Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.1.1.

Gestalt – az alaklélektani megközelítés
 
 
A Gestalt-pszichológia (Gestalt [német]: alak, alakzat), magyarul alaklélektan – az érzékelés-pszichológiából fejlődött, a 20.század elején Németországból indult irányzat. Legfőbb érdeklődési területe a látás, látványérzékelés, a vizuális kommunikáció alapvetései jórészt ebben a pszichológiai irányzatban gyökereznek. Jellemzően képek segítségével vizsgálja és magyarázza az érzékelés jelenségeit, és az asszociációknak nagy jelentőséget tulajdonít.
(Kardos 1974; Atkinson 2005:31; Gestalt psychology)


Struktúra és hierarchia

A részektől független tulajdonságot alaki tulajdonságnak tekinti, a látványt nemcsak a képi elemek összessége, hanem struktúrája és hierarchiája is jellemzi. (Arnheim 1979:21)

Gestalt: struktúra, 1.
Ugyanazon képi elemek nem-strukturált és strukturált halmaza
Kép forrás:
https://visuallygifted.wordpress.com/2010/08/15/what-does-it-mean-to-be-
a-gestalt-learner/

Ugyanez az elv érvényes a színekre is:

Gestalt: struktúra, 2.
A két ábrán ugyanazok a színek, ugyanabban a mennyiségben szerepelnek. A bal oldalon véletlenszerűen helyezkednek el,
a jobb oldalon struktúrát alkotnak.



A rész és az egész

A Gestalt lényegi megállapítása volt, hogy a látvány egésze több és más, mint részeinek összege – mindig egyfajta önálló szerveződés. A Gestalt az „egész” élménye, mert mindig az egészet (is) látjuk, nem csak a részeket. Arcimboldo olasz manierista festő (1527-1593) már alkalmazta ezt a tudást.

A részek és az egész, 1.
Az egész több és más, mint részeinek összege.
Arcimboldo képe: Vertumnus (1590)

A részek és az egész, 2.
Az egész több és más, mint részeinek összege.
Fotómozaik az Apple termékeiből, az „egész” kép Steve Jobst,
az Apple alapítóját ábrázolja.
Kép forrás:
http://www.smh.com.au/technology/technology-news/outpouring-of-grief-
apple-fans-make-their-feelings-known-at-ivigils-for-steve-jobs-20111007-
1lchi.html


Az egészlegesség (Ganzheit) szerepét megfigyelhetjük olvasás közben is, amikor is szóképeket látunk: egy mondat akkor is érthető, ha a szavakban a betűk össze vannak keverve: „Az eségz mdanot étrtehő”. (A trükk az, hogy a szavak első és utolsó betűje a helyén marad, a többit keverhetjük.)


Egységben látás

A vizuális kommunikáció analógiás jellegű, vagyis folytonos. Kódjait nem kell –általában nem is lehet– egységekre bontani, legalábbis nem lineárisan és szekvenciálisan, mint a nyelvben/írásban a szavakat. A vizuális üzenet kódolását és dekódolását „egységben látva” végezzük, mégpedig a Gestalt-tulajdonságoknak megfelelően. A
- közelség,
- folytonosság,
- csoportosulás,
- zártság,
- hasonlóság,
- különbözőség,
- folytathatóság
- arány,
- ritmus,

ezek mind alakképző tényezők a Gestalt-pszichológia szerint. A látás nem a látványelemek mechanikus összegezése, hanem jelentéshordozó szerkezeti sémák megragadása.
(Kepes 1979a:9)

Példák:
Az ún. Kanizsa*-háromszög egymással nem is érintkező elemei között egy zárt háromszöget vélünk látni, mely kissé fehérebbnek tűnik, mint környezete.
*Gaetano Kanizsa (1913-1993), magyar-szlovén származású olasz pszichológus.

Gestalt: zártság, közelség
Folytonosság, zártság:
az egymással nem is érintkező
elemeket zárt formáknak fogjuk fel,
Kanizsa-háromszög
Közelség: az elemek közötti
kisebb távolság miatt azokat
összetartozónak véljük


Gestalt: folytathatóság
A felső színsorozat utolsó két eleme el van rejtve az alsó színsorban.
Válasszuk ki a 6. és 7. helyre illő színt !
(A gyors megfejtéshez vigyük az egeret a kép fölé!)



Az elemek lehetnek (az alábbi ábra):
Azonosak, ekkor mintázatot (ritmust) alkotnak (1.);
Hasonlóak: felismerhetően de nem lényegesen
különbözőek. Az egyik elem sárga, mely a piros rokonszíne, szintén meleg szín (2.);
Különbözőek: lényegesen eltérnek egymástól. A kék hideg
szín, ellentétes a pirossal (3.);
A különbözőségnek azonban el kell érnie egy küszöb- értéket, különben „elrontott” azonosságnak véljük, ahogy a lenti ábra 4. csoportjában látjuk a narancsot, ami alig különbözik a pirostól.

Gestalt: azonosság, különbözőség
Azonosság Hasonlóság
Különbözőség
„Elrontott”
azonosság


A ritmus bármely műfajban (zene, tánc, vizualitás) viselkedésünk ősi-ösztönös rétegeit „megszólító”, érzelmeket gerjesztő és erős figyelemfelkeltő hatású. A vizualitásban 1D (lineáris), 2D (síkbeli), 3D (térbeli), 4D (tér- és időbeli) ritmus-elrendezésekkel találkozunk.

Gestalt: ritmus
2D vizuális ritmusok:
egyszerű ritmus;   színritmus;   összetett színritmus



Alakélmény

A Gestalt-pszichológia azt vallja, hogy a látvány észlelése (az „alakélmény”) velünk született képesség és csak másodlagosan tanult, a kép „belső erők” működése alapján jön létre.

Az alaklélektant ma is alkalmazzák a vizuális oktatásban, és újabban a pattern- (minta-, mintázat-) elmélete egészíti ki.
(Sekuler 2000:159 és 172)

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Arnheim:
A vizuális élmény,
55.p., 94.p.

Atkinson - Hilgard: Pszichológia

Gestalt psychology - Wikipedia

Kardos (szerk.):
Alaklélektan

Kepes:
A látás nyelve,
37.p., 45.p.

Sekuler – Blake:
Észlelés, 166.p.
Gestalt – az alaklélektani megközelítés
« A vizuális kommunikáció megjelenései
A látvány dimenziói »
76.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.