Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.2.3.2.

Maszk
 
 
A maszk az arc elé helyezett tárgy, melynek látható fele arcot formáz. Takarhatja az egész arcot, vagy csak az arc egy részét (félmaszk), többnyire a szem környékét. Ritkábban az egész fejet borítja, mint egy sisak. A maszkot festik vagy színes anyagokból készítik. A félmaszkot kiegészítheti az arc és a haj festése, sőt –szélesebb értelemben– az arcfestést is maszknak tekintik. A maszk lényege, hogy elrejti és megváltoztatja az eredeti személyiséget.

Távoli őseink és a mai természeti népek számára a megváltoztatott arc a személyiséget, „a lelket” is megváltoztatta. A maszkot viselő vagy festett arcú ember más és több lesz, különös képességek és hatalom birtokába kerül, elrejtőzik a földi világ elől és közelebb kerül a túlvilág szellemeihez. A maszknak és a festett arcnak mágikus ereje van.

A maszk ún. szokástárgy, a távoli régmúltban két fő feladata lehetett: halotti maszk és a rituális szertartások kelléke.
(Verebély 2007)

Később a maszk funkciója rendkívül változatossá vált: rituális- mágikus szerep (beavatás); harcias-ijesztő álarc; elrejtőzés, utánzás (állatmaszk); ünnepi, karneváli, színházi kellék; az alakoskodás, népszokások, játékok és bohóckodás jellegzetes tárgya lett. A maszk a fej és arc védelmét is ellátja, mint a középkori lovagok sisakja, ill. ma az orvosi, a sport és a különböző funkcionális védőmaszkok sokféle fajtája. Ez utóbbi, modern maszkoknak azonban, nem lévén szimbolikus és rituális tárgyak, a szín nem lényegi tulajdonságuk.

A halotti maszk az elhunyt arcát védi és megakadályozza lelkét, hogy visszatérjen az élők közé. Egy honfoglalás kori magyar régészeti leletben a szemet és szájat takaró ezüst lemezeket találtak, melyek valószínűleg textilanyagra voltak rögzítve – ez volt a szemfedő. (Voigt 2007:213)

Azték halotti maszkok
Mexikói maszkok jade és türkiz kőből.
E kövek színe víz- és életjelkép volt a prekolumbiánus Amerikában.
Kép forrás:
1. http://www.friendsofjade.org/current-article/2007/3/20/a-thing-of-beauty
-is-a-joy-forever-the-miseroni-lapidaries-part-2.html
2. https://www.pinterest.com/emily080375/aztecs/


Anyag és festék
Sokféle anyagból készülhet maszk: kő, féldrágakő, faragott fa, növényi (gyékény, rost, kéreg) és állati részek (bőr, toll, szőr, csont, kagyló, viasz), fém (arany, bronz), égetett kerámia, porcelán, textilfélék stb., újabban papírmasé, műanyag, gumi – és ezek kombinációi.

Mint minden ember alkotta mágikus-rituális tárgyat, a maszkot is színezik-festik, vagy az anyagát szín szerint válogatják. Leggyakoribb színek az „archaikus” fehér, fekete, vörös, később kiegészülve a sárgával. A kék csak jóval később jelenik meg (legalábbis az európai kultúrkörben), a technikai fejlődés vagy a kereskedelem bővülésének következtében. A zöld még ritkább, de a kékkel együtt amúgy sem „emberi” hanem „démoni” szín, így használata korlátozott, elsősorban a halotti, az ijesztő és démon maszkok lehetnek kékek, zöldek.


Afrika
Afrikában, nem számítva a sivatagi sziklarajzokat, nem alakult ki festészet, a színekhez való viszonyukat –az öltözködés mellett– elsősorban maszkjaikon és faragott szobraikon lehet tanulmányozni. Az archaikus maszkhasználat rituális elemei közül a legtöbb alighanem ezen a földrészen maradt meg, ill. a tudomány itt tárta fel legalaposabban a tárgyat körülvevő szokásokat és hiedelmeket. A maszk legfőbb feladata Laude szerint: „szabályos időközönként megerősítik a mítoszoknak a mindennapi életben való jelenlétét és érvényességét. Újjászülik a teret és időt – kivonják az embert az elmúlás hatalmából.” (Laude 1972:137)

Afrikai maszkok
Forma-, anyag- és színbeli változatosság
Kép forrás:
1. https://www.pinterest.com/monkeymood/mask/
2. http://masksoftheworld.com/wp-content/maskoftheworld_archives/Africa/
African%20Kuba%20Mask%201.htm
3. ?


A maszk Afrikában is csak rituális alkalmakkor került elő, temetési, avatási vagy mezőgazdasági szertartások keretében. Az ünnepek része a tánc, ének és hangszerhasználat, a törzs ősi költeményeinek előadása. Maszkot (néhány kivételtől eltekintve) csak férfiak hordanak, a közösség nőtagjai nem is láthatják ki viseli azt, a készítés folyamata is tabu számukra. Az eseményen a színeknek fontos szerepe van, melyek a maszkon, a díszített-festett testeken és öltözeteken jelennek meg. A maszkról lekopott festék, a megfakult szín nem felel meg a tárgy rituális funkciójának, ekkor újrafestik vagy kidobják. (Boglár 1978:80)

Használnak emlékeztető maszkokat is, királyok, törzsfők arcát így örökítik meg. Úgy tartják, a maszk a halál pillanatában megragadja az elszabaduló életerőt, vagyis a lelket, és ezt később a törzs életének szolgálatába lehet állítani. Számos maszktípusnál keverednek az emberi és állati vonások, továbbá vannak rémisztő és komikus maszkok is.
(Laude 1972:159).

Malavi (Dél-Kelet Afrika) a 19. sz. végén került angol megszállás alá, a hódítók tiltották a tradicionális maszkok használatát. A cseva népcsoport portré-maszkokkal gúnyolta ki a gyarmatosítókat, a tárgyakat titkos szertartásokon viselték. Az angolokat ábrázoló humoros maszkok –a hosszú orr, az ellenzős sapka, a kék és fehér arcszínek,– formájukkal és színükkel is kifejezik az idegent. (African Chewa Mask)

Cseva maszkok, Afrika
A brit gyarmattartókat gúnyoló maszkok.
A kék fej egyenruhás embert (talán rendőrt) ábrázol.
A hosszú orrú fehér arc tipikus európai karakter.
Kép forrás:
http://masksoftheworld.com/category/africa/


Az afrikai maszk nagy hatással volt az európai művészetre is: Picasso és köre az 1910-es években tanulmányozták és ihletet merítettek belőle, így a kubista festészet egyik előképe lett.


Ázsia
Állandó karaktereket jeleznek a távol-keleti (Kína, Japán, India, Indonézia) színjátszás tradicionális maszkjai, melyekhez pontosan kidolgozott színkódok is tartoznak.

Keleti maszkok
Balra majom maszk (Kína);
jobbra két színházi maszk Indonéziából
Kép forrás:
1. http://masksoftheworld.com/wp-content/maskoftheworld_archives/Orient/
Nuo%20Monkey%20Mask.htm
2. http://commons.wikimedia.org/wiki/
File:Bruxelles_Java_Masque_Wayang_02_10_2011_03.jpg
3. http://masksoftheworld.com/wp-content/maskoftheworld_archives/Bali/
Bali%20Sidha%20Karya%20mask.htm


Európa
Az európai kultúrkör maszkjainak eredete az ókori Közel-Keletre vezet, ahol rituális szertartások tárgya volt. A görög-római világ vallási életének, majd az ebből kinövő színházak, ünnepek és karneválok fontos kelléke lett, és ez a mai napig megmaradt.

Az antik görög-római színházi maszk feladata a karakter- ábrázolás, ezért az arcvonások erősek és felnagyítottak, hogy a nézőtér távoli pontjáról is láthatóak legyenek. A maszk színe utal a figura jellemére, státuszára, életkorára. A férfi és női maszk színében is különbözik: a férfi maszk sötétebb mint a női.
» Színház

Ókori színházi maszkok
Balra két görög maszk ábrázolása római mozaikon,
jobbra római terrakotta-maszk
Kép forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Mask
2. http://www.britishmuseum.org/learning/schools_and_teachers/resources/
all_resources/resource_greek_theatre.aspx


Az ókori maszk továbbfejlődésének másik ágán az ünnepek, karneválok és bolondozások elmaradhatatlan kellékévé vált. Erről egy másik fejezetben (Ünnepek) még lesz szó, ezért csak néhány képpel utalok a gazdag anyagra.

Karneváli maszkok – Európa
Velencei maszk;  Ördög maszk;  Halloween boszorkány



Maszk a magyar népi kultúrában

Magyarországon a 15-16.századtól van írásos feljegyzés karneválokról és maszkviseletről, eleinte a királyi udvarban, majd a városi polgárság körében lett kedvelt szórakozás, később eljutott a falvakba is. (Pócs 2007)

Az alakoskodás jelentése: beöltözés, átöltözés, amikor az egész testet álruha borítja. Öltözhetnek ördögnek, állatnak (medvének, kecskének), a férfiak nőnek, a nők férfinak. A századokkal ezelőtt még mágikus tevékenység ma már „csak” játék: Luca-nap, betlehemezés, farsang, lakodalmak és néhány más közösségi ünnepen élnek ezzel a szórakozási kellékkel.

Magyarországon a legjelentősebb alakoskodó felvonulás a mohácsi sokácok (katolikus délszlávok) télűző Busójárása. A busók báránybőrökbe burkolóznak, arcukra fából faragott maszkot tesznek. Ebben az öltözékben nem ismerhetők fel a résztvevők, ez pedig felszabadult mulatozásra ad alkalmat, amibe belefér az erotikum és a vaskos csúfolódás, tréfálkozás. Karneválok, ünnepek alkalmával, az álöltözetben lévő szereplők mindig és mindenhol átlépik a konvenciók és tabuk korlátait. (Minorics 2007; Busójárás)

Busómaszk

A busó maszkok színei az ősi fehér-fekete-vörös kombinációi. A hagyományos vörös festéshez állatvért is használnak, de újabban a fiatal résztvevők zománcfestékkel festik fényes és élénk pirosra a maszkot. Tudjuk: a csillogó szebb!


„Álarcos” filmek

A személyiséget elrejtő és átváltoztató maszk számos regénynek és filmnek központi eleme, pl. Zorro, Batman, Jim Carrey A maszk c. filmje, stb. A klasszikus magyar regények és filmek közül legismertebb a Jókai regény-adaptáció, a Szegény gazdagok, melynek kettős életű főhőse Fatia Negra (Fekete Arc), neve a maszkjára utal. Az álarcos filmekben az izgalmak akörül kavarognak, hogy kit rejt az álarc, mit tesz az álarc mögé bújt ember, amit anélkül nem tenne meg, vagy milyen emberfeletti képességek birtokába jut a maszk felöltésével.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

African Chewa Mask

Boglár:
Wahari

Busójárás - Wikipedia

Laude:
Fekete-Afrika művészete

Minorics:
„Busójárások”

Pócs:
Maszk, átváltozás, beavatás

Verebély:
Maszk és maskara

Voigt:
Viselt-e álarcot az „ál, álnok alak”?
Maszk
« Testfestés
Ékszer »
89.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.