. ? |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
B.Horváth:
Népi ékszerek
Gazda – Haáz:
Székelyek ünneplőben
Hankó – Kiszely:
Szokatlan szokások
Jewellery - Wikipedia
Kéri:
Holdarcú, karcsú ciprusok
Lips:
A dolgok eredete
Voigt:
Másfél évtized a szerelem kertjében
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|