A szubtraktív (kivonó) színkeverés
során többnyire (de nem kizárólag) festékeket keverünk össze. Tárgyaink
többségének felületi színe is
így keletkezik: a tárgyra eső fény
egy részét elnyeli (kivonja) az anyag, a többi
részét visszaveri, mi pedig a visszavert
fények keverékét látjuk. (Lukács
1982:79)
A szubtraktív színkeverés törvényei
sokkal bonyolultabbak mint az additívé, ahol a
fény-alapszínek hullámhosszuk alapján
egyértelműen meghatározhatók. Az anyagszíneknek
(pigmenteknek, festékeknek, színezékeknek,
átlátszó anyagoknak stb.) nagyon eltérőek
lehetnek a fizikai-spektrális és kémiai
tulajdonságaik, és ezek erősen befolyásolják
a keverékszíneket is. A festékgyárak
(nyomdafesték-, építőanyag-, kozmetikai-,
textilipar stb.), színrecepteket használnak, és
színméréssel ellenőrzik a helyes reprodukciót.
Tárgyak, felületek színe
Szubtraktív elv alapján jön létre
a tárgyak színe is. Ha egy tárgy nagy mennyiségben
és azonos arányban veri vissza a napfényt:
a felületet fehérnek látjuk. Ha azonos
arányban, de kisebb mennyiségben veri vissza a
napfényt, akkor szürke a felület, ha
minden fényt elnyel, akkor fekete.
» Szelektív
fényelnyelés
Ha a felület elnyeli („kivonja”) a polikróm
fénynek pl. a zöld alkotórészét,
de visszaveri az összes többit, a felületet bíbornak
látjuk.
| Fényelnyelés
és visszaverődés |
 |
| Bíbor szín érzékelése |
Szubtraktív-elvű színkeverés
Művészfestékek
A művészeti technikákban (festék,
kerámia, zománc stb.), illetve a hétköznapi
festési gyakorlatban (ipar, háztartás),
bár szubtraktív a színkeverés elve,
de nem a CMY modellre épül. Az alapszínek,
pontosabban a primer (elsődleges) színek
itt a vörös-sárga-kék (R,Y,B, Red-Yellow-Blue),
az alapszínek száma azonban nincs meghatározva,
és sokkal több is lehet mint három. A színek
mellett fekete és fehér
festéket is használnak, mert színes
festékekből fehéret és feketét nem lehet kikeverni. (RYB model)
» A festők
alapszínei
| Művészfesték
– primerszínek (RYB) |
 |
| Vörös,
sárga, kék modell |
| Művészfesték
– primerszínek |
 |
| Kék,
vörös, sárga fedőfestékek |
Kép
forrás:
http://www.fontanesi.ch/Tecpittoriche/acrilico.html |
A művészfestékeket sokféle, és
többnyire tiszta árnyalatban gyártják,
keverékeik színterjedelme nagy. Gyártanak
keverék-színeket is, mint pl. narancsvöröset,
sötétsárga okkert, az egészen sötét
poroszkéket, a sötétbarna Van Dyck-barnát,
bár ezeket keveréssel is elő lehetne állítani.
Világos árnyalat létrehozásához
a színes festékhez fehéret, a sötéthez
feketét kevernek; élénk színárnyalathoz
nem adnak sem fehéret, sem feketét, és
legfeljebb két közeli telített színt
kevernek össze (pl.: sárga + narancs = meleg sárga).
| Művészfestékek
keverése, paletta |
 |
| A
tiszta színek mellett fehéret és
feketét is használnak |
Kép
forrás:
http://www.polyvore.com/gamblin_artists_colors_basic_high/thing?context_
id=2774152&context_type=lookbook&id=10170944 |
Abban is különbözik a CMYK-tól, hogy itt
nem apró pontok alkotják a keverékszínt,
hanem a festőpalettán vagy a festővásznon
összekeverve jön létre, és maga a festékréteg
hordozza. Igaz, a pointillizmus és néhány
újabb festészeti irányzat alkalmazza a
színpontok additív keverési elvét
is, de a művészet évezredei alatt mindig
a festékeket, pigmenteket keverték.
A művészfestékekre vonatkozóan nincs
kidolgozva színkeverési képlet a sok alapszín,
továbbá a spektrális és a kémiai
különbözőségek miatt. Előfordulhat,
hogy pl. kék és vörös festék
(egyenlő arányú) keveréke az egyik
festéktípusnál piszkosvörös,
míg a másiknál szép mélybíbor,
mert a festékek vegyi összetétele és
spektrális tulajdonságai eltérőek.
| Művészfesték
keverése |
 |
A
szinte azonos színű, de különböző
összetételű kék+vörös
festékek
keveréke eltérő lehet (szimuláció) |
Kép
forrás:
http://www.fontanesi.ch/Tecpittoriche/acrilico.html |
Példák különböző
színes festékek/tinták
keveredésére:
Természetesen minden színt össze lehet
keverni mind additív, mind szubtraktív módon,
nemcsak a modellek alapszíneit!
Az alábbi ábrán éppen a R,G,B színeket
keverjük szubtraktív módon, vagyis ezek itt
nem fény-, hanem festékszínek!
| Színes
festékek szubtraktív keverése, 1. |
 |
Vörös, zöld, kék (R,G,B) festékszínek szubtraktív keverékei.
Két-két szín átfedése
sárga, bíbor és türkiz (C,M,Y),
sötét és „piszkos” árnyalatokban,
hiszen a festékszín-keverékek mindig
sötétebbek.
A 3 szín átfedése: sötétszürke. |
| Színes
festékek szubtraktív keverése, 2. |
 |
Lila-hidegzöld-narancs szubtraktív keverékei.
Két-két szín átfedése
kék, sárgászöld, ill. bíbor,
sötét és „piszkos” árnyalatokban,
hiszen a festékszín-keverékek mindig
sötétebbek.
A 3 szín átfedése: sötétszürke.
A 3 szín „független”, mert egyik
sem állítható elő a másik
kettőből. |
| Színes
festékek szubtraktív keverése, 3. |
 |
Kék, bíbor, vörös szubtraktív
keverékei.
Két-két szín átfedésében
a bíbor különböző sötét
árnyalatai.
A 3 szín átfedése sötétbíbor.
A bíbor „nem-független” szín,
mert előállítható a másik
kettőből. |
Textilfestés
A textilanyagokat (gyapjú, len, pamut, selyem, műszál
stb.) elsősorban mint fonalat vagy szövött kelmét
szokás színezni (az egyéb eljárásoktól
itt eltekintünk). A nyers (szürkésfehér,
sárgásfehér) alapanyagot előbb rendszerint
kifehérítik, majd színes oldatba mártják,
áztatják vagy főzik, miközben a színezék
beivódik a textil rostjaiba. Mennél fehérebb
a textil, annál élénkebb színt nyerhet,
és mennél tovább áztatják
az oldatban, annál sötétebb, „mélyebb”
a szín – vagyis szubtraktív a színkeverés
elve.
Ha a festési eljárás során két
vagy több színes oldatba mártják a
textilt, először érdemes a világosabba
(pl. sárgába) áztatni, a sötétebb
színbe (pl. kékbe) csak ez után. Alapszínek
viszont –akárcsak a művészfestéknél–
itt sincsenek meghatározva. A színezék
mellett –a festési eljárás előtt
vagy közben vagy után– különféle
pácokat (timsó, rézgálic stb.) is
használnak, ezek feladata a színezék rögzítése
a textil rostjaiban, ugyanakkor befolyásolja a létrejövő
szín jellegét is.
(Kemendi 2014:30; Mihalik 1977:25; Ball
2001:197; Dyeing; Dye)
| Fonalak
festése |
 |
 |
Színes
oldatba mártják, áztatják,
főzik – a színezék beivódik
a fonalak rostjaiba |
Ugyanabból
a színezékből különböző
árnyalatok nyerhetők, attól függően
meddig tartották a fonalakat a festőlében |
Lazúrtechnika
A lazúrfesték átlátszó, –nem
fedő– festék, a hordozóanyagot nem takarja
el a színes réteg. Leggyakrabban fafelületet
színeznek ilyen módon, így a fa erezete,
színbeli egyenetlensége látható
marad, ami természetes hatású és
igen dekoratív. A faanyag saját színe a
beívódott lazúrfestékkel együtt
szubtraktív keverékszínt hoz létre.
A színes nyomtatásban az egymásra nyomott
CMY színek is lazúrosan fedik egymást.
(Ihász 1998:60)
| Lazúrtechnika |
 |
| Lazúrfestés
fafelületen |
Átlátszó színes
anyagok
Optikai-szubtraktív színkeverést
tapasztalunk, ha színes szűrőn (üvegen,
folyadékon, fólián, plexin) át nézünk
a fény felé.
» Optikai tulajdonságok
Mennél többféle színű, vagy mennél
vastagabb a színes szűrőréteg, annál
sötétebb színű a „keverék”,
mert az áthatoló fényből minden színes
rétegben elnyelődik valamennyi. Pl. a vörösbor
zöld palackban feketének látszik, mert a
vörös és zöld komplementerek – ketten
együtt minden fényt elnyelnek.
| Átlátszó
színes anyagok, 1. |
 |
 |
| A
vörösbor zöld palackban feketének
látszik |
A
színes üveg több rétegű
átfedésben sötétebb. |
Kép
forrása:
1. http://www.kudika.ro/comunitate/podgoriavranceana/poze/album/
77004.html
2. http://www.fontanaarte.com/designer/pietro-chiesa/ |
| Átlátszó
színes anyagok, 2. |
 |
| Színes
üvegek átfedése optikai-szubtraktív
színkeveredést eredményez |
Kép
forrás:
https://www.flickr.com/photos/light_seeker/2835588174/ |
Tükröződés
Színes felületen tükröződő színes
tárgyról szemünkbe jutó inger optikai-szubtraktív keverék. A magasfényű,
színes felületről szubtraktív úton
érkezik szemünkbe a tárgy színe, a
benne tükröződő másik szín
pedig optikailag adódik hozzá. A piros autókarosszérián
tükröződő kék ég bíboras
árnyalatnak látszik.
| Tükröződés,
1. |
 |
A
magasfényű piros karosszérián
a kék ég tükröződése
bíboras színt eredményez |
Kép
forrás:
http://vk.com/fgdfgdfgdfgdffff |
| Tükröződés,
2. |
 |
A
kék csempével burkolt vízmedence
mellett sárga fal áll.
A tükröződés zöldes színt
eredményez. |
Utókép
Ahogy azt a Színadaptáció
és utóképhatások c. fejezetben
írtuk, optikai keverékszín keletkezik ha
pl. sárga foltot fixálunk, majd egy piros felületre
pillantunk. A bíborszínű utókép egyszerre optikai és szubtraktív keverék:
a sárga folt kék utóképe optikai-jellegű,
a piros felület pedig szubtraktív (felületszín).
| Utókép
és optikai színkeverés |
 |
A
sárga idom fixálása közben takarjuk
el a jobb oldali képet.
Egy perc után a piros mezőre pillantva bíbor
színben látjuk a csillagot. |
Ebben a szituációban (a
monitoron) ugyan fényszíneket nézünk,
de a kísérletet el lehet végezni színes
anyagokkal, a jelenség ugyanúgy játszódik
le. Telített színeket használjunk, akkor
erősebb az utóképhatás!
Színes árnyékjelenség
Optikai-szubtraktív színkeveredést tapasztalunk
a színes árnyékok létrejöttében
is.
»
Árnyékjelenségek
Az alábbi képen vörös, zöld és
kék (R,G,B) spotlámpákkal világítanak.
A színek összeadódnak (addíció):
a fal előtt álló lányt színtelen
(„fehér”) fény éri, hiszen nem
látunk rajta színmódosulást. Kezének
árnyékai azonban C,M,Y színűek, vagyis
az R,G,B komplementerei. Például a ciánkék
árnyék így jön létre: a jobb
oldalról világító piros fényt
a kéz takarja („kivonja”, szubsztrakció),
az így keletkező árnyékot a kék
és zöld megvilágítja, ezek additív
keveréke a ciánkék.
A képen egyszerre láthatunk additív és szubtraktív színkeveredést,
sőt a színes árnyékok átfedésein
másodlagos szubtraktív színkeveredést
is. A CMY-árnyékszínek átfedésein
újabb szubtrakció jön létre: a ciánkék
és bíbor árnyék átfedése
kék; a sárgáé és bíboré
piros; a sárgáé és ciánkéké
zöld.
| Színes
árnyék |
 |
 |
Megvilágítás
R,G,B színekkel. A közös átfedésben
összeadódnak
és fehéret hoznak létre. Az árnyékok
komplementer (C,M,Y)
színűek és sorrendjük a fényforrások
tükörképe. |
Kép
forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Lighting |
A kép alatti ábrán modelleztük a fotón
látható helyzetet: a színes spotlámpák
bizonyos távolságra állnak egymástól.
A fal középső részén összeadódik
a 3 szín: fehér jön létre (addíció).
Az árnyékok azonban szétválnak,
és látszanak a színes fények komplementerei,
a CMY-árnyékszínek (szubtrakció).
Fototechnika
A klasszikus színes filmtechnika a CMY színeken
alapul. A dia- (vagy transzparens-, fordítós-)
film több rétegből épül fel: az
átlátszó filmlemezre, mint hordozóra,
három különböző színű
és színérzékenységű
réteget visznek fel, melyek vastagsága kb. 5 µm
(millimikron). Felül a sárga színezékréteg
a fény kék alkotórészeire érzékeny,
alatta a bíbor színezékréteg a zöldre,
végül a kékeszöld (ciánkék)
réteg, mely a vörösre érzékeny.
Kidolgozás után, a diapozitív vetítésekor,
az átvilágító fehér fény
útjában az egyes rétegek mint szűrők
működnek és színhelyes képet
hoznak létre. (Ball 2001:290)
Érdekesség, hogy a 20.század
első évtizedében más eljárással
ugyan, de már készítettek színes
fotót. A keményítőből előállított
színszűrő szemcséket vörös,
kék, zöld színekre festették és
összekeverték, erre további védő-,
ill. fényérzekeny rétegeket vittek fel,
sokszorosítani azonban nem tudták az így
készült színes képeket.
(Autochrome; Autokróm)
Színszűrők
A színszűrők szelektíven engedik
át a fényt, hullámhossztól függően
szűkebb vagy szélesebb sávban – itt
is szubtrakció történik. A sávszélesség
határa lehet éles vagy elmosódott. A színszűrő
lehet átlátszó vagy diffúz (áttetsző).
A monokróm szűrő csak kis sávszélességben,
egy rövid hullámhossz-tartományban „egy”
színt enged át.
Színszűrőt (filtert) használnak a természettudományokban
(pl. csillagászat) és számos művészeti
ágban (fotó, film, színpadi világítás).
A tudományos kutatásban a színes filter
feladata lehet bizonyos hullámhossz-tartományok
kiszűrése, azért, hogy más tartományokat
látni és tanulmányozni lehessen. A művészi
alkalmazásokban hangulatok kifejezésére,
különleges vizuális hatások keltésére,
napszakok, évszakok fény- viszonyainak mesterséges
előállítására használják.
Pl. egy sárga szűrő gátolja a fény
kék alkotórészének átjutását,
és átengedi a vörös-zöld színeket,
(a kék ég sárga szűrőn át
nézve zöld – mert szubtraktív keveredésről
van szó); a lila szűrő nem engedi át
a zöldet, csak a kéket és vöröset.
| Színszűrő
és adatai |
 |
A
lila színszűrő fényátbocsátása
a függőleges tengelyen %-ban ábrázolva.
A zöld tartományban (560 nm) nem enged át
fényt (0%),
leginkább a kékben és vörösben
– ezek eredményezik a lila színt. |
Kép
forrása:
www.rosco.com/filters |
Példák színszűrő
alkalmazására:
Az alábbi fotón (alapkép) fogjuk szimulálni
a három különböző színű
szűrő hatását:
| Színszűrők |
 |
 |
| Alapkép |
3
színszűrő, mindegyik 50%-os |
Kép
forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html |
A fényáteresztés (transmission) mértékét
százalékban adják meg. Mennél nagyobb
%-ban engedi át a fényt, annál világosabb
és gyengébb (telítetlenebb) a szűrő
színe, míg az alacsony % érték sötétebb
színt jelent. A 0% a fekete.
Az alábbi ábrán a szűrők színe
ugyanaz (hidegzöld), de különböző mértékben
engedik át a fényt:
– az első képen 80%-át, ezért
a zöld szín igen gyenge
– a második képen 50%-át, a zöld
szín határozottan látszik
– a harmadik képen 20%-át, a zöld határozottan
módosítja a
kép színeit
| Színszűrő:
fényáteresztés mértéke |
 |
 |
 |
| |
|
|
80%
zöld szűrő
|
50%
zöld szűrő |
20%
zöld szűrő |
Az alábbi ábrán a három különböző
színű (narancs, hidegzöld, lila) szűrő,
mindegyik 50%-ban engedi át a fényt:
– a narancs szűrő leginkább a kéket
oltja ki, a képen az áfonya egészen szürke.
– a zöld szűrőn a vörös szín
jön át legkevésbé, a képen
az eper sötét, az őszibarack tompa zöldessárga
lett, a kivi pedig még zöldebb
– a lila szűrő alatt a kivi zöldje alig
felismerhető, a kék áfonya pedig valószerűtlenül
liláskék
| Színszűrő:
a színezet szerepe |
 |
|
 |
| |
|
|
50%
narancs szűrő
|
50%
zöld szűrő |
50%
lila szűrő |
Az alábbi képeken mindig 2-2 szűrőt
használunk ugyanabból a háromból. A fényáteresztés
mértéke 25% (50%x50%), tehát sötétebb,
a szín pedig szubtraktív keverék.
– az 50-50%-os narancs és a hidegzöld együtt
olyan mint egy 25%-os sárgászöld.
– a zöld és lila eredménye kék
– a lila és narancs eredménye vörös
| Két
színszűrő: a színezet szerepe |
 |
 |
 |
| |
|
|
| |
|
|
50%
narancs +
50% zöld szűrő
|
50%
zöld + 50% lila
szűrő
(szimuláció) |
50%
lila +
50% narancs szűrő |
A 3 színszűrő együtt egészen sötét,
12,5% (50%x50%x50%), alatta a kép eredeti színei
alig ismerhetőek fel.
| Három
színszűrő |
 |
|
| 50%
lila + 50% narancs + 50% zöld szűrő |
A szűrők anyaga üveg vagy műanyag (polikarbonát,
akril), a színezék pedig lehet a teljes anyagában
vagy csak a szűrő felületére felhordva.
(Optical filter)
UV szűrővel készített
fotó
A speciális filmek és digitális érzékelők
érzékenyek lehetnek az UV tartományban,
míg az emberi szem nem, sőt kifejezetten veszélyes
rá az UV sugárzás. Néhány
élőlény, pl. a méh lát az UV
tartományban, és az UV szűrővel készült
fotók alapján fogalmat alkothatunk arról,
mit is látnak a méhek. Pl. a –számunkra–
egyszínű virágnak a közepe más,
nem homogén színű. Azt nem tudhatjuk, milyen
színt lát a méh az UV tartományban,
csak azt, hogy ott színkülönbségek vannak,
ezért jelenik meg a mintázat. A szűrő
nem a színt „varázsolja elő”, mert
az UV tartományban nincs (emberi értelemben vett)
szín, csak a mintázatot adó eltérést
teszi láthatóvá.
| UV foto |
 |
| Virág
természetes fényben és UV szűrővel
készült felvételen |
Kép
forrás:
http://larvalsubjects.wordpress.com/2011/10/22/local-manifestation-and-
withdrawal/ |
Infravörös szűrővel
készített felvételekről » Szelektív
fényelnyelés.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Autochrom film - Wikipedia
Autokróm film - Wikipedia
Ball:
Bright Earth
CMYK color model - Wikipedia
Dye - Wikipedia
Dyeing - Wikipedia
Ihász:
Művészeti technikák könyve
Kemendi:
Festés növényekkel
Király:
Általános színtan és látáselmélet,
40.p.
Lighting – Wikipedia
Lukács:
Színmérés
Mihalik – Szomolányiné: Kézzel festett
textiliák
Optical filter - Wikipedia
RYB model - Wikipedia
Subtractive color - Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
