Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.1.3.

A vizuális kommunikáció néhány biológiai vonatkozása
 
 
Az emberi kommunikáció a biológiai kommunikációban gyökerezik, előképei megtalálhatóak az állatvilágban. A biokommunikáció az állatok közötti interakció és információ- átadás, az ezt kutató tudományág határos, de nem azonos az etológiával. (T.A. Sebeok zooszemiotikának nevezi).
(Wilson 1977)

Széky Pál szerint (1986:11): „Egy állat megjelenése, külleme, mozgása, hangja, testének vagy kiválasztott termékeinek szaga a fajtestvérek vagy más fajú állatok számára mindaddig csupán egyirányú (az adótól a vevőhöz jutó) információt jelent, amíg az ezt 'megértő' egyedek azt tudomásul nem veszik. Ha arra –mint címzettek– megfelelő viselkedéssel (testtartással, mozgással, hangjelekkel, vagy kémiai anyagok kibocsátásával) válaszolnak is, akkor az állatok között valódi biokommunikáció jön létre.”


Gesztus és mimika
A vizuális üzenetközvetítés olyan ősi képességeinkben gyökerezik, mint a mimika, tekintet, gesztus, testtartás, térköztartás, mozgás, melyek a beszélt nyelvet kísérik (metakommunikáció) és egy mögöttes szintet jelentenek.
(Montágh 2003:117)

Az antropológusok felismerték, hogy a testbeszéd a nyelvtől, kultúrától függetlenül képes érzelmeket kifejezni, általánosan érthető üzeneteket továbbítani. (Donald 2001:45) Az egymás nyelvét nem ismerő emberek az első találkozáskor gesztusnyelv segítségével próbálnak kommunikálni.
(Attenborough 1989:306).

A nem-verbális kommunikáció ösztönös, az idegrendszer programozottságán és utánzáson alapul, ez lényegében egyetemes emberi viselkedés. Az ember jellegzetes mozdulatai maguk is kommunikációs eszközök, és az univerzális jelleg azt bizonyítja, hogy jóval a nyelv megjelenése előtt alakultak ki. A mosoly, az összeráncolt szemöldök vagy a felrántott váll a legtöbb emberi közösségben ugyanazt jelenti. (Morris 1997:20)
A kéz- és karmozdulatok tudatos alkalmazása a modern kommunikáció olyan ágait fejlesztette ki mint a siketek jelnyelve, a közlekedési kézjelek stb. (Crystal 2003:500)

Az emberi test-kommunikáció különleges megnyilvánulása a tánc, jóllehet vannak előzményei az állatvilágban is. Sok teoretikus a táncot tekinti a legősibb művészetnek, melyhez nem szükséges semmilyen eszköz, egyszerű akusztikus (ritmikus, vokális) kísérettel, sőt mindezek nélkül is művelhető. A tánc, akárcsak a színház, egyszerre tér- és időbeli művészet, de ezt is lehet „kódolni”, a folyamatot rögzíteni, később pedig reprodukálni.


Az ember és más élőlények

Állatok
Az ember nemcsak saját testével, ruházatával és különféle tárgyaival kommunikál, hanem erre ősidők óta más élőlényeket is „felhasznál”. Az állat lehet a vizuális üzenet „kódja” (az általa hordozott szimbólum révén, pl. a fehér ló), de lehet az üzenet „fogadója” is (társállatok szoktatása, vadállat szelídítése). Ember és állat közötti kommunikáció sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint számos állatfaj domesztikálása.

Néhány példa: A hatalom a legpompásabb lovakat választja státuszának jelzésére, a ló elsődleges hatalomszíne a fehér. A vadászó-halászó férfi mindig és mindenütt ugyanazzal a büszke mozdulattal mutatja zsákmányát. A virág nemcsak „dísz”, hanem sokrétű szimbólum, melynek kifejezőereje van. A veszélyes állatok bőrének és prémjének viselete jelzi a tulajdonos bátorságát, testi erejét, aki „átveszi” az elejtett állat képességeit is.

Ember és más élőlények – viselet
Afrikai törzsfőnök párducbőrben Észak-amerikai indián tollas
és prémes fejdíszben
Kép forrás:
1. https://www.pinterest.com/SithabeAC/africa-inspired/
2. http://indigenouspeople1sta.wikispaces.com/Rakel+Clothing


A gazda önmagáról alkotott képét és viszonyát az állatvilághoz többnyire jól tükrözi a társállatok faja és fajtája, ahogy ezt Walt Disney 101 kiskutya c. (1961) animációs filmjének elején láthatjuk.



Növények, kertek
A virágdíszek a testen („élő ékszer”), a belső terekben és ünnepi eseményeken ősi és sokrétű szimbólumok valamennyi kultúrában.
» Virág

A kert kialakítása pontosan tükrözi az ember viszonyát a természethez: az ember lehet „alávetett” a természetnek (pl. a törzsi társadalmakban), lehet szerves része (a távol-keleti civilizációkban), és a természet „legyőzője” (a nyugati civilizációkban). Ez utóbbi kettőben a természet nem (vagy kevésbé) a túlélésért vívott harc színtere, így előtérbe kerülhet a kert emocionális élménye, a szimbolikus (vallási, filozófiai) tartalom, a táj esztétikai és kognitív élvezete. (Dósa 2006:170)

A kertművészetet számos kultúrában (pl. angol, kínai) a tájképfestészet egy ágának tekintik. (Dósa 2006:175)
Alapanyaga lehet természetes: élő (növények), élettelen (víz, kövek), ill. mesterséges (kisebb-nagyobb épület, utak, szökőkút, szobor stb.) Ezek a kompozíció elemei, melyeket harmóniára törekedve rendez el a tervező ember.
(Balogh 1971; Surányi 1985:272)

A kert stílusa és „üzenete”
Francia barokk kert, Versailles Japán zen kert Természeti kert
Kép forrás:
1. https://www.pinterest.com/notrebonnevie/gardens-iii/
2. http://wallpaperswa.com/Nature/Landscapes/japan_landscapes_sand_design_
garden_zen_backgrounds_1024x768_wallpaper_16217/download_1080x960
3. http://fortikur.com/flowers-garden-design-ideas/cottage-flower-garden-ideas/

A legfontosabb elem a növény, melynek fajtái végtelen forma-, textúra- és színbeli változatosságot engednek a kert kialakításban. Az egymás mellett, egyszerre látható növények szilmultán összhatása és az időben változó (szukcesszív) harmóniák az esztétikai élmény fő forrásai.
– A szimultán színhatások elsősorban a zöld számtalan árnyalatából, a levegőperspektíva, a fény és árnyék játékából tevődnek össze. A virágok, színes cserjék véletlenszerű vagy inkább tudatosan összeválogatott színei teszik egyedivé és változatossá a vizuális élményt.

Kertek – szimultán kontraszt
Az egyidőben, egyszerre látható színek szimultán kontrasztot alkotnak
Kép forrás:
http://www.hdwallpapersos.com/beautiful-garden-hd-wallpapers.html


– A szukcesszív színhatások az időbeli változásból adódnak: a rövid életű virágok gyorsan cserélődő színei, a napszakokat és évszakokat kísérő látványos színváltozások, ill. a fák, cserjék növekedése, terebélyessé válása, majd kiszáradása hosszabb időtávban érvényesülnek.

Kertek – szukcesszív kontraszt
Ugyanaz a kert a négy évszakban szukesszív színkontrasztot alkot
Kép forrás:
http://www.women.newcov.com/?attachment_id=334


A kert sok mindent kifejezhet, „üzenetet” közvetíthet – ezáltal válik a vizuális kommunikáció részévé, egyik sajátos „élő csatornájává”.
„A kertek mint természeti környezetek ismert rekreációs szerepükön túl –kulturális, vallási és társadalmi kiérleltségük eredményeként– üzennek nekünk az adott kultúra/ társadalom tagjainak szükségleteiről, motivációiról, attitűdjeiről, értékeiről, ideológiájától – az adott kultúrán belül és más kultúrák képviselői számára is.” – írja Dósa Zsuzsanna és Dúll Andrea. (2006:182)

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Attenborough:
Élet a Földön

Balogh:
A kert művészete

Crystal (szerk.):
A nyelv enciklopédiája

Donald:
Az emberi gondolkodás eredete

Dósa – Dúll:
Ázsiai és európai kerttípusok kulturális - környezetpszichológiai elemzése

Hankó – Kiszely:
Szokatlan szokások – Testdíszítések és más biológiai és társadalmi furcsaságok, 550.p.

Montágh:
Közlemények a szavak mögött

Morris:
Az emberállat

Sebeok:
A művészet előzményei

Surányi:
Kerti növények regénye

Széky:
Biokommunikáció

Wilson:
Az állati kommunikáció

Zoosemiotics – Wikipedia

A vizuális kommunikáció néhány biológiai vonatkozása
« A látvány dimenziói
Ember alkotta vizuális jelek
és az írás »
78.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.