A
színezet a színek fő karaktere, a hétköznapi
nyelvben általában ezt nevezik „színnek”,
de ez nem elég pontos meghatározás, mert
a „szín” sok egyebet is jelenthet.
(Nemcsics 1990:86)
A „színezet” lehet még: színjelleg,
színkarakter, színfajta, nem javasolt azonban
a színárnyalat szó, mert ez mást
jelent!
A fizikai fogalmak közül a hullámhossz felel meg a színezetnek, bár nincs minden színezetnek
valódi hullámhossza (ilyen a bíbor).
Színezetek:
a tiszta vörös, narancs, sárga, zöld,
kékeszöld (türkiz), kék, lila és
bíbor, továbbá a szomszédok
közötti folytonos átmenetek, de csak a tiszta
színek.
| Színezetek
– a tiszta színek |
 |
| A
színezetek folytonos sora |
|
 |
A
fő színkategóriák:
vörös, narancs, sárga, zöld, kékeszöld
(türkiz), kék, lila és bíbor |
Színérzet és
színezet
A két fogalom nem tévesztendő össze!
- A színérzet (színérzéklet) tudattartalom, beletartozik mindenféle szín:
a spektrum színei, a bíbor, a fekete, fehér
és ezek valamennyi kevert árnyalata. Társfogalma
a színinger, ami fizikai kategória, és
szükséges a színérzet létrejöttéhez.
- A színezet a színérzet egyik paramétere:
a tiszta spektrumszínek és a bíbor összefoglaló
neve. Nem tartozik ide a fehér, fekete, szürke,
- ezeknek nincs színezete. Társfogalmai a telítettség és világosság.
Nincs minden színnek színezete, és nem
minden szín „színezet”!
- A fehér, fekete és szürke színérzet,
de nem színezet és nincs színezete sem.
- A fehér-fekete-szürke kivételével
minden más színárnyalatnak van színezete,
vagyis besorolható a fenti színezeti lista valamelyikébe.
- Például a barna és a rózsaszín nem önálló színezetek (nincsenek benne
a fenti listában). Mindkettő színezete vörös, ennek egy-egy tört, kevert árnyalata.
A barna és a rózsaszín színezete:
vörös, ill. lehet bíbor vagy narancs is.
A színkör
A színezeti skála a napfény spektrumát
követi, és a bíbor kivételével
mindegyik színkategóriának megfelel egy
hullámhossz tartomány. A napfény spektrumában
ugyan nem szerepel a bíbor, de az ibolyakék és
a vörös keverékeként létrehozható,
és „virtuális” hullámhosszal
jellemezhető.
»
Színmérés
| Színkör |
 |
| A
napfény spektruma kiegészítve a bíborral |
A bíborral együtt alakul ki a zárt színkör
vagy színkerék (color wheel), ahol a színátmenetek folytonosan változnak, nincs bennük „törés”
vagy „ugrás”. A színkörben valamennyi
színezet „egyenrangú”, itt nincs főszín,
mellékszín, primerszín és alapszín,
ezek a fogalmak a színkeverésnél szerepelnek majd.
A színkör, mint minden kör,
szimbolikusan a végtelent, a teljességet és
a tökéletességet is jelenti.
| Színkör |
 |
| A
teljes színkör |
A színezethez kapcsolódó
néhány fogalom
Komplementer-színpárok
A komplementer (vagy kiegészítő, ellentétes)
színpárok a színkörben egymással
szemben helyezkednek el. Keverékeik semleges színt
eredményeznek: fényszínek esetén
fehéret, festékszínek esetén szürkét.
A keverékben résztvevő
színeket egy-egy négyzetben, keveréküket
(az eredményt) körben ábrázolom.
| Komplementer
színpár keveréke |
 |
| A
zöld-bíbor 180º-ra vannak egymástól:
keverékük semleges |
Másik jellegzetességük, hogy utóképként felcserélődnek egymással (pl. erős bíbor
szín nézése után fehér felületre
pillantva zöldet látunk, ill. zöld után
bíbort, mert ezek egymás kiegészítő
színei). Természetesen nem minden zöld-bíbor
alkot komplementer párt, hiszen nagyon sok „zöld”
és „bíbor” van a színkörben,
hanem csak a meghatározott hullámhosszal rendelkezők.
(Gage 2006:47; Goethe 1983:38; Király
1977:40; Complementary colors)
| Komplementer
színpárok |
 |
Az
egymástól 180 fokra eső (a szemközti)
színpárok komplementerek.
Jobb oldalt a színpárok egymás mellett. |
Hideg - meleg színek
A tiszta színek körét fel lehet osztani hideg
és meleg színekre.
• A kék-kékeszöld-zöld színek
a hideg színek
• A sárga-narancs-vörös-bíbor pedig meleg
színek
| Hideg-meleg
színek, 1. |
 |
Balra
a hideg, jobbra a meleg színek.
A zöldessárga és a lila a két
tartomány határán fekszik,
ezért egyiknek sem része. |
A leghidegebbnek a türkizt, a legmelegebbnek a narancs-pirosat
tartja az emberek többsége.
A lila és a zöldessárga nem
sorolható egyértelműen egyikhez sem, mert
ezek éppen a hideg-meleg színek határán
fekszenek. Attól függően érezzük
őket hidegnek vagy melegnek, hogy milyen karakterű
szín mellett vagy előtt helyezkednek el: pl. a lila
a türkiz mellett meleg színnek hat, míg narancsvörös
közelében hidegnek.
| Hideg-meleg
színek, 2. |
 |
A lila a türkiz mellett meleg színnek hat,
míg narancsvörös közelében
hidegnek |
Minden színnek van hideg és meleg árnyalata:
amikor egy szín „elmozdul” a színkörön
vagy hidegebb vagy melegebb lesz. Kivétel a skála
két végpontja: a legmelegebb narancspiros és
a leghidegebb türkizkék, ezek csak egy (a másik
pólus) irányba mozdulhatnak el.
| Színek
hideg és meleg változatai |
 |
A
két csoport középső oszlopaiban
a referencia színek.
Tőlük balra az adott szín melegebb, jobbra
a hidegebb módosulata. |
A hideg-meleg szín fogalma a színasszociációban gyökerezik: az ember törzs- és egyedfejlődése
során megtanulta, hogy a nap, a tűz színe
sárga-piros, a véré vörös. A
vízhez, jéghez, vegetációhoz a kék-kékeszöld-zöld
színeket kapcsoljuk.
A meleg színek az érzelmekkel, a hidegek a racionalitással
állnak asszociatív kapcsolatban.
Fiziológiai kísérletek szerint, meleg színű
fényben bekötött szemmel tartózkodva,
ha csak a bőrfelületet éri a színes
fény, – emelkedik a vérnyomás és
a pulzusszám, tehát a meleg színek a bőrön
keresztül is stimulálnak. (Arnheim
1979:406)
» A színek élettani hatásai
A hideg-meleg szín asszociációs,
vagyis lélektani fogalom, és nem függ össze
a színhőmérséklettel, ami fizikai
kategória.
Relatív világosság
A tiszta színek feloszthatók sötét
és világos színezetekre is
(Color Luminance)
» Láthatósági függvény
A tiszta színezet relatív (spektrális)
világossága nem tévesztendő össze
valamely színárnyalat világosságával.
Ez utóbbi a színes felület reflexiójával
függ össze, mely a fehér esetében a
legnagyobb, a fekete esetében a legkisebb. A fehérrel
kevert szín világos ugyan, de nem „ragyog”,
mert a színereje csökken, és tört (halvány,
fakó) színárnyalat keletkezik.
» Világosság
| Világos-sötét
színek, 1. |
 |
Világos
színek: sárgászöld, sárga,
narancssárga.
Sötét színek: kék, lila, bíbor.
A türkizzöld és a vörös a két
tartomány határán fekszik,
ezért egyiknek sem része. |
A (relatív) világos-sötét tartományok
határán a vörös ill. a zöld színek
fekszenek, ezek nem sorolhatók egyértelműen
egyikhez sem. Pl. a tiszta zöld sárga háttéren
sötétnek, míg ibolyakék háttéren
világosnak tűnik.
| Világos-sötét
színek, 2. |
 |
A
zöld sárga háttéren sötétnek,
míg ibolyakék háttéren világosnak
tűnik. |
A színkör felbontása
A színkörben a színátmenetek folytonosan
(„ugrások” nélkül) változnak,
a gyakorlatban azonban nem tudunk folytonos mennyiségeket
kezelni, a színkört valami módon fel kell
osztani, – erre több megoldás létezik.
(Feisner 2006:13; de Grandis 1984:28)
Kétosztatú...
(vagy poláris) felosztás: lehet hideg–meleg vagy világos–sötét színekre,
vagyis két félkörre bontani a színkört.
| A
színkör felbontása, 1. |
 |
 |
| Kétosztatú
színkör: hideg-meleg |
Kétosztatú
színkör: világos-sötét |
Háromosztatú...
a primer (elsődleges) színekre épül.
Sok évszázados megfigyelés, hogy a három
legfontosabb (egymástól leginkább különböző)
szín: a sárga, vörös, kék.
Ez volt a kiindulása Goethe színrendszerének és -elméletének
is.
| A színkör
felbontása, 2. |
 |
| Háromosztatú
színkör |
Négyosztatú
A két ellentétes színpár: vörös-zöld és sárga-kék. Ezen az elven
alapul Hering modellje.
A Hering-féle színpercepció
modell szerint merőleges tengelyek közt helyezik el
a színeket: a két fő tengely a kék-sárga
és a vörös-zöld. Minden szín egy-egy
síknegyedbe tartozik, (vagy éppen a tengelyen
van) pl. a narancs a sárga és vörös
tengelyek alkotta negyedben van. Erre a modellre épül
a CIELuv és CIELab színmérőrendszer.
(CIELUV, Lab color space)
| A
színkör felbontása, 3. |
 |
 |
| Négyosztatú
színkör |
Hering-féle
alapszínek:
a két fő merőleges tengely
a sárga-kék és a vörös-zöld |
| |
Kép
forrás:
http://www.handprint.com/HP/WCL
/color2.html |
Hatosztatú kör
A háromosztatú színkör „finomítása”,
az alapszínek közé a keveréküket
helyezik, ezek a másodlagos (szekunder) színek:
narancs-zöld-lila. A hatosztatú elrendezés Goethe nevéhez fűződik.
(Goethe 1983 és 2010)
Hétosztatú kör
Newton alkotott először zárt színkört
a spektrumból. Hét színt (vörös
- narancs - sárga - zöld - kék - indigó
- ibolya) különböztetett meg, így színkörét
hét részre osztotta, mégpedig zenei és
csillagászati analógiából kiindulva.
| A
színkör felbontása, 4. |
 |
 |
Goethe
hatosztatú színköre,
saját rajza (1810 előtt) |
Newton
hétosztatú színköre,
1704 k. |
Kép
forrás:
http://www.brainpickings.org/2012/
08/17/goethe-theory-of-colours/
|
|
Tizenkétosztatú színkör...
a 3 és a 6 osztatú színkör további
finomítása: Goethe elméletét J. Itten fejlesztette tovább, és hozta létre 12
részes színkörét. (Itten
1978:32) A hatosztatú színkört tovább
lehet bontani az elsődleges és másodlagos
színek között is, pl. a türkiz a kék
és zöld között található
(tercier színek).
| A színkör
felbontása, 5. |
 |
J.
Itten tizenkétosztatú színköre,
a kör közepén a primer és a szekunder
színek |
Kép
forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Johannes_Itten |
»
Alapszínek, eszközfüggő és -független
színmodellek
Árnyalat
A (közel) azonos színezetű, de különböző világosságú és telítettségű színváltozatokat nevezzük árnyalatnak. Ezek mindig tört (kevert, nem tiszta) színek, melyet a szó gyökere, az „árnyék” is sugall. Sajnos az angol Hue szót gyakran „árnyalat”-nak fordítják, pedig a szaknyelvben „színezet”-et jelent .
A színezet szó a 1972-es Fénytechnikai Terminológia szabványban is szerepelt: MSZ 9620/4-72, 7.oldal.
Az árnyalat szó 1830-ban jelent meg először írásban (TESz I. 1967:179).
| Színezet
és árnyalatai |
 |
Az
ábra valamennyi elemének ugyanaz a vörös
a színezete,
fent a tiszta szín, alul néhány árnyalata |
A színezet funkciója
a színkommunikációban
A gyakorlatban a színezet a minőségi-
vagy fajta különbségek jelzésére, szimbolikus és emocionális tartalmak
kifejezésére alkalmas.
Egyéb értelmezések
Fizika
A fizikai fogalmak közül a hullámhossz felel meg a színezetnek. A bíbornak nincs „valódi”
hullámhossza.
»
Színmérés
Nyelv
A színkör felosztása alapszínnevekkel:
vörös/piros-narancs-sárga-zöld-kék-lila-bíbor.
Ezek a fő színkategóriák a legtöbb
nyugati nyelvben is.
»
Alapszínnevek
| Alapszínnevek |
 |
| |
A színezet szó névváltozatai: színjelleg, színkarakter, színfajta.
(Az árnyalat szó nem javasolt, mert mást
jelent!)
Színezet angolul: Hue.
|
Felhasznált
és ajánlott irodalom:
Arnheim:
A vizuális élmény
CIELUV - Wikipedia
Color Luminance
Complementary colors - Wikipedia
Feisner:
Colour
Gage:
Colour in Art
Goethe:
Színtan – Didaktikai rész (1983)
Goethe:
Színtan – A teljes „Didaktikai rész”
(2010)
de Grandis:
Teoria e uso del colore
Itten:
A színek művészete
Király:
Általános színtan és látáselmélet
Lab color space (CIELAB) - Wikipedia
Nemcsics:
Színdinamika
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
