A
szín világossága arányos észlelt
reflektanciájával, és azt fejezi ki, hogy
a színárnyalat a fehér vagy a fekete érzetéhez
esik-e közelebb. A nagyon világos színek
a fehér közelében vannak (a fénynek
nagy hányadát reflektálják, amennyiben
anyagszínek), a sötétek pedig a fekete közelében
(a fénynek kis hányadát reflektálják).
Az „abszolút fehér” minden fényt
visszaver, az „abszolút fekete” pedig minden
fényt elnyel. A fekete-fehér pólust a szürke-
(akromatikus, semleges) sor köti össze. (Nemcsics
1990:38 és 86)
A fenti definíció elsősorban a felületszínekre
(reflexió) vonatkozik, de mint látni fogjuk, az
„önvilágító” színeknek
(pl. monitoron) is van világossági értéke,
ami nem azonos a világítás intenzitásával!
A világosságot szemléltethetjük a
semleges rész összetevőinek, a fekete és fehér arányaként is: a
világosszürkében sok a fehér, a sötétszürkében
több a fekete, stb.
Világossági
sor – akromatikus |
|
Fehér
és fekete arányának változása
a világossági sorban.
A felső négyszögben az összetevők
arányának folyamatos változása,
a négyzetekben az adott arány,
alattuk a körben az adott keverék látszik. |
Az alábbi ábrán három oszlopban
ábrázoljuk egy szín világossági
metszeteit, különböző telítettségi
szinteken (az adott oszlopban a telítettség értéke
állandó).
– Az első oszlopban egy halvány-rózsaszín
és egy sötétbarna közötti átmenetet
látunk, a világossági értékek
skálája széles, a telítettség
kicsi, az adott oszlopban állandó értékű.
– A középső oszlopban egy élénkebb
rózsaszín és élénkebb barna
átmenetei
– A harmadik oszlopban már elég telítettek
a vörös árnyalatok, a világossági
értékek skálája szűk.
A T=0 szint a szürke sor. A világosság a
fekete és fehér (V=0 és V=100) között
változik, ebben semmi színtartalom sincs. (ábra
fent)
A legtelítettebb vörös (T=100, a háromszög
csúcspontján) világossága adott
(V=30), ennek nincsenek világossági fokozatai,
és (értelemszerűen) nincs benne sem fehér,
sem fekete!
Világossági
sorok |
|
A
mintákban a színezet állandó
(vörös).
Egy-egy oszlopban a színek telítettsége
állandó,
a színpontok világossága felülről
lefelé csökken.
Jobb oldalt a legtelítettebb vörös, ennek
adott a világossága: 30%. |
A fenti ábra három világossági oszlopát
ábrázolhatjuk szín- összetevőik
arányával: egy világos színárnyalatnak
(az adott színtartalom mellett) nagy a fehértartalma,
egy sötétnek nagy a feketetartalma.
Világossági
sor – kromatikus, 1. |
|
Fehér,
fekete és a tiszta szín arányának
változása a világossági sorban.
A színezet (vörös) és a telítettség
állandó (kb. 24%),
a világosság balról jobbra csökken,
ahogy növekszik a fekete aránya.
A felső négyszögben az összetevők
arányának folyamatos változása,
a négyzetekben az adott arány,
alattuk a körben az adott keverék látszik. |
Világossági
sor – kromatikus, 2. |
|
Fehér,
fekete és a tiszta szín arányának
változása a világossági sorban.
A színezet (vörös) és a telítettség
állandó (kb. 44%),
a világosság balról jobbra csökken,
ahogy növekszik a fekete aránya. |
Világossági
sor – kromatikus, 3. |
|
Fehér,
fekete és a tiszta szín arányának
változása a világossági sorban.
A színezet (vörös) és a telítettség
állandó (kb. 67%),
a világosság balról jobbra csökken,
ahogy növekszik a fekete aránya. |
A fekete-fehér arányának ismerete azonban
nem elegendő egy színárnyalat világosságának
megítéléséhez. Előbb, a Színezet c. részben szó volt arról, hogy a tiszta
színeknek saját relatív világossága van, a legvilágosabb a zöldessárga, a legsötétebb
az ibolyakék. Az alábbi ábrán látható
a különbség a világossági értékek
között: a sárgához feketét, a
kékhez fehéret kell adni, hogy azonos világosságú
(V=50) keverékeket kapjunk.
Különböző
színezetek – azonos világosság |
|
A
tiszta zöldessárga világos, az ibolyakék
sötét szín.
Az egyikhez feketét, a másikhoz fehéret
kell adni ahhoz,
hogy keverékeik világossága azonos
legyen.
A négyzetekben az összetevők aránya,
alatta a körökben
a keverék látszik – ez utóbbiak
világossága egyforma (V=50). |
Színösszetevők
A színkeverési gyakorlatban használjuk
a színösszetevők fogalmát, ez 3 alkotórészt foglal magában:
(tiszta) színt, fehéret és feketét.
Bármely színárnyalat esetében a
szín+fehér+feketetartalom összege 1 (100%).
(Nemcsics 1990:94)
A világosság értékére valamennyire
lehet következtetni a fehértartalomból,
mely a feketetartalommal együtt adja a szürketartalmat.
Az érzékelt világosság azonban nem
azonos az adott szín fehértartalmával,
hiszen egy (fehér- és feketetartalom nélküli)
tiszta színnek is van világossága.
A színvilágosság és fehértartalom
közötti különbséget az alábbi
ábrák érzékeltetik:
Színvilágosság
és fehértartalom |
|
A vízszintes vonal jelzi az azonos világosságú vörös színeket.
A ferde vonal az azonos (50%) fehértartalmú
színek helyét mutatja.
A ferde vonal párhuzamos a színháromszög
alsó (a feketét
és a tiszta színt összekötő)
szárával, ahol a fehértartalom nulla! |
Azonos
világosságú árnyalatok |
|
Felül
a színösszetevők folytonos változása,
minden metszetben azonos az érzékelt világosság.
Ezekből öt metszetet kiemeltünk: 0-25-50-75-100:
a négyzetekben látszik a színösszetevők
aránya. Lent, a körökben a keverékek. |
Azonos
fehértartalom |
|
Felül
a színösszetevők folytonos változása,
minden metszetben azonos a fehértartalom (50%).
Ezekből öt metszetet kiemeltünk: 0-25-50-75-100:
a négyzetekben látszik a színösszetevők
aránya. Lent, a körökben a keverékek. |
Mindkét színsor első eleme az 50%-os szürke.
Az egyik esetben a szürkével azonos világosságú vörös árnyalatokat látjuk, a másodikban
a szürkével azonos fehértartalmú színek alkotnak sort. (Az azonos világosságú
sor telítettségi sor is, melyben a telítettség
a nullától indulva növekszik.)
Fényintenzitás és világosság
viszonya
A (önvilágító ill. megvilágító)
fény intenzitása és az érzékelt világosság nem azonos fogalmak! A fényerősség
(intenzitás) fizikailag mérhető, a világosság
viszont pszichológiai jellemző, (percepció).
Ez utóbbit is lehet mérni, de más eszközökkel
és másféle (pszichometriai) skálán
helyezik el a mért adatokat. Az emberi látás
szempontjából mindkettő fontos, mert csak
bizonyos fényintenzitás-értékhatárok
között látunk élesen és színesen,
de az érzékelt világosság alapján
igazodunk el a világban, erre két példát
mutatunk.
(Sekuler 2000:94; Kovács I. 2006b:38)
Fényszínek intenzitása
és világossága
A tiszta színeket fekete háttérre helyezve
meggyőződhetünk arról, hogy legjobban
a zöld ragyog ki a sötét háttérből,
legkevésbé a kék. A számítógép
képernyőjén találkozunk ezzel a jelenséggel,
ahol a szín valóban „önvilágító”,
de nyomtatott anyagon is tapasztalhatjuk. Ezért nem szerencsés
a fekete (#000000) háttérre tiszta kék
(#0000FF) betűvel írni, mert hiába a kék
maximális fényereje, a kék szín
perceptíve sötét (relatív világossága
kicsi), és ezért a szöveg szinte olvashatatlan.
Az RGB
monitor alapszíneinek érzékelt világossága |
|
A
felső sorban a maximális intenzitású
alapszínek, alattuk a színadatok.
A kékkel írt szöveg sokkal nehezebben
olvasható, mint a zöld!
A második sorban színtartalom nélkül,
csak a világosságuk látszik.
Legvilágosabb a zöld (L=59%), legsötétebb
a kék (L=11%).
Jobb oldalt a fehér-referencia (#FFFFFF, L=100%). |
Az R,G,B alapszínek összege fehér (#FFFFFF),
világossága (L) maximális (100%). Az R,G,B
alapszínek 30-59-11 % arányban osztoznak a fehér
világosságában. (Colour
metric)
»
Színkontraszt–megkülönböztetés , » Additív
színkeverés - RGB
„Kannelúra” hatás
Kannelúra: a görög-dór
oszloptörzsön függőleges irányban
végigfutó homorú vájatok.
A kontraszthatások fejezetben már volt szó a Mach-sávokról,
de itt is fontos kiemelni.
Az alábbi képen egy-egy kis mező színe
homogén, ez jól látszik az ábra
alsó részén, ahol a mezők vékony
fehér vonallal vannak elválasztva egymástól.
Az érintkező mezők azonban módosítják
egymás (érzékelt) világosságát,
íves-homorú hullámzást idéznek
elő (kannelúra-hatás).
A fizikai értelemben homogén szín
– érzet szerint nem az!
(Sekuler 2000:96)
Mach-sávok,
„kannelúra”-hatás |
|
A
két színsor elemei azonosak. A felső
sor egymással érintkező mezői
íves-homorú hullámzás érzetet
idéznek elő, míg az alsó sorban
nincs
ez a hatás, mert a mezőket vékony fehér
vonal választja el egymástól. |
Szín vs. szürke
Ha színes tárgyakról szürkeárnyalatos
képet készítünk, a különböző
színek mind szürke foltoknak látszanak, melyek
világossága (jó közelítéssel)
megfelel az adott szín világossági értékének.
A vizuális információk részben kifejezhetőek
egy dimenzióban is, hiszen megértjük a szürke
tónusú filmet, fotót, de a színes
kép sokkal több információt és
emóciót hordoz. Egy szürkeárnyalatos
fotón a szürkék nem fordíthatók
vissza egyértelműen színekre, hiszen mindegyik
számos színárnyalatot „rejthet”.
(de Grandis 1984:40)
Kromatikus
és akromatikus színinformációk,
1. |
|
A
szürkeárnyalatos fotó eredetije bármelyik
lehetne a két színes
kép közül. A színek átfordíthatók
szürkére, de a szürkék
nem fordíthatók vissza egyértelműen
színekre! |
Kép
forrás:
https://www.pinterest.com/brittneyleighb/thailand-travel-inspiration/ |
Alább még egy ábra a színárnyalatok
és a világosság összefüggésére.
A színes ábra mind a 9 mezője különböző
színű, de a világosságuk (majdnem)
azonos. (A hatás különböző monitorokon
eltérő lehet, színbeállítási
okok miatt!)
Kromatikus
és akromatikus színinformációk,
2. |
|
|
A
bal oldali ábra színei azonos világosságúak:
a kép Grayscale módba állítva
majdnem egyforma szürkéket mutat (jobbra) |
Érdekesség: A színes film elterjedése előtt (az 1930-as
években) a hollywoodi filmstúdiókban nem
használtak színeket. A díszleteket és
jelmezeket a szürke árnyalataiban készítették,
mert hiába lettek volna különböző
színűek, a fekete-fehér filmen nem érvényesült
volna. Ahogy a fenti ábrán látszik, akár
teljesen különböző színezetek is
egyforma szürkék lehetnek a fekete-fehér
képen, a filmen ugyanez a hatás tönkretette
volna látványt. A szürkéket viszont
világosságuk alapján meg lehet tervezni,
így a vizuális hatás (nem számítva
a természetes színeket, pl. emberi testet, növényeket)
előre kiszámítható.
Telítettség és világosság
együtt
A telítettség és világosság
egyidejű változására több gyakorlati
példát ismerünk, ezt modellezi az alábbi
ábra:
• A: Felső sor:
a fehér és a tiszta
szín között – fehér tónussor:
– A1: Egy megvilágított felület színtelenedését okozza, ha a fényerőt
egy bizonyos ponton túl is növeljük. Egyre
fakóbb, halványabb (világosabb és
telítetlenebb) színt látunk, végül
csak egy fehér fényfoltot, ez a káprázás.
– A2: A festőlébe mártott
fehér fonalakba beivódik a szín, és
mennél tovább vannak a lében, annál
telítettebb és sötétebb a színük
(ld. textilfestés).
Telítettség
és világosság együtt |
|
Az A sor a fehér és tiszta szín
közötti átmeneteket mutatja,
a B sor a fekete és tiszta szín közöttieket.
Az 1. és 2. sorok a változás irányát
jelzik. |
• B: Alsó sor
a fekete és a tiszta szín
között – fekete tónussor:
– B1: Egy megvilágított színes
felület színtelenedését okozza,
ha a fényerőt csökkentjük. Egyre sötétebb
és telítetlenebb színt látunk,
végül a környezet és a tárgy
színe is fekete lesz.
– B2: Egy színes fényforrás fényerejének fokozatos növelése egyszerre
növeli a szín világosságát
és telítettségét is.
További fogalmak
a világossággal és telítettséggel
összefüggésben:
Árnyalat...
egy színezet különböző telítettségű
és világosságú változatai,
pl. világoszöld, élénkzöld,
pasztellzöld, törtzöld, sötétzöld stb. – ezek mind tört (kevert, nem tiszta) színek,
az adott zöld színezet árnyalatai.
Olykor a színezet fogalmára is használják
az „árnyalat” szót, de ez helytelen!
Az angol Hue szót gyakran fordítják
„árnyalat”-nak, pedig ez a magyar terminológiában: színezet !
Színezet
és árnyalatai |
|
Az
ábra valamennyi elemének ugyanaz a zöld
a színezete,
fent a tiszta szín, alul néhány különböző árnyalata |
Kromatikus ill. polikróm színek
Színes ill. sokszínű. Normális-színlátó
ember így látja a környezetet.
(Poli-: sok-; króm: szín,
színezet; kromatikus: színes)
Monokromatikus/monokróm színek
Egyetlen színezet különböző telítettségű
és világosságú árnyalatai.
(Mono-: egy-; króm: szín,
színezet; kromatikus: színes)
Akromatikus színek
Semleges színek, színtelen (szürke)
sor: tagjai csak világosságukban különböznek
egymástól.
(A-: fosztóképző;
kromatikus: színes)
Kromatikus,
monokromatikus és akromatikus színinformációk |
|
Kromatikus
(színes) vagy polikróm (sokszínű)
kép,
mellette a képből vett színminták |
|
|
Monokromatikus
(egyszínű) kép,
mellette a képből vett színminták
(a kép árnyalatai) |
|
|
Akromatikus
(semleges színű, szürkeárnyalatos)
kép,
mellette a képből vett színminták
(a kép árnyalatai) |
Kép
forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html |
A világosság funkciója
a színkommunikációban
A szín világossági dimenziója a
tárgy- és térlátás alapfeltétele,
ezért a legfontosabb kontraszt a számunkra.
A világos színek a „könnyű”,
a sötét színek a „súlyos”
fogalmához asszociálhatók.
Egyéb értelmezések
Fizika
A fizikai fogalmak közül a fényintenzitás felel meg a színvilágosságnak. Mennél
nagyobb az energiát kibocsátó forrás
fényereje a spektrumban, annál világosabb
a szín.
Nyelv
A magyar nyelv így fejezi ki a színérzet
világossági jellemzőjét:
– a világos szín: halvány,
pasztell, fehéres, könnyű, habos;
– a sötét szín: mély,
feketés, haragos, súlyos;
A magyar szakirodalomban szerepel a „fényesség”,
mint a világossági érzet neve, ez azonban
felületszínekre nem, csak fényszínekre
értelmezhető. A felületszín nem fényes (nem világít), hanem világos,
mert reflektálja a ráeső fényt. Felületek
kontextusában a sima, csillogó anyagot
nevezzük fényesnek. Fent,
a „Fényszínek intenzitása és
világossága” c. bekezdésben bemutattuk,
hogy egy intenzív szín (pl. a kék) lehet
relatíve sötét is!
Világosság és rokon fogalmai az angol szakirodalomban:
Lightness, Brightness, Intensity, Value
A tiszta szín (pure color) fehérrel való
keveréke: tint, feketével: shade,
szürkével: tone.
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Albers:
A színek kölcsönhatása, 23.p.
Colour metric
Feisner:
Colour
de Grandis:
Teoria e uso del colore
Itten:
A színek művészete
Kovács I.:
Következtetés a külvilág tulajdonságaira
Nemcsics:
Színdinamika
Sekuler – Blake:
Észlelés
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E) |