Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
2.1.0.2.

A vizuális kommunikáció
megjelenései
 
 
A vizuális kommunikáció több ágra bontható:

• A vizuális üzenet célja szerint (művészi, tudományos,
információs, oktatási, műszaki, identifikációs, politikai, rituális, kereskedelmi, reklám, utasítás jellegű stb.)
Szemiotikai típusa szerint (index, ikon, szimbólum)
• A csatorna (közvetítő eszköz) lehet természetes,
mesterséges
és ezek kombinációi (élőlény, tárgy, anyag, elektronikus, vetített stb.)
• A látvány kiterjedése lehet síkbeli, térbeli, időbeli és ezek
kombinációi
(Visual communication; The History of Visual Communication)



A vizuális kommunikáció modellje

A küldő és fogadó, üzenet, kód, csatorna, kontextus, zaj – a kommunikáció terminusai értelmezhetőek a vizualitásban is.

A küldő és fogadó egy vagy több személy, kisebb vagy nagyobb közösség.

A vizuális üzenet is kifejezhet gondolatot, eszmét, érzést, ábrázol, tájékoztat, meggyőz. Térbeli információk (anatómia, térkép, épület alaprajza, műszaki rajz, szerelési útmutató) hatékony közlésére kizárólag a vizualitás képes.

Érdekes adalék, hogy az eszme, gondolat jelentésű „idea” a görög idein (látni) szóból származik.

A vizuális üzenet kódjai sokfélék, és önmagukban is sokrétűek: szín, fény, vonal, folt, minta, forma, irány, anyagi minőség, textúra stb. Legalább olyan fontos az elemek közötti viszony: a vizuális hierarchia és a szerkezet. A kompozíciós elemek variációi és kombinációi végtelen számú vizuális üzenetet tesznek lehetővé. Az üzenet létrehozásában és értelmezésében a kulturális környezetnek és az egyéni asszociációnak, emlékezetnek –a vizuális tapasztalatnak– rendkívül nagy szerepe van, a tapasztalat azonban szubjektív elem, mely a dekódolás bizonytalanságának egyik oka.

A csatorna –a közvetítő közeg– lehet bármely médium, ami látványt hordoz vagy látványként jelenik meg: emberi test, élőlények (állat és növény), 2D kép (festmény, rajz, grafikon, fotó, nyomtatvány, térkép), írás, 3D (szobor, tárgy), fényforrás, technikai szerkezet (tv, számítógép monitor, kijelző) stb. A csatorna lehet mozgó vagy álló, természetes, mesterséges és mindezek kombinációja.

A kontextus és szituáció: a kultúra, a társadalmi közeg, a téri környezet befolyásolja az értelmezést: pl. az ötágú vörös csillag mást jelent egy politikai plakáton és mást egy söröző teraszán.

Vizuális kontextus
Szovjet plakát 1929-ből Söröző terasza
Kép forrás:
1. https://sites.google.com/site/josephstalinsussrkks/stalin-s-russia/
five-year-plans
2. https://tonystledger.files.wordpress.com/2013/05/heineken-promoshades-
mcdaids.jpg


A vizuális kommunikációban zaj lehet a látást zavaró bármilyen tényező: nem megfelelő fényviszonyok (túl kevés vagy túl sok fény), minőségi problémák (kopás, fakulás), túl gyors mozgások, térbeli elhelyezkedés (takarás, rövidülés), a befogadó látási képességeinek korlátai, stb. A kifakult kép nem tudja eljuttatni üzenetét a nézőhöz, a kis kontraszt nem teszi lehetővé a szöveg elolvasását, a száguldó járműről nem látjuk a plakátkép részleteit.

Vizuális „zajok”
Túl sok fény, káprázás Mozgásban
elmosódott kép
Kevés fény,
életlen kontúr
Kép forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html



A vizuális kommunikáció főbb jellemzői:

• Szemünkön át fogadjuk az üzenet kódját
• A vizuális kommunikáció értelmezése gyors, mert mindig
      nagy felületet látunk át egyszerre
• Fontos információk kiemelésére és a jelentéktelenek
      háttérbe vonására a vizualitás a legalkalmasabb
• Dekódolásában több a bizonytalanság, mint a beszélt/írott
      nyelvben
• Túlnyomórészt egyirányú közlésre használjuk,
     interakcióra kevésbé. (Az infokommunikációs eszközök
     fejlődése nyomán terjed az interaktív közlésmód is!)
• A vizuális kommunikáció interkulturális, értelmezése csak
      lazán függ a beszélt nyelvtől
• Függ a kulturális hagyományoktól
• A vizuális közlések (üzenetek) évezredekre is
     megmaradhatnak, és többé-kevésbé dekódolhatóak is.



A kép hatása és jelentése

A vizuális jelentésnek több szintje lehet, és a jelentés függ a kortól és a kultúrától is.

A képek* többsége asszociációk révén fejti ki hatását. Egy időben és egy kultúrán belül az asszociációk rendszere nagyon hasonló, és az emberek nagy csoportjainak, szinte mindenkinek hozzáférhető a kép tartalma. Régi korok és távoli kultúrák képi üzeneteit nehezen tudjuk értelmezni, ez rendszerint különleges szakértelmet kíván.
*képek: kommunikációs kontextusban (és ebben a tanulmányban) a kép szónak több jelentése van, gyakran a látvány értelmében használjuk, s nem csak a 2D síkból kivágott részletet értjük rajta.

A vizuális üzenet többszörösen kódolt: lehetnek konkrét, absztrakt, ikonikus, szimbolikus szintjei. Például a legegyszerűbb síkforma, a kör jelentheti önmagát, egy absztrakt geometriai alakzatot. A kör ábrázolhat egy kereket, vagyis lehet egy tárgy ikonikus (leegyszerűsített, stilizált, de felismerhető) képe. A körnek számos szimbolikus jelentéstartalma van, évezredekig a Nap, a tökéletesség, a teljesség jelképe volt.

A kép-jelentés szintjei
Absztrakt, ikonikus és szimbolikus jelentés

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bergström:
Bevezetés a vizuális kommunikációba

Környeiné:
A látásról

The History of Visual Communication

Töreky:
Vizuális kommunikáció

Visual communication - Wikipedia

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)


A vizuális kommunikáció megjelenései
« Jel, információ, kommunikáció
Gestalt – az alaklélektani megközelítés »
75.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.