A maszk az arc elé helyezett tárgy, melynek látható
fele arcot formáz. Takarhatja az egész arcot,
vagy csak az arc egy részét (félmaszk),
többnyire a szem környékét. Ritkábban
az egész fejet borítja, mint egy sisak. A maszkot
festik vagy színes anyagokból készítik.
A félmaszkot kiegészítheti az arc és
a haj festése, sőt –szélesebb értelemben–
az arcfestést is maszknak tekintik. A maszk lényege,
hogy elrejti és megváltoztatja az
eredeti személyiséget.
Távoli őseink és a mai természeti
népek számára a megváltoztatott
arc a személyiséget, „a lelket” is megváltoztatta.
A maszkot viselő vagy festett arcú ember más
és több lesz, különös képességek
és hatalom birtokába kerül, elrejtőzik
a földi világ elől és közelebb
kerül a túlvilág szellemeihez. A maszknak
és a festett arcnak mágikus ereje van.
A maszk ún. szokástárgy, a távoli
régmúltban két fő feladata lehetett:
halotti maszk és a rituális szertartások
kelléke.
(Verebély 2007)
Később a maszk funkciója rendkívül változatossá vált: rituális- mágikus szerep (beavatás); harcias-ijesztő álarc; elrejtőzés, utánzás (állatmaszk); ünnepi, karneváli, színházi kellék; az alakoskodás, népszokások, játékok és bohóckodás jellegzetes tárgya lett. A maszk a fej és arc védelmét is ellátja, mint a középkori lovagok sisakja, ill. ma az orvosi, a sport és a különböző funkcionális védőmaszkok sokféle fajtája. Ez utóbbi, modern maszkoknak azonban, nem lévén szimbolikus és rituális tárgyak, a szín nem lényegi tulajdonságuk.
A halotti maszk az elhunyt arcát védi és
megakadályozza a lelkét, hogy visszatérjen
az élők közé. Egy honfoglalás
kori magyar régészeti leletben a szemet és
szájat takaró ezüst lemezeket találtak,
melyek valószínűleg textilanyagra voltak
rögzítve – ez volt a szemfedő. (Voigt
2007:213)
| Azték halotti maszkok |
 |
 |
Mexikói
maszkok jade és türkiz kőből.
E kövek színe víz- és életjelkép
volt a prekolumbiánus Amerikában. |
Kép
forrás:
1. http://www.friendsofjade.org/current-article/2007/3/20/a-thing-of-beauty
-is-a-joy-forever-the-miseroni-lapidaries-part-2.html
2. https://www.pinterest.com/emily080375/aztecs/ |
Anyag és festék
Sokféle anyagból készülhet maszk:
kő, féldrágakő, faragott fa, növényi
(gyékény, rost, kéreg) és állati
részek (bőr, toll, szőr, csont, kagyló,
viasz), fém (arany, bronz), égetett kerámia,
porcelán, textilfélék stb., újabban
papírmasé, műanyag, gumi – és
ezek kombinációi.
Mint minden ember alkotta mágikus-rituális tárgyat,
a maszkot is színezik-festik, vagy az anyagát
szín szerint válogatják. Leggyakoribb színek
az „archaikus” fehér, fekete, vörös,
később kiegészülve a sárgával.
A kék csak jóval később jelenik
meg (legalábbis az európai kultúrkörben),
a technikai fejlődés vagy a kereskedelem bővülésének
következtében. A zöld még ritkább,
de a kékkel együtt amúgy sem „emberi”
hanem „démoni” szín, így használata
korlátozott, elsősorban a halotti, az ijesztő
és démon maszkok lehetnek kékek, zöldek.
Afrika
Afrikában, nem számítva a sivatagi sziklarajzokat,
nem alakult ki festészet, a színekhez való
viszonyukat –az öltözködés mellett–
elsősorban maszkjaikon és faragott szobraikon lehet
tanulmányozni. Az archaikus maszkhasználat rituális
elemei közül a legtöbb alighanem ezen a földrészen
maradt meg, ill. a tudomány itt tárta fel legalaposabban
a tárgyat körülvevő szokásokat
és hiedelmeket. A maszk legfőbb feladata Laude szerint: „szabályos időközönként
megerősítik a mítoszoknak a mindennapi életben
való jelenlétét és érvényességét.
Újjászülik a teret és időt –
kivonják az embert az elmúlás hatalmából.”
(Laude 1972:137)
| Afrikai
maszkok |
 |
| Forma-,
anyag- és színbeli változatosság |
Kép
forrás:
1. https://www.pinterest.com/monkeymood/mask/
2. http://masksoftheworld.com/wp-content/maskoftheworld_archives/Africa/
African%20Kuba%20Mask%201.htm
3. ? |
A maszk Afrikában is csak rituális alkalmakkor
került elő, temetési, avatási vagy mezőgazdasági
szertartások keretében. Az ünnepek része
a tánc, ének és hangszerhasználat,
a törzs ősi költeményeinek előadása.
Maszkot (néhány kivételtől eltekintve)
csak férfiak hordanak, a közösség nőtagjai
nem is láthatják ki viseli azt, a készítés
folyamata is tabu számukra. Az eseményen a színeknek
fontos szerepe van, melyek a maszkon, a díszített-festett
testeken és öltözeteken jelennek meg. A maszkról
lekopott festék, a megfakult szín nem felel meg
a tárgy rituális funkciójának, ekkor
újrafestik vagy kidobják. (Boglár
1978:80)
Használnak emlékeztető maszkokat is, királyok,
törzsfők arcát így örökítik
meg. Úgy tartják, a maszk a halál pillanatában
megragadja az elszabaduló életerőt, vagyis
a lelket, és ezt később a törzs életének
szolgálatába lehet állítani. Számos
maszktípusnál keverednek az emberi és állati
vonások, továbbá vannak rémisztő
és komikus maszkok is.
(Laude 1972:159).
Malavi (Dél-Kelet Afrika) a 19. sz. végén
került angol megszállás alá, a hódítók
tiltották a tradicionális maszkok használatát.
A cseva népcsoport portré-maszkokkal gúnyolta
ki a gyarmatosítókat, a tárgyakat titkos
szertartásokon viselték. Az angolokat ábrázoló
humoros maszkok –a hosszú orr, az ellenzős
sapka, a kék és fehér arcszínek,–
formájukkal és színükkel is kifejezik
az idegent. (African Chewa Mask)
| Cseva
maszkok, Afrika |
 |
A
brit gyarmattartókat gúnyoló maszkok.
A kék fej egyenruhás embert (talán
rendőrt) ábrázol.
A hosszú orrú fehér arc tipikus európai
karakter. |
Kép
forrás:
http://masksoftheworld.com/category/africa/ |
Az afrikai maszk nagy hatással volt az európai
művészetre is: Picasso és köre az 1910-es években tanulmányozták
és ihletet merítettek belőle, így
a kubista festészet egyik előképe lett.
Ázsia
Állandó karaktereket jeleznek a távol-keleti
(Kína, Japán, India, Indonézia) színjátszás tradicionális maszkjai, melyekhez pontosan kidolgozott
színkódok is tartoznak.
| Keleti
maszkok |
 |
Balra
majom maszk (Kína);
jobbra két színházi maszk Indonéziából |
Kép
forrás:
1. http://masksoftheworld.com/wp-content/maskoftheworld_archives/Orient/
Nuo%20Monkey%20Mask.htm
2. http://commons.wikimedia.org/wiki/
File:Bruxelles_Java_Masque_Wayang_02_10_2011_03.jpg
3. http://masksoftheworld.com/wp-content/maskoftheworld_archives/Bali/
Bali%20Sidha%20Karya%20mask.htm |
Európa
Az európai kultúrkör maszkjainak eredete
az ókori Közel-Keletre vezet, ahol rituális
szertartások tárgya volt. A görög-római
világ vallási életének, majd az
ebből kinövő színházak, ünnepek
és karneválok fontos kelléke lett, és
ez a mai napig megmaradt.
Az antik görög-római színházi
maszk feladata a karakter- ábrázolás, ezért
az arcvonások erősek és felnagyítottak,
hogy a nézőtér távoli pontjáról
is láthatóak legyenek. A maszk színe utal
a figura jellemére, státuszára, életkorára.
A férfi és női maszk színében
is különbözik: a férfi maszk sötétebb
mint a női.
»
Színház
| Ókori
színházi maszkok |
 |
Balra
két görög maszk ábrázolása
római mozaikon,
jobbra római terrakotta-maszk |
Kép
forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Mask
2. http://www.britishmuseum.org/learning/schools_and_teachers/resources/
all_resources/resource_greek_theatre.aspx |
Az ókori maszk továbbfejlődésének
másik ágán az ünnepek, karneválok
és bolondozások elmaradhatatlan kellékévé
vált. Erről egy másik fejezetben (Ünnepek)
még lesz szó, ezért csak néhány
képpel utalok a gazdag anyagra.
| Karneváli
maszkok – Európa |
 |
| Velencei
maszk; Ördög maszk; Halloween boszorkány |
Maszk a magyar népi kultúrában
Magyarországon a 15-16.századtól van írásos
feljegyzés karneválokról és maszkviseletről,
eleinte a királyi udvarban, majd a városi polgárság
körében lett kedvelt szórakozás, később
eljutott a falvakba is. (Pócs
2007)
Az alakoskodás jelentése: beöltözés,
átöltözés, amikor az egész testet
álruha borítja. Öltözhetnek ördögnek,
állatnak (medvének, kecskének), a férfiak
nőnek, a nők férfinak. A századokkal
ezelőtt még mágikus tevékenység
ma már „csak” játék: Luca-nap,
betlehemezés, farsang, lakodalmak és néhány
más közösségi ünnepen élnek
ezzel a szórakozási kellékkel.
Magyarországon a legjelentősebb alakoskodó
felvonulás a mohácsi sokácok (katolikus
délszlávok) télűző Busójárása.
A busók báránybőrökbe burkolóznak,
arcukra fából faragott maszkot tesznek. Ebben
az öltözékben nem ismerhetők fel a résztvevők,
ez pedig felszabadult mulatozásra ad alkalmat, amibe
belefér az erotikum és a vaskos csúfolódás,
tréfálkozás. Karneválok, ünnepek
alkalmával, az álöltözetben lévő
szereplők mindig és mindenhol átlépik
a konvenciók és tabuk korlátait. (Minorics
2007; Busójárás)
| Busómaszk |
 |
A busó maszkok színei az ősi fehér-fekete-vörös
kombinációi. A hagyományos vörös
festéshez állatvért is használnak,
de újabban a fiatal résztvevők zománcfestékkel
festik fényes és élénk pirosra a
maszkot. Tudjuk: a csillogó
szebb!
„Álarcos” filmek
A személyiséget elrejtő és átváltoztató
maszk számos regénynek és filmnek központi
eleme, pl. Zorro, Batman, Jim Carrey A maszk c. filmje, stb.
A klasszikus magyar regények és filmek közül
legismertebb a Jókai regény-adaptáció,
a Szegény gazdagok, melynek kettős életű
főhőse Fatia Negra (Fekete
Arc), neve a maszkjára utal. Az álarcos filmekben
az izgalmak akörül kavarognak, hogy kit rejt az álarc,
mit tesz az álarc mögé bújt ember,
amit anélkül nem tenne meg, vagy milyen emberfeletti
képességek birtokába jut a maszk felöltésével.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
African Chewa Mask
Boglár:
Wahari
Busójárás - Wikipedia
Laude:
Fekete-Afrika művészete
Minorics:
„Busójárások”
Pócs:
Maszk, átváltozás, beavatás
Verebély:
Maszk és maskara
Voigt:
Viselt-e álarcot az „ál, álnok alak”?
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
