Az
ember számára előnyös fejlemény
a különféle állat- és növényfajok
színessége, mert a szín számos fontos
információt hordoz róluk. A színes
állatokban, növényekben gyönyörködünk,
az ember tenyészti ill. termeszti azokat, kísérletezik
nemesítésükkel, ami gyakran éppen
színük módosítását,
új színes fajták kialakítását
célozza.
Állatok
Ló
A lónak szinte minden kultúrában különleges
jelentősége és szimbolikus szerepe van. (Hoppál
1997:144) Nemcsak egyike a haszonállatoknak, hanem
hatalmi jelkép, harci „eszköz”, a mondák
és mesék csodatevő lénye. A sámánizmus
szerint a ló lélekvezető, a halottak lelkét
kíséri. Fizikai ereje, szépsége
és intelligenciája miatt szinte emberi személyiségjegyekkel
ruházzuk fel a lovat.
A lónak általában, a fehér lónak
pedig különösen gazdag szimbolikája van
a magyar kultúrában: a fehér ló
fejedelmi-hatalmi jelkép volt, csak a vezért illette.
Jeles alkalmakkor fehér lovat áldoztak, a honfoglalás
kori monda szerint fehér lóért szereztük
országunkat. Vándorló őseink a seregtesteket
törzsenként, nemzetségenként más-más
színű lovaik szerint csoportosították:
a ló színét (mint valami egyenruhát)
a színkommunikáció eszközeként
használták.
(Hoppál 1997:146; Szőllősy
2013)
Jelentőségére a nevek is rávilágítanak,
feljegyzések szerint még 1-2 száz évvel
ezelőtt is kb. 300 lószínnevet használtunk,
ma alig 1-2 tucatot ismerünk (pej, szögsárga,
daruszőrű, fakó, almásderes, legyesszürke stb.)
(Herman 1914; Szerepi; Mátray
1910:13)
| Fehér ló |
 |
 |
Mitikus
lény, Fehérlófia,
Jankovics Marcell rajzfilmje |
Hatalmi
jelkép
XIV. Lajos király fehér lovon
(R.A. Houasse képe) |
A lovagkorban (már a név is sejteti) lovag és
lova „szimbiózisban” élt, ezért
természetes lehetett, hogy egységes stílusú
„ruhában”, páncélban és
azonos díszítményekkel jelentek meg a csatában
vagy az udvari rendezvényeken. Díszfelvonulások,
karneválok és lakodalmak alkalmával a lovak
ma is színes takarót, fejdíszt, nyerget
és egyéb ékes szerszámot (sallangot)
kapnak. A szíjgyártó a bőrből
való lószerszámokat színes rátéttel,
fonatokkal, csillogó fémdíszekkel cifrázta.
A halottaskocsit mindig fekete ló húzza, díszei
is mind feketék. (Balassa 1979:400)
| Lovag |
 |
| Ló
és lovasa hasonló öltözetben (Simone
Martini képe, 1328.) |
Díszített és festett
ló
A nyugati világban a ló az egyetlen állat,
melyet díszítünk. (Indiában az elefántnak
van hasonló kitüntetett szimbolikus szerepe, az
egyik tavaszi ünnepen befestik, színes mintákkal
díszítik az állatot. Indiában a
tevét és a tehenet is feldíszítik
egyes ünnepeken.)
| Díszes állatok |
 |
 |
 |
| Németország |
Szicília |
India |
Kép
forrás:
1. http://news.bbc.co.uk/2/hi/in_pictures/7996791.stm
2. https://www.pinterest.com/knis444/taormina/
3. https://www.pinterest.com/pin/329959110168863390/ |
| Festett ló |
 |
 |
| Hennával
festett lovak Pakisztánban |
USA,
Idaho |
Kép
forrás:
1. https://www.flickr.com/photos/tylersharp/3343042513/
2. https://www.pinterest.com/pin/563442603352480245/ |
Egyes „harcias” ázsiai kultúrákban
(perzsa, indiai, török) hennával vörösre
festették a vezér fehér lovát, leginkább
a ló lábszárát. A vörösre
festéssel az állat bátorságát
fejezték ki: „a csatában térdig/szügyig
gázolt a vérben”. A vörös minden
kultúrában igen kedvelt, és a bátorságot,
erőt, elszántságot jelző szín.
(Cs.Varga 2008:83)
| Festett
ló – harci paripa |
 |
 |
| „A
csatában szügyig gázolt a vérben”,
perzsa és indiai miniatúrák |
Kép
forrás:
1. http://www.iranreview.org/content/Documents/Persian_Miniature.htm
2. https://simplymarvelous.wordpress.com/page/18/ |
Apor Péter 1736-ban írt
munkájában utal a magyarországi lófestésre
és ennek török összefüggéseire:
az erdélyi urak lovainak fehér farkát berzsennyel
festették vörösre, másutt „festett
portai [török] paripát” említ.
(Apor 1987:44 és 63)
Más emlősállatok
Hermelin
A menyét bundája nyáron vörhenyes,
télen hófehér, de farka vége sötét.
A fehér hermelinprém évszázadokig
a legdrágább szőrme volt, csak uralkodók
és főnemesek palástját díszítette,
a fekete farokvégek száma a rangot jelezte. A
hermelin régi magyar nevei a menyét és hölgy, a honfoglalás kor előtt hermelinprémmel
fizettek a menyasszonyért.
| Hermelin – hatalmi jelkép |
 |
 |
XIV.Lajos
francia király hermelinpalástban
H. Rigaud képe (1701) |
Hermelinpalást,
aranyzsinór |
Kép
forrás:
1. http://likesuccess.com/182646
2. http://www.treasurenet.com/forums/what/192750-anyone-recognize-
coat-arms.html |
Fehér és fekete állatok
A fehér galamb a kereszténységben a Szentlélek
szimbóluma, a szekuláris világban pedig
a békéé.
Az antikvitás vallásaiban az égben lakó
istenek állatai fehérek, Zeusz fehér bika, fehér hattyú képében
jelenik meg a földön. Az alvilág isteneihez
fekete állatok tartoznak, pl. Hadésznek
fekete juhot áldoztak.
Az állatok fekete egyedeit ma is baljóslatúnak
tekintjük, és a házi kedvencek között
is kevesebb a fekete kutya, macska. A fekete macskát
ma is babonás félelem övezi, ő a boszorkány
társa, a sötétben látó rejtélyes
lény. A fekete bárányt azért sem
becsülték sokra, mert gyapját nem érdemes
festeni, hiszen színezés közben úgyis
sötétebbé válik az anyag.
(Pastoureau 2012:72; Pál 2001)
Az állattenyésztő falvakban a gazdák
megjelölték állataikat: nemcsak a marhákra
sütöttek tulajdonjegyet (billogot), hanem báránypirosító
fűvel (Alkanna tinctoria) a juhokra is foltot festettek,
mielőtt a pásztor kivitte a nyájat.
Madarak
Madarak ugyan minden nép természeti környezetében
előfordulnak, a tollművészet mégis
leginkább a színes madárfajokban gazdag
trópusi tájakon (Amerika, Óceánia,
Pápua-föld) terjedt el. Mintha a madarak színgazdagsága
inspirálná az embert e különös
tárgyak létrehozására. Nehéz
eldönteni, hogy azok a tollmunkák, amelyeket pl.
az Amazonas-menti indiánok magukra öltenek tollruhák-e
vagy inkább tollékszerek, de funkciójuk
ugyanaz, mint a testfestés-ékszer-ruha jelrendszereké.
| Tolldísz
és arcfestés |
 |
 |
| Brazíliai indiánok tolldíszekkel |
Kép
forrás:
1. http://www.wikiwand.com/en/Tupiniquim_people
2. https://www.pinterest.com |
A megválogatott színes tollakból készült
díszek rítusokhoz, ünnepekhez kötődnek,
kifejezik a közösség tagjainak státuszát. Boglár Lajos szerint az
Amazonas-menti indiánok több mint 20 féle
színes madár tollaiból válogattak,
és mitikus rokonságot is kifejeztek a törzs
és a madár között. A japu madár
(Psarocolius decumanus) sárga farktollából
készült fejdísz napjelkép és
a világosság hordozója. Gyakori volt a
vörös, zöld, kék, türkiz is, de fekete
tollakat csak férfiak viseltek. Színneveik is
a madárfajokhoz kapcsolódnak. A színek
több árnyalatát kompozícióba
rendezve –vagyis tudatosan– használták,
ez azt bizonyítja, hogy a természeti népeknek
kifinomult a színlátása, ha színneveik
száma nem is olyan nagy, mint a technikai civilizációkban
élőké.
(Boglár
2000:85)
Rangjelzők a Hawaii szigeteken ősidők óta
viselt tollpalástok is. Az egzotikus madarak apró
és puha tollaiból színpompás királyi
palást, sőt női szoknya is készült.
(Feather cloak)
Ilyen palástot viseltek az inka uralkodók is.
Fő színeik a sárga, piros, fekete, ritkábban
a fehér – Európában szintén
ősi alapszínek.
| Tollpalást |
 |
 |
| Hawaii
tollruhák festményen ill. fotón |
Kép
forrás:
1. http://en.wikipedia.org/wiki/Feather_cloak
2. http://fineartamerica.com/featured/royal-hawaiian-feather-cape-detail-
scott-massey.html |
A főúri kertek díszállata volt a színpompás
páva, a még tarkább papagáj pedig
ma is kedvelt hobbiállat.
Virág
A virág, hatalmas fajta-, szín- és formagazdagsága
miatt minden kultúrában szimbólumokkal
telített és számtalan kommunikációs
kódot hordoz. A virágokat gyakorlati célokra
(élelem, fűszer, gyógyászat, illatszer,
festőszer) is használják, de elsődlegesen
a díszítés és áldozat kellékei. A virág az ünneplés,
köszöntés, ajándékozás,
hódolat, vigasztalás, megemlékezés,
gyász kifejezője lehet – az öröm
és bánat minden megnyilvánulásának
van szimbolikus virága. A virág fajtájának
és színének jelentősége van:
ma is illik tudni milyen alkalomra milyen fajta és milyen
színű virágot kell választani, milyen
színű szalaggal átkötve, stb.
Rózsa és liliom
A virág önmagában is kifejezi a férfi-nő
kettősséget (porzó és bibe), a liliom
és a rózsa pedig ősi virágszimbólum,
nőjelkép. A rózsának igen gazdag szimbolikája
van, a kereszténységben Krisztus és Szűz Mária jelképe, a világi kultúrában a fiatal
nőre, a szépségre és a szerelemre
utal. Bár mindkét virág többféle
színben terem, szimbólumként a fehér
liliom (szüzesség) és a piros rózsa*
(szerelem) számos kultúrában elterjedt.
(Géczi 2006, 2007, 2008)
»
Szerelmi színjelek
*A rózsáról Géczi
János írt monográfiát A rózsa
és jelképei címmel. Eddig három
kötet jelent meg: az antik, a keresztény és
a reneszánsz kor rózsaszimbolikája (2006,
2007, 2008).
| Liliom és rózsa |
 |
 |
Fra
Filippo Lippi: Angyali üdvözlet
(15.század) |
Arie
de Vois: Fiatal nő arcképe
(17.század) |
Vallások
A virágfüzér, virágkoszorú
istenségek (Krisna, Héra)
attribútuma, rítusok és ünnepek tartozéka.
Indiában a virág más áldozati tárgyakat
szimbolizál, a sokkal drágábbakat helyettesíti.
A kert –az ősi Egyiptomtól és Kínától
kezdve máig– a virágkultusz „temploma”,
jelképe az Édenkertnek, vagyis az ideális
természeti környezetnek. (Géczi
2006)
| Virágáldozatok hindu istenszobrokon |
 |
 |
Nepáli
Síva szobor, a virág mellett
színes port is szórtak rá |
Krisna
virágfüzérrel |
Japán
Japánban az ikebana, a virágrendezés
művészete a legmagasabb szintre emelte a virágokban
rejlő szimbolikus kifejezőerőt. Japán
egyik nemzeti jelképe a cseresznyefavirág, hagyományos
virágnéző-ünnepük a Szakura.
A pár napra rózsaszínbe borult ligetekben
japánok milliói sétálnak, őket
az élet rövidségére és a halálra
emlékeztetik a dús virágú, szépséges
fák. (Sakura)
| Japán virágkultusz |
 |
 |
| Ikebana |
Szakura
ünnep - virágzó cseresznyefák |
Kép
forrás:
1. http://www.top13.net/ikebana_arrangements/
2. http://www.wallpaper-free-download.com/photo/cherry_blossom_
computer_wallpaper.html#.VTxbDvCdeVc |
Hollandia
A gazdaságtörténeti könyvek rendszerint
megemlítik a Hollandiában 1633-37 között
tomboló tulipán-őrületet. A keletről
származó tulipánt nagyon kedvelték,
és már hosszú ideje nemesítették
Hollandiában, de ebben a néhány évben
szó szerint vagyonokat ért, olykor egy városi
ház árát is! Mind között a legbecsesebb
nemesített tulipánfajták a Semper Augustus és a Viceroy különleges formájuknak,
mintázatuknak és bíbor színüknek
köszönhetően váltak a legkeresettebb,
legdrágább fajtákká. (Surányi
1985:312; Tulip mania)
| A Viceroy
és a Semper Augustus |
 |
| A
legdrágább holland tulipánfajták
a 17.században |
Kép
forrás:
http://vintageprintable.com/botanical/vintage-printable-botanical-3/
vintage-printable-botanical-9/ |
Magyar népművészet
A virágos reneszánsz stílusa tovább
élt a magyar népművészetben, a díszítőfestésben
(bútor, kerámia), és mint virágének
egy másik művészeti ágban, a népköltészetben.
Díszítő és szimbolikus szerepe van
az élő- (sőt a mű-) virágnak is,
a festményeken a virágábrázolásnak,
a tárgyakon a festett vagy faragott virágmotívumnak.
(Tombor 1967; Gazda 2008:277)
| Virágmotívumok a magyar népművészetben |
 |
 |
Virágos
reneszánsz, református
templom festett famennyezete |
Festett
láda
(19.sz., Hódmezővásárhely) |
Kép
forrás:
1. http://mek.oszk.hu/02700/02790/html/267.html
2. http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1119.html |
Hippik
Az 1960-70-es évek hippi-mozgalmában a virág
a béke és szerelem jelképe volt, a hippik
magukat „virág-gyermekeknek” nevezték.
Testüket, tárgyaikat még autóikat
is virággal díszítették.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Apor:
Metamorphosis Transylvaniae
Balassa – Ortutay:
Magyar néprajz
Bartha:
Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről
Bódiné:
A bíbor méltóság, a sárga
árulás
Boglár:
Pau Brazil
Csókos Varga:
Festékeskönyv
Feather cloak – Wikipedia
Gazda:
Közösségi tárgykultúra - művészeti
hagyomány
Géczi:
A rózsa és jelképei
Herman:
A magyar pásztorok nyelvkincse
Hoppál – Jankovics – Nagy – Szemadám:
Jelképtár
Mátray:
A magyar színelnevezésekről
Pál – Újvári:
Szimbólumtár
Pastoureau:
A fekete
Sakura - Wikipedia
Surányi:
Kerti növények regénye
Szerepi:
A ló szine
Szőllősy:
A lovak színe
Tombor:
Régi festett asztalosmunkák a XV-XIX. században
Tulipan mania - Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
