Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.2.3.3.

Ékszer
 
 
Míg az öltözködési stílusok (legalábbis az európai kultúrkörben) általában gyorsan változnak, akár néhány év vagy évtized alatt is alaposan átalakulnak, az ékszerviselet éppen ellenkezőleg: 2-3 ezer éves darabokat ma is hordani lehetne. A mai ékszer –anyagában, színében, funkciójában, kincsképző szerepében, szimbolikájában– szinte mindent megőrzött az elmúlt évezredekből. Ma is használatos mind a drága nemes ékszer, mind az egyszerű népi ékszer, és e kettő között a számtalan átmenet.

Történelmi ékszerviseletek
Egyiptom
(ókor)
Egyiptom, római kor (i.u. 200 k.) Bizánc
(i.u. 6.sz.)
Reneszánsz (16.sz.)
Bronzino képe



Az ékszer funkciói

Az ékszerek mennyisége, formája, anyaga és színe valamennyi kultúrában kifejezi a társadalmi rangot, családi státuszt és az ünnepi alkalmat.

Rendeltetés szerint ruha- és a testékszert különböztetnek meg.

Ruhaékszer...
(csat, öv, gomb, tű, boglár) funkcionális, az öltözet rögzítését szolgáló díszes tárgy.

Testékszer...
az emberi testtel (bőrrel, hajjal) érintkezik, lehet rajta rögzített formában is (piercing). Számos ékszerfajta követi viselője mozgását, a tárgy ilyenkor hangot ad (csilingel, zörög), ez fokozza az esztétikai hatást, sőt az ártó szellemekkel szemben hatásosabbnak tartják.

Az ékszernek minden kultúrában hármas szerepe van:

Díszítő:
a szépség kelléke, az alkalmat kifejező esztétikus tárgy

Szerencsehozó:
bajelhárító, gyógyító tárgy (amulett)

Társadalmi rangjelző:

hatalom, vagyon, családi státusz (jegygyűrű), életkor jelzése
(B.Horváth 1983:9)

Az ékszer színeinek összeválogatásával kifejezhetnek szimbolikus tartalmakat, pl. nemzeti öntudatot, patriotizmust.

Ékszer magyar nemzeti színekkel
Melltű a 19-20. sz. fordulójáról.
Gránátkő, gyöngy, üveg, zománcozott fém
Kép forrás:
http://www.morninggloryjewelry.com/mgc2/collectGeorge.html


Az ékszerviselet, mint díszítő tárgy növeli a szexuális vonzerőt, a színes-fényes-csillogó tárgyak a testen közvetlenül, de szimbolikusan is a szépség és tetszeni vágyás figyelemfelhívó jelei. A szerelemistennőket, hetérákat, előkelő kurtizánokat dúsan felékszerezve ábrázolják a régi festményeken. Vénusz attribútuma az öv, mely áttetsző ruháját fogja össze, vagy meztelen testét díszíti, és a „szerelem bilincsét” jelképezi.
(Voigt 1987:30)

Vénusz
A vörös hajú Vénusz vörös ékszerekkel, derekán Vénusz-öv
id. Lukas Cranach képe (16.sz.)


Férfi ékszerviselet
Testékszereket (fejdísz, fülbevaló, nyaklánc, karkötő, gyűrű) ma elsősorban nők viselnek, de –történelmi kortól és kultúrától függően– gyakran férfiak is hordanak. A férfiékszerek sokszor csak a ruházathoz tartoznak, továbbá díszes fegyvereket, katonai rangjelzéseket, kitüntetéseket is csak férfiak viselnek, és többnyire a királyi jelvényeket (korona, jogar) is: a klasszikus férfiékszerek általában hatalom-jelképek.

Férfiékszerek
III.Rainier monacói herceg Nyugati divat Indiai maharadzsa
(1906)
Kép forrás:
1. http://www.telegraph.co.uk/news/obituaries/royaltyobituaries/1487262/
Prince-Rainier-III-of-Monaco.html
2. https://www.pinterest.com/cosgrovegolfbr/fashion-style/
3. http://en.wikipedia.org/wiki/Krishna_Raja_Wadiyar_IV



Az ékszer anyaga és színe

Az ékszer és szín viszonyában az anyagnak, anyag-minőségnek nagy jelentősége van, mely az ékszer értékét is meghatározza. Az anyagfajták között a fényes és csillogó mindig és mindenütt kedveltebb, az ékszerek esetében ez a preferencia még erősebben érvényesül. Az ékszerek viselői ezt azzal magyarázzák, hogy a fényes-csillogó anyag bajelhárító, elűzi a gonoszt. Érdekes, hogy ugyanez a szerepe a piros színnek is. A fényes anyag a természetben ritkább, a csillogás mesterséges létrehozása nehezebb, ezért értékesebb, így a társadalmi rang jelzésére alkalmasabb.

Rekonstruált történelmi ékszerek
Óegyiptomi nyakdísz arany és féldrágakő (balra).
Ibéri nyak- vagy fejék, festett terrakotta, kb. 2200 éves (jobbra)
Mindkét darab sok elemből áll, és meglehetősen bonyolult szerkezetű.
Kép forrás:
1. https://www.pinterest.com/becaleone/egito/
2. http://es.wikipedia.org/wiki/Celt%C3%ADberos


Az ékszer anyagát csak ritkán festik, ez (ma már) kevésbé értékesnek számít, sokkal inkább szín szerint válogatják. Az összeválogatott anyagok és színek vizuális összhatása meghatározza az ékszer esztétikai értékét.

A legértékesebb és legtartósabb ékszeralapanyagok a természetes eredetű, szervetlen drága- és féldrágakövek, nemesfémek. A drágakő (gyémánt, rubin, zafír, topáz, smaragd) ritkasága, nehéz megmunkálhatósága, szép színe, csillogása, esetleg átlátszósága miatt rendkívül értékes, ősidők óta „kincsképző”.

Karbunkulus kő: a vörös ékkövek (rubin, gránát, spinell) összefoglaló neve volt a középkorban, később a népmesékben. A hiedelem szerint a sárkány szeme, csodatévő erőt tulajdonítottak neki.

A féldrágakövek (kvarcfélék, gránát, türkiz, opál, jade) értéke, színe és anyagminősége változatosabb. A fémek közül mindenekelőtt a nem oxidálódó arany, ezüst, platina, (régebben a réz és bronz is) vonzó ékszeralapanyagnak számít. A nemes- és színesfémeket (arany, réz, ezüst stb.) egymással ötvözve finom színárnyalatok nyerhetők. A fém ékszereket vagy egyes részeit ráégetett üvegzománc teheti még színesebbé.

Történelmi ékszerek
Óegyiptomi nyakdísz Meroving kori karkötő
(i.u.7.sz.)
Bizánci nyaklánc
(10.sz.)
Azték gyöngysor jade kőből
Kép forrás:
https://www.flickr.com


Rendkívül kedveltek egyes szerves eredetű „drágakövek”, melyek bár kemények, de persze nem kövek: borostyán (fosszilis fenyőgyanta), gyöngy (tengeri kagylók terméke), korall (tengeri állatok mészváza), elefántcsont. Jellegzetes színeik (sárga, fehér, piros), fényük és olykor különleges (áttetsző, irizáló, gyöngyházfényű) felületi minőségük miatt szép és tartós ékszer-alapanyagok.

Szerves anyagok
Áttetsző borostyán karperec Gyöngy fülbevalók
Kép forrás:
1. http://amberpleasure.info/amber_bracelets.php
2. http://www.ebay.com/


Évezredeket „megélnek” a mesterséges anyagokból (kerámiából, porcelánból, üvegből) készült ékszerek is. A kortárs divatban is talán ezek a legnépszerűbb anyagok, mivel olcsók, mégsem „hitványak”, változatos megjelenésűek, könnyen formálhatóak és színezhetőek.

Kevésbé tartós (és ezért kevésbé értékes) a természetes-szerves anyagból készült ékszer: csont, toll, bőr, szőr, gyapjú (nemez), viasz, lepkeszárny, fa, növényi termés, virág stb. Fűszertermelő kultúrákban (pl. az araboknál) szokásban volt felfűzni az illatos magvakat, bogyókat, és ezt ékszerként viselni. (Kéri 2002:70)
Szerves, de mesterséges a műanyag is, az olcsó bizsuk leggyakoribb anyaga.

Színes faékszerek
Színezett fa gyöngysor: a lazúr festék alatt áttűnik a fa, a színek „rokon harmóniát” alkotnak Festett, lakkozott fa gyöngyök:
a színt a fedőfesték adja, az összhatás tarka
Kép forrás:
1. http://vb.arab7ard.com/t7165.html
2. http://www.ecbub.com/byp_4316673_Beads.htm


A színek közül a fehér, piros, (arany)sárga, valamint a ritkasága miatt is különleges kék és bíbor a legnépszerűbb. A zöld is kedvelt néhány nemes anyagon (jade, smaragd, türkiz). A fekete és szürke asszociációs tartalma miatt sem különösebben vonzó, és ezekben a színekben alig fordul elő nemes anyag (csak az ezüst, fekete onix, gagát).


Magyar népi ékszerek
A magyar népi ékszerek, –ahogy egyéb öltözetdíszek– között legkedveltebb volt a piros. A módosabbak korallból*, vörös gránátból fűztek hosszú gyöngysort, melyet többszörösen lehetett a nyakra tekerni. A kevésbé tehetősek üvegből, sőt viaszból is készítettek gyöngysorokat, ez utóbbit a gyertyaöntők állították elő. (Gazda 1998:31 és 206).
*A korall, és általában a gyöngysor népies nevei: gyöngykaláris, kaláris, kláris, galáris.

Magyar népi ékszerek
Gyöngykaláris Fűzött gyöngygallér (tászli)
Kép forrás:
1. https://www.pinterest.com/pin/4011087139810959/
2. http://www.tunderporta.eoldal.hu/fenykepek/magyar-nepi-ekszerek/
nepi-ekszerek/lyukas-taszli.html


Afrika
Észak-Afrikában a nők maguk is készítenek gyöngyöket, a (boltban vásárolt) színes üvegporból egyszerű eszközökkel állítják elő és színezni is tudják. (Lips 1962:69; Hankó 2007:290)

Ékszerviselet Afrikában
Maszáj és berber nő hagyományos ékszerekkel
Kép forrás:
1. http://vk.com/wall-36399134_5508
2. https://www.pinterest.com/bigmelba/international-tribal-jewels/


Európa, 20.század
Az 1920-as években Coco Chanel francia divatkreátor tette a mindennapi viselet részévé az olcsó, dekoratív bizsut, mely mindenféle színben és anyagminőségben (üveg, kerámia, fa, fém, kő, műanyag stb.) kapható és azóta is rendkívül népszerű. A bizsu is a testdíszítés egy módja: funkciója a ruhával harmonizáló vagy azzal kontrasztos, színes, csillogó folt a testen és dísz a ruhán.

Bizsu
Egyedi iparművészeti bizsu Kézműves bizsu Olcsó „ipari” bizsu
Kép forrás:
1. http://www.vintagemint.com/page/21/
2. http://handycraftswholesale.trustpass.alibaba.com/product/108762971-
11370094/Bead_Seed_Beaded_Bracelets_Natural_Material_Peruvian_Tribal
_Southwestern_American_Style_Jewelry.html
3. ?


Virág, az élő ékszer
A virág színpompás dísz, és bár rövid életű, de nagyon kedvelt testdíszítő a legkülönfélébb kultúrákban: a trópusi tájakon és az európai esküvőkön is. Virágékszert (egy-két egzotikus kultúrát kivéve) elsősorban nők viselnek, a virág mindenütt nőszimbólum.

Virág – „élő ékszer”
Egzotikus virágdísz Esküvői virágdíszek Koszorú
Kép forrás:
1. ?
2. http://brandx10.com/2015/01/wedding-hair-flowers-uk/
3. ?

Felhasznált és ajánlott irodalom:

B.Horváth:
Népi ékszerek

Gazda – Haáz:
Székelyek ünneplőben

Hankó – Kiszely:
Szokatlan szokások

Jewellery - Wikipedia

Kéri:
Holdarcú, karcsú ciprusok

Lips:
A dolgok eredete

Voigt:
Másfél évtized a szerelem kertjében

Ékszer
« Maszk
Dekoratív kozmetika »
90.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.