Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.1.4.

Ember alkotta vizuális jelek
és az írás
 
 
A jeleket és életbevágó fontosságukat alighanem nyomkereső ősünk fedezte fel, majd az emlékeztetés szándékával maga is készített ilyet, pl. halottainak sírját, vagy hosszabb ösvények nyomvonalát jelölte meg. E motívumokat bibliai intelmek, ősi eposzok (Kalevala), sőt népmesék (pl. Hüvelyk Matyi) is megőrizték.

„'Járják be a vándorok a földet, s aki emberi csontra lel, jelet állítson mellé' (Ezékiel könyve 39:15). ... Nem véletlen, hogy ebben az ősi jövendölésben látja igazolását a Talmud annak a régi szokásnak, miszerint emlékjelet, sírkövet állítson az ember hozzátartozói, barátai vagy akár ismeretlen idegenek földi maradványai fölé.”
(Raj 1993)

„Jeleket faragj a fákba, nyiladékokba nyomokat, hogy vaksin utam ne vétsem, téves ösvényre ne térjek, míg a bokrosban bolyongok, erdő kincséért esengek.”
Kalevala, finn népi eposz (14.ének), ford.: Szente Imre


A természetben talált anyagokból (kavicsból, faágból, virágból) mesterséges tárgyegyüttest – jelet – állított, vagy a felületeken karcolással, véséssel, színekkel hagyott nyomot. Az emberi test részeinek (ujjak, köröm, tenyér, talp) erőhatása következtében egy puha felületen létrehozott benyomódás is segítette a tájékozódást, vagy a tulajdon azonosítását. A gesztus később rituális, szimbolikus majd díszítő funkciót töltött be.
(Hampshire 2009:14)

Jel? Dísz? Írás?
7-8000 éves pecsét
(Catal-Hüyük)
Kelta kőemlék
Kép forrás:
1. http://users.stlcc.edu/mfuller/catalhuyuk.html
2. ?


A jelhagyás eszközei között a legősibb időktől kezdve ott van a szín mint festék és színes anyag. A színes jel (pl. köveken, fákon) a legegyszerűbb jelzési módok egyike, ezt ma is használjuk, ha a turistajelzések színes sávjait követjük az erdei kiránduláson. (Turistajelzések Magyarországon)

Turistajelzések
Egyszerű geometrikus formák és alapszínek
Kép forrás:
1. http://kisvasut.hu/view_cikk.php?id=319&rfa=85Kemence
2. http://hatizsakkal.blogspot.hu/2010/11/20101114-kirandulas-
pociovalistei.html


A vizuális jelek sajátossága az elemek „szokatlan” együttese, elrendezésükben feltűnő az emberi szándék és cselekvés. A mesterséges jel felkelti érdeklődésünket, ezért –tudatosan vagy ösztönösen– megpróbáljuk kitalálni a másik, a „jel-alkotó ember” szándékát, próbálunk értelmet, magyarázatot adni a jelnek, vagyis dekódoljuk. A dekódoláshoz segítségül hívjuk saját emlékeinket és empátiánkat is. Ha végképp nem tudjuk dekódolni, azt mondjuk rá: díszítmény, firka, krikszkraksz.

A vizuális jel kiterjedése (sík- vagy térbelisége), kidolgozottsága (pl. szabályossága, díszítettsége) nem játszik kitüntetett szerepet: a kereszt, a kör vagy a csillag jel-szerűsége nem változik, jelentését megértjük akár a síkban, papírra rajzolva látjuk, akár konstruált térbeli tárgyként. Aki Európában nőtt fel, olyan sokszor és sokféle kontextusban láthatta a keresztet, hogy akkor is felismeri és „megérti”, ha nem hívő keresztény. Távoli kultúrák szimbólumait nem mindig értjük meg ilyen könnyen.

A kereszt-jel
Gyerekrajz Barokk oltár Modern kereszt üvegből
A kiterjedés és kidolgozottság nem játszik döntő szerepet
Kép forrás:
1. ?
2. http://www.lessingimages.com/search.asp?a=L&lc=202020205B4D&ln=
Church+of+the+Augustinian+Canons%2C+Polling%2C+Germany&p=1
3. http://www.kingscrosses.com/fused.htm



Írás, kép és szín

Fejlett, sőt esztétikai igényű jelhagyás előállítására alkalmas tárgy volt a pecsét, kötélcsomó, kagylófüzér, valamint a jelek továbbfejlesztése, az 5-6000 évvel ezelőtt kialakult írás.

Kipu
Az inkák által kitalált és több mint 2000 éven át használt kipu (quipu) szempontunkból azért figyelemreméltó, mert kódrendszerében a színnek fontos szerep jutott. A fonalak sodrásiránya, a csomók száma, a szálsűrűség és néhány más tulajdonság variálása mellett 24 különböző szín hordozta az adatokat. Mai tudásunk szerint a kiput numerikus adatok és szöveges információk (pl. termékfajták nevének) rögzítésére használhatták. A zsinór színe valószínűleg a tárgyat jelezte: például a sárga az aranyra, a fehér az ezüstre, a zöld a gabonára, a kék a vallás dolgaira, a bíbor a hadsereg ügyeire, a vörös az inkák vagyontárgyaira vonatkozóan rögzítettek adatokat. (Feltárulhat az inka zsinórírás rejtélye; Quipu)

Kipu
Inka csomóírás
Kép forrás:
http://www.ageacac.org.pt/antropologia-gnostica/os-misterios-incas/



Kép és írás, írás és kép

Az Európában használt, hangokat jelölő (fonologikus) irás előtt három jelentős nagy írásrendszer alakult ki: a mezopotámiai ékírás, az egyiptomi hieroglifikus és a ma is használt kínai ideografikus-logografikus írás. Mindegyik a rajzból alakult ki, s bár igen sikeresnek bizonyultak, hiszen több ezer éven át voltak, ill. vannak használatban, de elsajátításuk nehéz. A nyugati világban használt írás gyors elterjedése annak is volt köszönhető, hogy mindössze húsz-egynéhány egyszerű karakterből áll. Ennek a története is a képpel (pontosabban a rajzzal) indult, kb. 3000 évvel ezelőtt.
(Farkas A.M. 2005:10; Crystal 2003:248; Donald 2001:246)

Föníciában és a Földközi tenger keleti partjain eleinte a fontosabb szavak leegyszerűsített képéből (mai szóval: piktogramjából) rakták össze a szöveget, hasonlóan a korabeli, és már sokkal régebb óta használt egyiptomi hieroglifákhoz. Nagy újításuk az volt, hogy a szó első hangjára lefoglalták a piktogram képét, de a betű neveként megőrizték a szót. Például az „a” hang neve az „ökör” jelentésű óhéber „alef”, piktogramja egy stilizált ökörfej, melyből idővel a görög „alfa”, majd a latin „A” betű alakult ki.

A római betűírás kialakulása
ökörfej (piktogram) – az óhéber alef – az ógörög alfa – a latin A betű


A vizuális kommunikáció üzenetei időtállóbbak, mint a beszélt nyelvé. Ma már a hangot is lehet rögzíteni, de az ember alkotta jelek, képek, tárgyak évezredeket is megélhetnek. A vizuális nyelv és a beszélt/írott nyelv csak igen korlátozottan helyettesítheti egymást, eltérő a funkciójuk, ám vannak közös metszéspontjaik. Az írott és a képi nyelv „kereszteződési pontjaiban” nem választható szét egyértelműen a kétféle kommunikáció. Ilyen metszéspontok: a betű ill. szöveg mint kép; szöveg a képben; szöveg a látványról.


Betű és szöveg mint kép
A betű, mely a rajzból (piktogramból) egyszerűsödött pár vonalból álló jellé, fejlődése később „megfordul”, és képek jelentéshordozó, egyben dekoratív elemeként jelenik meg. Az iniciálé, monogram, kalligráfia, kalligramma, majd az utóbbi évtizedekben a logotípia és a graffiti legfőbb tárgya a betű.

Iniciálé: a kézzel írott kódexek fejezetkezdő első betűje, méretében kiemelkedett a szövegképből, gazdag díszítést kapott és összefonódott az oldal szegélydíszeivel. A színes-díszes iniciálé Európában sokáig megmaradt a könyv-nyomtatás elterjedése után is. (Barbier 2005:55)

Iniciálé
Díszes kezdőbetű a kódexlapokon
Kép forrás:
1. https://www.pinterest.com/ebmullen1891/medieval-manuscripts/
2. http://www.library.spbu.ru/exhibition/kn03_eng.html


Monogram
: kezdőbetűkből képzett névrövidítés, a kézjegy helyettesítése. Gyakran mágikus jelentést tulajdonítottak e rajzoknak, és nemegyszer titkos, csak a beavatottak számára voltak érthetőek: ilyen volt a késő-római időkben, a keresztényüldözések idején Krisztus monogramja. A középkori királyok, akik általában nem tudtak írni-olvasni, monogramjukkal hitelesítették törvényeiket. A magyar történelem egyik legszebb monogramja Szt. István királyé, mely a pannonhalmi apátság alapítólevelén maradt ránk.

Monogram
Krisztus nevének ókeresztény
kori monogramja
Szt. István király monogramja
Kép forrás:
1. https://www.pinterest.com/blwainwright/symbols/
2. http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index242.html


Kalligráfia: ([görög] szépírás) Kínában a festészet egyik műfaja, több ezer éves esztétikai szabályrendszerrel. A kínai festmény szerves része a szépen rajzolt írás, mely lehet egy név, vers, vagy bölcs gondolat. (Miklós 1973:59)
Az iszlám művészetben is önálló, egészen bravúros műfajjá fejlődött a betűkből alkotott kép. A stilizált, dekoratív írásképek kialakulásához az is hozzájárult, hogy az iszlám tiltja az ember ábrázolását, és a díszítőművészetnek ad nagyobb teret. (Calligraphy)

Kalligráfia
Kínai Arab Európai
Kép forrás:
1. http://www.amazon.com/Professionally-Framed-Chinese-Writing-
Freedom/dp/B004AKWB3U
2. https://www.pinterest.com/edeltrudozdemir/hatt/
3. http://spoodawgmusic.blogspot.hu/2012/12/calligraphy-style-writing.html


Kalligramma: (képvers) a vers betűit úgy rendezték el, hogy azok egyben képet is alkotnak, mely utal a vers mondanivalójára. Leghíresebb művelője a francia G. Appolinaire (1880-1918), nálunk Kassák Lajos (1887-1967) volt.

Kalligramma (képvers)
Appolinaire műve (1918) Kassák Lajos műve
Kép forrás:
1. http://www.newworldencyclopedia.org/entry/Dada
2. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/


Logó: (logotípia, betűlogó) cégek, intézmények, márkák nevének képi jele. Tipográfiája egyénileg tervezett, szerkezete és színvilága minden részletében meghatározott. Önmagában (mint betűlogó) is használatos, de gyakoribb, hogy embléma (szimbolikus kép, rajzolt, stilizált forma) egészíti ki.
(Bergström 2009:212; Töreky 2002:89)
» Identitás

Graffiti: a nagyvárosi tereken megjelenő rajz és felirat, készítőik jellegzetes, egyéni betűformákkal hagynak üzeneteket a térfalakon. (Graffiti; Hampshire 2009:48)

A betű mint formaelem
Embléma és betűlogó Graffiti
Kép forrás:
1. https://angel.co/naturalpath-media
2. http://urbalicious.blogspot.hu/2011/09/sever-msk-graffiti-pieces-wallz.html

A falfirkának ókori előzményei vannak, a graffiti szó is görög eredetű. Az ókori görög kerámiaműhelyek azonosító jeleket (ún. fenékjegyet) nyomtak az edények aljába, ezek neve graffiti és dipinti volt. A graffiti bekarcolt jel, és a fazekasáru készítőjének jele, a dipinti festett, a kerámia festőjének a jele.


Betű és szöveg a képben
Mind a klasszikus, mind a modern festményeken a felirat, szöveg, betű jelentésmódosulást vagy többletjelentést sugall. A 20.század elején a kísérletező modernisták (a kubista Picasso, Severini, Braque) gyakran a montázs- és kollázstechnika alkalmazásával, egy kompozícióba ötvözték a kép és a betű esztétikai-, ill. a szó verbális tartalmát. (Butor 1986; Forgács 1976)

Szöveg a képben
G. Severini képe: A nagy háború Picasso kollázsa
(1910-es évek)



Szöveg a látványról
Ezzel átlépünk a nyelvi kommunikáció „térfelére”.

Ide tartoznak a szóképek:
metaforikus: hasonlóságra épülő
    „olyan fehér, mint a hó"
metonimikus: névcserén alapuló
    „a piros-kékek győztek”

A látvány nyelvi leírását is ide sorolhatjuk: a művészeti írásokat és műkritikát, irodalmi tájleírást, vagy egy körözött bűnöző személyleírását.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Barbier:
A könyv története

Bergström:
Bevezetés a vizuális kommunikációba

Butor:
A szavak a festészetben

Calligraphy - Wikipedia

Crystal (szerk.):
A nyelv enciklopédiája

Donald:
Az emberi gondolkodás eredete

Farkas A.M.:
A képi gondolkodás jövője – múltbeli tanulságokkal

Feltárulhat az inka zsinórírás rejtélye

Forgács:
Kollázs és montázs

Graffiti - Wikipedia

Hampshire – Stephenson:
Jelek és szimbólumok

Kalevala

Miklós:
A sárkány szeme

Quipu - Wikipedia

Raj:
Bevezető. Tanú ez a kőhalom

Töreky:
Vizuális kommunikáció

Turistajelzések Magyar-országon

Ember alkotta vizuális jelek és az írás
« A vizuális kommunikáció néhány biológiai vonatkozása
Technika és vizualitás »
79.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.