Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.3.1.2.

Színterjedelem és a technikai modellek
 
 
A színterjedelem (angolul: gamut) a keveréssel létrehozható színek összességét jelenti, ez a színkeverési modellek egyik fontos jellemzője. (Gamut; Gamut-Wikipedia)

A színterjedelem modell- és eszközfüggő, vagyis eltérő a monitor, a nyomdászat, a festékek és a különféle egyéb színtechnikák esetében.


Színterjedelem
Az ember által érzékelhető valamennyi színt
a patkódigram tartalmazza.
Ennél kisebb a RGB háromszög (monitorok színmegjelenítése).
Ennél kisebb a nyomdai úton megjeleníthető színek
(CMY) tartománya, ez is egy háromszögben ábrázolható.
Az ennél nagyobb terjedelmű ötszögben a hatszínnyomás
CMOYG-gamut látható.

A fenti ábráról leolvasható, hogy a monitor színek legtisztább árnyalatait nem lehet nyomtatásban előállítani, leginkább a sárga nyomdafesték közelíti meg a fényszíneket.
A színterjedelem növelhető az alapszínek megválasztásával, a színforrás tisztaságának fokozásával és az alapszínek számának növelésével. Ez utóbbinak határt szab a kezelhetőség, mert a sok alapszínből már bonyolult a színösszetevők kiszámítása.


A színterjedelem fő jellemzői:
Az alapszínek száma (legalább 3 kell)
Az alapszínek telítettsége (mennél telítettebb, annál jobb)
A keverékek telítettsége mennyire közelíti meg szín-      érzékelésünk határait (mert ezt nem lehet átlépni!)
A színterjedelemmel szembeni követelmény a
     folytonosság is: a színárnyalatok észrevehető vizuális törés
     („ugrás”) nélkül kell, hogy átfolyjanak egymásba.


Az ember színérzékelése a napfényhez alkalmazkodva fejlődött az evolúció során, a napfény spektruma az „etalon”, amit szeretnénk mennél jobban megközelíteni.

A fényszínek minden színtartományban telítettebb árnyalatokat tudnak létrehozni, mint a festékek – vagyis nagyobb színterjedelem érhető el velük. Fényszínekkel jobban meg lehet közelíteni a természetes etalont, az anyagok színei (a festékek) ettől elmaradnak, hiszen ezek mindig elnyelik a rájuk eső fény egy részét.

Színterjedelem
Fényszínek Nyomtatott színek
(szimuláció)
A nyomdai színek kevésbé élénkek mint a fényszínek,
vagyis színterjedelmük kisebb.
Kép forrás:
http://wallpaperscraft.com/download/petals_flower_colorful_drops_9189
/2560x1600



Színkeverési modellek

A (majdnem) teljes színtér előállításához 3 alapszínt használunk, ennyi elméletileg elég, de gyakorlatilag olykor ki kell egészíteni (pl. a nyomtatásban), hogy telítettebb, élénkebb árnyalatokat nyerjünk, vagyis növeljük a színterjedelmet. Az ideális alapszínek régóta ismertek: legrégebb óta a kék-vörös-sárga az alapszín, a festők többszáz éve használják. A vörös-zöld-kék (RGB) a fényszínek között; a ciánkék-bíborvörös-sárga (CMY) a nyomdafestékek között. A Pantone Hexachrome naranccsal és zölddel egészíti ki a nyomdai alapszíneket, ezzel (CMOYG) nagyobb szín- terjedelmet érnek el.

Lehetnének más független alapszínek is, de azok kisebb gamutot hoznának létre. Elméletileg bármely három szín alkalmas a többi kikeverésére, amennyiben az alapszínek „függetlenek”, vagyis nem lehet egyiket sem előállítani a másik kettőből. (Az RGB ill. a CMY megfelel e kritériumnak, mert pl. a ciánkék nem állítható elő a magenta és a sárga keverékeként.)

A technikai színkeverésnek két fő elve van: az additív és a szubtraktív, ezek összehasonlítása az alábbi táblázatban.

» Additív színkeverés
,   » Szubtraktív színkeverés.

  Additív
összeadó
Szubtraktív
kivonó
fő médium fény anyag, festék
alapszínek vörös-zöld-kék ciánkék-bíborvörös-sárga- (fekete)
angolul red-green-blue
R-G-B
cyan-magenta-yellow
(black)
C-M-Y-(K)
tipikus megjelenítő eszköz RGB monitor, kijelző négyszín nyomtatás
egyéb megjelenítő
eszköz
színes fényforrások
forgótárcsa
raszterpontok
szerkezeti színek
festék, pigment
üveg, fólia, folyadék
textilszínezék
fototechnika, szűrő
egyéb elnevezés dioptriás szín*
prizmatikus szín**
kémiai szín*
pigmentáris szín**

*dioptriás szín – kémiai szín
Goethe: Színtan c. könyvében

**prizmatikus szín – pigmentáris szín
Itten: A színek művészete c. könyvében



Számos természetes ill. technikai szín létrejöttében mind az additív (optikai), mind a szubtraktív elv érvényesül: pl. az ún. szerkezeti színek, a színes tükröződés vagy a nyomdatechnika esetében.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Gamut

Gamut - Wikipedia

Színterjedelem és a technikai modellek
« A festők alapszínei
Additív színkeverés – RGB »
45.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.