A szubtraktív színkeverés legismertebb
modellje a CMY, de számos szín létrejötte
a szubtraktív színkeverési elven alapul.
» A szubtraktív színkeverés egyéb esetei
A CMY-színhármas előzménye a festők
által már évszázadokkal korábban
is használt vörös-sárga-kék (RYB)
alapszínek, melyekből –elméletileg–
bármely más színezet kikeverhető.
A háromszín-nyomással először Le Blon (1667-1741) német
festő és rézmetsző kísérletezett,
természetesen még a vörös-sárga-kék
alapszíneket használva. Egy hosszabb kisérletezési
folyamat eredményeként alakult ki a ma használt
C,M,Y.
(Le Blon; Gage 1993:163; RYB-model)
» A festők
alapszínei
CMY
A nyomdatechnika a szubtraktív alapszíneket használja,
ezek: ciánkék, bíborvörös és
sárga (C,M,Y, cyan-magenta-yellow), de kiegészítve
a feketével. A három szín az additív
alapszínek ellentétpárja: a ciánkék
a vörös komplementere, a bíborvörös
a zöldé, a sárga pedig a kéké.
(Subtractive color; CMYK color model)
Megjegyzendő, hogy más három „független”
alapszínt is lehetne használni, –pl: narancs-lila-hidegzöld,–
de ezek keverékeinek színterjedelme kisebb lenne.
Független
alapszín: ami a többi alapszínből
nem keverhető ki. Pl. a cyankék független,
mert nem hozható létre a bíbor + sárga
keverékeként.
| C,M,Y alapszínek
és szubtraktív keverékeik |
 |
C,M,Y:
cyan-magenta-yellow.
C: cyan (cián, ciánkék, türkizkék);
M: magenta (bíbor, bíborvörös); Y:
yellow (sárga) |
| C, M, Y festékek |
 |
Kép
forrás:
https://creativepool.com/rossbicknell/about |
»
Színes nyomtatás
A C,M,Y festékszínek és a C,M,Y fényszínek
(az R,G,B kiegészítő színei) vizuálisan
nem azonosak: eltérő a színezetük. A
fényszínek (és keverékeik is) világosabbak.
| C,M,Y:
festék- és fényszínek |
|
 |
| CMY
– festékek, tinták |
CMY
– fényszínek,
az RGB kiegészítő színei |
| C,M,Y
alapszínek és relatív világosságuk |
|
 |
| CMY |
Az
alapszínek relatív világossága |
Fogalmak:
• Alapszínek:
C,M,Y
• Másodlagos színek:
R,G,B, vagyis az C,M,Y kiegészítő színei
(R=M+Y, G=C+Y, B=C+M)
• Határszín:
tiszta színek halmaza, mely tartalmazza a C,M,Y alapszíneket,
a R,G,B másodlagos színeket, és az ezek
közé eső tiszta színeket, de tört
és semleges árnyalatokat nem.
• Semleges színek:
fehér, fekete és közöttük az összes
szürke.
• Általános vagy tört árnyalatok:
valamennyi kevert színárnyalat (pl. rózsaszín,
barna), az előző kategóriákat kivéve.
A nagy kezdőbetűk (RGB, CMY, HSV stb.) a színmodellt jelentik.
A nagy kezdőbetűk vesszővel elválasztva (C, M, Y) az alapszíneket.
Kisbetűvel írva: c, m, y számértéket jelentenek, pl: y > m, a sárga értéke nagyobb mint a magentáé (pl.: y=28%, m=11%)
Jellegzetes helyek a CMY színtérben
Alapszínek
A C,M,Y alapszínek és a R,G,B körben helyezhetők
el:
| A színkör
szögadatai |
 |
A
színkör alapszíneinek (R,G,B) és
másodlagos színeinek (C,M,Y)
elhelyezkedése a színkörben, a hozzájuk
tartozó szögekkel.
Az egymással szemben lévők komplementer-párok. |
Semleges színek
• Fekete:
Ha mindhárom alapszín maximális intenzitással
(100%) vesz részt a keverékben: c=m=y=MAX,
(a gyakorlatban csak sötétszürke.)
• Fehér:
Ha a szubtraktív alapszínek intenzitása
0 (nincs festék) az eredmény: fehér,
vagyis annak a papírnak a színe, amire a szín
kerül, c=m=y=0.
• Szürke:
Ha az alapszínek nulla és maximum között,
de azonos arányban vesznek részt a keverékben:
MAX > c=m=y > 0
Az c,m,y színértékeket százalékos értékben adjuk meg. A százalék nem együtt teszi ki a 100 %-ot, hanem mindegyik az alapszín maximumához viszonyítva értendő!
Pl.: cmy: 25% - 42% - 77%
Az alábbi ábrákon mindenütt a MAX
= 100%.
| Semleges
színek c,m,y arányai |
 |
| A
fehér-szürke-fekete c,m,y összetevőinek
aránya |
Tiszta határszínek
Ha a 3 alapszín közül egy vagy kettő maximális
intenzitással szerepel, és a harmadik nulla, akkor
egy tiszta határszín keletkezik.
Pl. a tiszta narancs: a sárga maximális (100%),
a cyan 0, a magenta pedig egy közbenső érték
0-100% között.
Pl. a vörös és sárga közötti
átmenetek aránya: y > m > c.
| Tiszta
határszínek – c,m,y arányok |
 |
Tiszta
vörös (H=0) és sárga (H=60) közötti
átmenetek.
A keretekben az egyes összetevők aránya
(kettő állandó, egy folytonosan változik) |
„Általános” (tört)
színárnyalatok
Az előbbi színsor (H=0 és H=60 között)
egy törtebb változata: az arányok ugyanazok,
de 0-nál nagyobbak és MAX-nál kisebbek.
Itt is igaz: y > m > c.
| Tört
színek – c,m,y arányok |
 |
Vörös
(H=0) és sárga (H=60) közötti
tört átmenetek.
A keretekben az egyes összetevők aránya
(kettő állandó, egy folytonosan változik). |
c,m,y arányok a színkörben
Az alábbi ábrán a C,M,Y alapszínek,
a R,G,B másodlagos színek és a határszínek
láthatók. Csak a színösszetevők
egymáshoz viszonyított arányát adjuk
meg: melyik a legnagyobb, melyik a legkisebb.
| C,M,Y összetevők
arányai |
 |
A
színkör, kiemelve a C,M,Y alapszínek
c,m,y arányai,
a R,G,B színek c,m,y arányai és az
átmenetek c,m,y arányai |
A monitor alapszíneinek kontrasztja
A C,M,Y színek világossági
különbségéről.
Színkeverék-sorok (CMYK)
Példa: színkeverék-sor A (rózsaszín)
és B (sötétkék) színekből.
Az A szín c,m,y,k adatai: 0-62-4-0, B színé:
100-88-27-12.
A színsorban folytonosan változik (csökken
vagy növekszik) az összetevők aránya.
| Színkeverék-sor |
 |
A
felső sorban A és B szín
arányának folytonos változása.
Alatta a színkeverék-sor.
Alatta a c,m,y,k összetevők folytonos változása:
a cyan nullától növekszik 100-ig, a
magenta 62→88 nő, a sárga 4→27,
és a fekete nullától 12-ig nő.
Az ábra alján (a körben) kiemelve a
két szín
egyenlő arányú keveréke, egy
törtbíbor árnyalat és c,m,y,k
adatai. |
c,m,y arányok azonos színezet
esetén
Az előállítható színek többsége
nem tiszta határszín, hanem „általános”
színárnyalat, ha a 3 alapszín intenzitása
különböző, vagy csak 1-2 szerepel a keverékben.
Nézzünk egy olyan tiszta színezetet, mely
maga is keverék: a H=20 egy narancspiros (c=0%, m=80%,
y=100%), továbbá ennek három árnyalatát.
| Különböző
színárnyalatok c,m,y arányai |
 |
Egy
narancsvörös (H=20º) árnyalatai.
Felső sorban az c,m,y arányok, alattuk a számadatok.
Az alsó sorban a körök a keveréket
mutatják.
Az 1. körben a tiszta határszín; a
2. ennek egy tört árnyalata;
a 3. egy nagyon világos árnyalata (rózsaszín);
a 4. egy sötét árnyalata (barna). |
A C,M,Y színkeverés a nyomdászatban kiegészül
a feketével (K). »
Színes nyomtatás
A monitor alapszíneinek kontrasztja
A C,M,Y színek világossági különbségéről.
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Le Blon (Jacob Christoph Le Blon) - Wikipedia
CMYK color model - Wikipedia
Gage:
Colour and Culture
de Grandis:
Teoria e uso del colore,
18. és 42.p.
Lukács:
Színmérés
RYB-model - Wikipedia
Subtractive color - Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
