A festők már évszázadok óta
tudták, hogy 5 alapszínből ki lehet keverni
az összes többit, ezek: a vörös, sárga,
kék valamint a fehér és fekete.
| Fedőfestékek
alapszínei |
 |
Primerszínek
(R,Y,B) - Szekunderszínek (zöld, narancs,
lila).
A három szín együtt sötétszürkét
ad. |
Elméleti szinten csak a 16-17.század fordulóján Aguilonius francia matematikus-szerzetes
fogalmazta meg a gondolatot, mely az első lépést
jelentette a modern szín-elrendezési (COS) és
színkeverési rendszerek kialakítása
felé.
| Aguilonius
rendszere |
 |
2+3 alapszín és ezek keverékei:
Albus (fehér) - Niger (fekete), a széleken.
Flavus (sárga) - Rubeus (vörös) - Caeruleus
(kék)
Aureus („arany”, narancs) - Purpureus (bíbor)
Viridis (zöld) |
Kép
forrás:
http://printablecolouringpages.co.uk/?s=match.video |
A 19.sz. elején Runge és Goethe is a vörös-sárga-kék
színhármasra építette elméletét.
A festészetben, vizuális oktatásban, művészetpszichológiában
azóta is ezzel a három színnel találkozunk
a leggyakrabban. Színészlelésünk szerint
a vörös-sárga-kék a három legfontosabb
szín, mert ezek különböznek egymástól
a leghatározottabban. (Itten 1978:32)
A vörös-sárga-kék
az angol nyelvű szakirodalomban: RYB (Red-Yellow-Blue),
a továbbiakban többnyire ezt a rövidítést
használom. (RYB-model)
Itt a fehér és a fekete is „alapszín”,
mert ezek kikeverése tiszta színekből nem
lehetséges! Valójában RYB+WK (White,
blacK) modellről van szó. A pigmentek, a művész-,
ipari- és hobbifestékek túlnyomórészt
fedőfestékek, ezért is van szükség
a fehérre és feketére.
A RYB+WK modell a szubtraktív
színkeverési elven alapul.
A modell másodlagos színei: narancs (R+Y),
lila (R+B), zöld (B+Y), így áll elő
a hat osztatú színkör, amit még tovább
lehet osztani, egészen addig, míg folytonos átmenetet
kapunk az egész színkörben.
| Fedőfestékek
alapszínei: RYB+WK |
 |
Primerszínek
(R,Y,B) – Szekunderszínek (narancs, zöld,
lila) –
Tercierszínek (a 6 közbenső) A fehér
és a fekete is alapszín! |
| Vörös-sárga-kék
művészfestékek |
 |
 |
| Primerszínek |
A
fehér és fekete is alapszín ! |
Kép
forrás:
1. http://dir.indiamart.com/ahmedabad/screen-printing-inks.html
2. http://www.newstribune.info/article/20141016/News/141019687 |
A festők és designerek egyik legkedveltebb színösszeállítása
évszázadok óta:
| Vörös-sárga-kék
a festészetben |
 |
 |
El
Greco: Angyali üdvözlet
(1600 körül) |
Mondrian képe (1920-as évek) |
A CMY előzménye
A háromszínű nyomattal való első
kísérletek (Le Blon, 17-18.sz.
fordulója) is ezekkel a színekkel folytak. (Le
Blon)
Csak fokozatosan, a tapasztalatok nyomán alakult ki a
mai CMY színhármas, ahol a C (cyan) a kék
egyik változata, a M (magenta) pedig a vörösé,
a sárga nagyjából azonos a két rendszerben.
A CMY alapszínekkel nagyobb színterjedelem (gamut)
érhető el mint a RYB színekkel, ezért
használják a nyomdatechnikában. (A RYB
alapszínek paraméterei nincsenek olyan szigorúan
rögzítve mint a CMY-é vagy a RGB-é.)
A színösszetevők modellje:
CWK
Színérzékelésünk számára
a legfontosabb paraméter a színezet, vagyis úgy
gondolunk a színre, hogy az piros, kék, sárga,
lila, zöld stb., majd ezt moduláljuk: a szín
lehet világos vagy sötét, tiszta vagy tompa.
A RYB+WK modellből származtatható egy színkeverési
rendszer, mely jól megfelel az emberi percepciónak,
mert a színezet-telítettség-világosság
közötti összefüggést igen jól
lehet vele szemléltetni. Ez a színkeverési
rendszer a színösszetevők arányával
határozza meg a színeket. (Az
Ostwald és a NCS színrendszer is erre épül)
(Hård 1976)
A színösszetevők:
színtartalom, fehértartalom és feketetartalom
ez utóbbi kettő együtt a szürketartalom.
Angol rövidítéssel: CWK (Color, White, blacK).
A színösszetevők összege bármely
színárnyalat esetében: 1 (vagy 100%)
Az alábbi 3 ábrapár szemlélteti,
milyen karakterű színsorok keverhetők ki, ha
az egyik színösszetevőt azonos értéken
(30%) rögzítjük, közben a másik
kettő arányát (0-70%) folyamatosan változtatjuk:
| Állandó
(30%) színtartalom |
 |
 |
A felső ábrán a színháromszög.
Az alsó ábrán a színösszetevők
aránya változik,
lent a körökben az adott CWK keverék. |
| Állandó
(30%) fehértartalom |
 |
 |
A felső ábrán a színháromszög.
Az alsó ábrán a színösszetevők
aránya változik,
lent a körökben az adott CWK keverék. |
| Állandó
(30%) feketetartalom |
 |
 |
A felső ábrán a színháromszög.
Az alsó ábrán a színösszetevők
aránya változik,
lent a körökben az adott CWK keverék. |
Példa a CWK keverésre
Az összetevőket egy egységnyi oldalú
négyzetben helyezzük el. A fehér és
fekete színparaméterei állandóak,
ezért csak az arányaik érdekesek, a színezet
azonban sokféle lehet, a teljes színkör (0º-360º)
bármely eleme, de csak a legtisztább árnyalatok.
(Földvári 1993)
• Az egységnyi oldalú négyzetet függőleges
irányban
kettéosztjuk: itt a színtartalmat vagyis a szín telítettségét állíthatjuk
be (0-100%): a „színes részbe” (C) egy
tiszta színt (Hue, színezet) választunk,
a maradék a semleges alkotórészé.
• A semleges részben a világosságot szabályozzuk a fehér és
fekete arány megadásával (ez is 0-100%
között lehet).
• A H értéke nem változik, ha fehéret
és/vagy feketét
keverünk hozzá.
A keverékszín tényleges világossága azonban függ a tiszta szín (H) relatív
világosságától is. Az alábbi
ábrán a tiszta sárga relatív világossága
nagy, így az ebből nyert keverék világosabb,
mint pl. az ibolyakékből kevert – az adott
fehér-fekete arány mellett!
A keverékben résztvevő
színeket négyzetben, keveréküket (az
eredményt) körben ábrázolom.
| A szín,
fehér, fekete összetevők modellje: CWK |
 |
A
színsorból kiválasztunk egy H tiszta
színt (pl. sárgát).
A négyzetben beállítjuk a 3 színösszetevő
C, W, K arányát.
Jobb oldalt a körben a keverékük látszik. |
A négyzetben beállított összetevőkből
kiszámíthatók a keverék színadatai.
(Földvári 1993)
A fenti példában szereplő színösszetevők
aránya és az ebből leolvasható színérzet-paraméterek:
– Összetevők:
Színtartalom (C) aránya: 40%
H (színezet): 45º; rgb: 255-190-0*
*Az rgb értékek az A.Photoshop
Color Picker paneljéből származnak
Szürketartalom: 60%
Fehértartalom (W): 44% (a szürke 73%-a)
Feketetartalom (K): 16% (a szürke 27%-a)
| |
C,
szín: |
W,
fehér: |
K,
fekete: |
keverék: |
kev.
arány |
40% |
44% |
16% |
100% |
| |
|
|
|
|
H: |
45º |
- |
- |
45º |
rgb: |
255-190-0 |
255-255-255 |
0-0-0 |
 |
| |
Keverék számítása* |
r: |
0.4
x 255 |
0.44
x 255 |
0.16
x 0 |
214 |
g: |
0.4
x 190 |
0.44
x 255 |
0.16
x 0 |
188 |
b: |
0.4
x 0 |
0.44
x 255 |
0.16
x 0 |
112 |
*Keverék számítása: az r, g, b összetevők
értékeit soronként összegezzük
– Keverék:
rgb: 214-188-112
Színérzet-paraméterek:
– Színezet: 45º
– Telítettség: 40 (a színtartalom)
– Világosság: kb. 73 (a szürke-rész
fehértartalma)
A tényleges világosság kicsit több
mint 73, ugyanis a sárga, mint tiszta szín, relatíve
világos. A gyakorlati céloknak ez a pontosság
általában megfelel!
A modellt számítógépen érdemes
használni, mert a CWK összetevőkből könnyen
konvertálhatjuk az RGB adatokat, és interaktív
színkeverő programot készíthetünk.
A CWK optikai színkeverési modell, (a forgótárcsa „négyszögesítése”). Előnye,
hogy szemléletes: könnyen el tudjuk képzelni
a keveréket, ill. meg tudjuk becsülni az összetevőket.
Ha pl. a keveréket világosítani szeretnénk,
egyszerűen növeljük a fehér arányát,
ha hidegebb színt szeretnénk, akkor a színezetek
közül egy kissé kékesebbet választunk,
stb.
| Néhány
példa |
|
|
H:
28º
Arány: (cwk %) 73-8-19
Tiszta szín, H: (rgb) 255-120-0
Keverék: (rgb) 208-109-21 |
H:
325º
Arány: (cwk %) 27-59-14
Tiszta szín, H: (rgb) 255-0-150
Keverék: (rgb) 218-150-190 |
|
|
|
|
H:
205º
Arány: (cwk %) 34-33-33
Tiszta szín, H: (rgb) 0-150-255
Keverék: (rgb) 85-135-170 |
H:
147º
Arány: (cwk %) 19-15-66
Tiszta szín, H: (rgb) 0-255-114
Keverék: (rgb) 39-87-61 |
|
|
 |
 |
H:
0º
Arány: (cwk %) 100-0-0
Tiszta szín, H: (rgb) 255-0-0
Keverék: (rgb) 255-0-0 |
H:
nincs
Arány: (cwk %) 0-81-19
Tiszta szín, H: (rgb) nincs
Keverék: (rgb) 207-207-207 |
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Le Blon (Jacob Christoph Le Blon) - Wikipedia
Földvári:
Computer Generation of Harmonic Equihue Color Scales
Hård:
The Natural Colour Sytem and its Universal Application in the
Study of Environmental Design.
RYB model - Wikipedia
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |
