A vizuális kommunikáció több ágra
bontható:
• A vizuális üzenet célja szerint (művészi,
tudományos,
információs, oktatási, műszaki, identifikációs,
politikai, rituális, kereskedelmi, reklám, utasítás
jellegű stb.)
• Szemiotikai típusa szerint (index, ikon, szimbólum)
• A csatorna (közvetítő eszköz) lehet természetes,
mesterséges és ezek kombinációi
(élőlény, tárgy, anyag, elektronikus,
vetített stb.)
• A látvány kiterjedése lehet síkbeli,
térbeli, időbeli és ezek
kombinációi
(Visual communication; The History of
Visual Communication)
A vizuális kommunikáció
modellje
A küldő és fogadó, üzenet,
kód, csatorna, kontextus, zaj – a kommunikáció
terminusai értelmezhetőek a vizualitásban
is.
A küldő és fogadó egy
vagy több személy, kisebb vagy nagyobb közösség.
A vizuális üzenet is kifejezhet gondolatot,
eszmét, érzést, ábrázol,
tájékoztat, meggyőz. Térbeli információk
(anatómia, térkép, épület alaprajza,
műszaki rajz, szerelési útmutató)
hatékony közlésére kizárólag
a vizualitás képes.
Érdekes adalék, hogy az eszme, gondolat jelentésű „idea”
a görög idein (látni) szóból
származik.
A vizuális üzenet kódjai sokfélék,
és önmagukban is sokrétűek: szín,
fény, vonal, folt, minta, forma, irány, anyagi
minőség, textúra stb. Legalább
olyan fontos az elemek közötti viszony: a vizuális hierarchia és a szerkezet. A kompozíciós
elemek variációi és kombinációi
végtelen számú vizuális üzenetet
tesznek lehetővé. Az üzenet létrehozásában
és értelmezésében a kulturális
környezetnek és az egyéni asszociációnak,
emlékezetnek –a vizuális tapasztalatnak–
rendkívül nagy szerepe van, a tapasztalat azonban
szubjektív elem, mely a dekódolás bizonytalanságának
egyik oka.
A csatorna –a közvetítő közeg–
lehet bármely médium, ami látványt
hordoz vagy látványként jelenik meg: emberi
test, élőlények (állat és növény),
2D kép (festmény, rajz, grafikon, fotó,
nyomtatvány, térkép), írás,
3D (szobor, tárgy), fényforrás, technikai
szerkezet (tv, számítógép monitor,
kijelző) stb. A csatorna lehet mozgó vagy álló,
természetes, mesterséges és mindezek kombinációja.
A kontextus és szituáció:
a kultúra, a társadalmi közeg, a téri
környezet befolyásolja az értelmezést:
pl. az ötágú vörös csillag mást
jelent egy politikai plakáton és mást egy
söröző teraszán.
Vizuális kontextus |
|
|
Szovjet
plakát 1929-ből |
Söröző
terasza |
Kép
forrás:
1. https://sites.google.com/site/josephstalinsussrkks/stalin-s-russia/
five-year-plans
2. https://tonystledger.files.wordpress.com/2013/05/heineken-promoshades-
mcdaids.jpg |
A vizuális kommunikációban zaj lehet
a látást zavaró bármilyen tényező:
nem megfelelő fényviszonyok (túl kevés
vagy túl sok fény), minőségi problémák
(kopás, fakulás), túl gyors mozgások,
térbeli elhelyezkedés (takarás, rövidülés),
a befogadó látási képességeinek
korlátai, stb. A kifakult kép nem tudja eljuttatni
üzenetét a nézőhöz, a kis kontraszt
nem teszi lehetővé a szöveg elolvasását,
a száguldó járműről nem látjuk
a plakátkép részleteit.
Vizuális „zajok” |
|
|
|
Túl
sok fény, káprázás |
Mozgásban
elmosódott kép |
Kevés
fény,
életlen kontúr |
Kép
forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html |
A vizuális kommunikáció
főbb jellemzői:
• Szemünkön át fogadjuk az üzenet kódját
• A vizuális kommunikáció értelmezése gyors, mert mindig
nagy felületet látunk
át egyszerre
• Fontos információk kiemelésére és a jelentéktelenek
háttérbe vonására a vizualitás a legalkalmasabb
• Dekódolásában több a bizonytalanság, mint a beszélt/írott
nyelvben
• Túlnyomórészt egyirányú közlésre használjuk,
interakcióra kevésbé.
(Az infokommunikációs eszközök
fejlődése nyomán
terjed az interaktív közlésmód is!)
• A vizuális kommunikáció interkulturális, értelmezése csak
lazán függ a
beszélt nyelvtől
• Függ a kulturális hagyományoktól
• A vizuális közlések (üzenetek) évezredekre is
megmaradhatnak, és többé-kevésbé dekódolhatóak is.
A kép hatása és jelentése
A vizuális jelentésnek több szintje lehet,
és a jelentés függ a kortól és
a kultúrától is.
A képek* többsége asszociációk révén fejti ki hatását. Egy időben
és egy kultúrán belül az asszociációk rendszere nagyon hasonló, és az emberek nagy csoportjainak, szinte mindenkinek hozzáférhető a kép tartalma. Régi korok és távoli kultúrák
képi üzeneteit nehezen tudjuk értelmezni,
ez rendszerint különleges szakértelmet kíván.
*képek: kommunikációs kontextusban (és ebben a tanulmányban) a kép szónak több jelentése van, gyakran a látvány értelmében használjuk, s nem csak a 2D síkból kivágott részletet értjük rajta.
A vizuális üzenet többszörösen kódolt: lehetnek konkrét, absztrakt, ikonikus, szimbolikus szintjei. Például a legegyszerűbb síkforma, a kör jelentheti önmagát, egy absztrakt geometriai alakzatot. A kör ábrázolhat egy kereket, vagyis lehet egy tárgy ikonikus (leegyszerűsített, stilizált, de felismerhető) képe. A körnek számos szimbolikus jelentéstartalma van,
évezredekig a Nap, a tökéletesség,
a teljesség jelképe volt.
A kép-jelentés szintjei |
|
Absztrakt, ikonikus és szimbolikus jelentés |
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Bergström:
Bevezetés a vizuális kommunikációba
Környeiné:
A látásról
The History of Visual Communication
Töreky:
Vizuális kommunikáció
Visual communication - Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|