Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.2.0.1.

Színjellemzők: Színezet
 
 
A színezet a színek fő karaktere, a hétköznapi nyelvben általában ezt nevezik „színnek”, de ez nem elég pontos meghatározás, mert a „szín” sok egyebet is jelenthet.
(Nemcsics 1990:86)

A „színezet” lehet még: színjelleg, színkarakter, színfajta, nem javasolt azonban a színárnyalat szó, mert ez mást jelent!

A fizikai fogalmak közül a hullámhossz felel meg a színezetnek, bár nincs minden színezetnek valódi hullámhossza (ilyen a bíbor).


Színezetek:
a tiszta vörös, narancs, sárga, zöld, kékeszöld (türkiz), kék, lila és bíbor, továbbá a szomszédok közötti folytonos átmenetek, de csak a tiszta színek.

Színezetek – a tiszta színek
A színezetek folytonos sora
A fő színkategóriák:
vörös, narancs, sárga, zöld, kékeszöld (türkiz), kék, lila és bíbor


Színérzet és színezet
A két fogalom nem tévesztendő össze!

- A színérzet (színérzéklet) tudattartalom, beletartozik mindenféle szín: a spektrum színei, a bíbor, a fekete, fehér és ezek valamennyi kevert árnyalata. Társfogalma a színinger, ami fizikai kategória, és szükséges a színérzet látrejöttéhez.

- A színezet a színérzet egyik paramétere: a tiszta spektrumszínek és a bíbor összefoglaló neve. Nem tartozik ide a fehér, fekete, szürke, - ezeknek nincs színezete. Társfogalmai a telítettség és világosság.

Nincs minden színnek színezete, és nem minden szín „színezet”!

- A fehér, fekete és szürke színérzet, de nem színezet és nincs színezete sem.
- A fehér-fekete-szürke kivételével minden más színárnyalatnak van színezete, vagyis besorolható a fenti színezeti lista valamelyikébe.
- Például a barna és a rózsaszín nem önálló színezetek (nincsenek benne a fenti listában). Mindkettő színezete vörös, ennek egy-egy tört, kevert árnyalata. A barna és a rózsaszín színezete: vörös, ill. lehet bíbor vagy narancs is.



A színkör

A színezeti skála a napfény spektrumát követi, és a bíbor kivételével mindegyik színkategóriának megfelel egy hullámhossz tartomány. A napfény spektrumában ugyan nem szerepel a bíbor, de az ibolyakék és a vörös keverékeként létrehozható, és „virtuális” hullámhosszal jellemezhető.
» Színmérés

Színkör
A napfény spektruma kiegészítve a bíborral


A bíborral együtt alakul ki a zárt színkör vagy színkerék (color wheel), ahol a színátmenetek folytonosan változnak, nincs bennük „törés” vagy „ugrás”. A színkörben valamennyi színezet „egyenrangú”, itt nincs főszín, mellékszín, primerszín és alapszín, ezek a fogalmak a színkeverésnél szerepelnek majd.

A színkör, mint minden kör, szimbolikusan a végtelent, a teljességet és a tökéletességet is jelenti.

Színkör
A teljes színkör



A színezethez kapcsolódó néhány fogalom

Komplementer-színpárok

A komplementer (vagy kiegészítő, ellentétes) színpárok a színkörben egymással szemben helyezkednek el. Keverékeik semleges színt eredményeznek: fényszínek esetén fehéret, festékszínek esetén szürkét.
A keverékben résztvevő színeket egy-egy négyzetben, keveréküket (az eredményt) körben ábrázolom.


Komplementer színpár keveréke
A zöld-bíbor 180-ra vannak egymástól: keverékük semleges


Másik jellegzetességük, hogy utóképként felcserélődnek egymással (pl. erős bíbor szín nézése után fehér felületre pillantva zöldet látunk, ill. zöld után bíbort, mert ezek egymás kiegészítő színei). Természetesen nem minden zöld-bíbor alkot komplementer párt, hiszen nagyon sok „zöld” és „bíbor” van a színkörben, hanem csak a meghatározott hullámhosszal rendelkezők.
(Gage 2006:47; Goethe 1983:38; Király 1977:40; Complementary colors)

Komplementer színpárok
Az egymástól 180 fokra eső (a szemközti) színpárok komplementerek.
Jobb oldalt a színpárok egymás mellett.



Hideg - meleg színek

A tiszta színek körét fel lehet osztani hideg és meleg színekre.
Az kék-kékeszöld-zöld színek a hideg színek
A sárga-narancs-vörös-bíbor pedig meleg színek

Hideg-meleg színek, 1.
Balra a hideg, jobbra a meleg színek.
A zöldessárga és a lila a két tartomány határán fekszik,
ezért egyiknek sem része.


A leghidegebbnek a türkizt, a legmelegebbnek a narancs-pirosat tartja az emberek többsége.

A lila és a zöldessárga nem sorolható egyértelműen egyikhez sem, mert ezek éppen a hideg-meleg színek határán fekszenek. Attól függően érezzük őket hidegnek vagy melegnek, hogy milyen karakterű szín mellett vagy előtt helyezkednek el: pl. a lila a türkiz mellett meleg színnek hat, míg narancsvörös közelében hidegnek.

Hideg-meleg színek, 2.
A lila a türkiz mellett meleg színnek hat,
míg narancsvörös közelében hidegnek


Minden színnek van hideg és meleg árnyalata: amikor egy szín „elmozdul” a színkörön vagy hidegebb vagy melegebb lesz. Kivétel a skála két végpontja: a legmelegebb narancspiros és a leghidegebb türkizkék, ezek csak egy (a másik pólus) irányba mozdulhatnak el.

Színek hideg és meleg változatai
A két csoport középső oszlopaiban a referencia színek.
Tőlük balra az adott szín melegebb, jobbra a hidegebb módosulata.


A hideg-meleg szín fogalma a színasszociációban gyökerezik: az ember törzs- és egyedfejlődése során megtanulta, hogy a nap, a tűz színe sárga-piros, a véré vörös. A vízhez, jéghez, vegetációhoz a kék-kékeszöld-zöld színeket kapcsoljuk.
A meleg színek az érzelmekkel, a hidegek a racionalitással állnak kapcsolatban.
Fiziológiai kísérletek szerint, meleg színű fényben bekötött szemmel tartózkodva, ha csak a bőrfelületet éri a színes fény, – emelkedik a vérnyomás és a pulzusszám, tehát a meleg színek a bőrön keresztül is stimulálnak. (Arnheim 1979:406)
» A színek élettani hatásai

A hideg-meleg szín asszociációs, vagyis lélektani fogalom, és nem függ össze a színhőmérséklettel, ami fizikai kategória.


Relatív világosság


A tiszta színek feloszthatók sötét és világos színezetekre is
(Color Luminance)
» Láthatósági függvény

A tiszta színezet relatív (spektrális) világossága nem tévesztendő össze valamely színárnyalat világosságával. Ez utóbbi a színes felület reflexiójával függ össze, mely a fehér esetében a legnagyobb, a fekete esetében a legkisebb. A fehérrel kevert szín világos ugyan, de nem „ragyog”, mert a színereje csökken, és tört (halvány, fakó) színárnyalat keletkezik.
» Világosság

Világos-sötét színek, 1.
Világos színek: sárgászöld, sárga, narancssárga.
Sötét színek: kék, lila, bíbor.
A türkizzöld és a vörös a két tartomány határán fekszik,
ezért egyiknek sem része.

A (relatív) világos-sötét tartományok határán a vörös ill. a zöld színek fekszenek, ezek nem sorolhatók egyértelműen egyikhez sem. Pl. a tiszta zöld sárga háttéren sötétnek, míg ibolyakék háttéren világosnak tűnik.

Világos-sötét színek, 2.
A zöld sárga háttéren sötétnek,
míg ibolyakék háttéren világosnak tűnik.



A színkör felbontása

A színkörben a színátmenetek folytonosan („ugrások” nélkül) változnak, a gyakorlatban azonban nem tudunk folytonos mennyiségeket kezelni, a színkört valami módon fel kell osztani, – erre több megoldás létezik.
(Feisner 2006:13; de Grandis 1984:28)

Kétosztatú...
(vagy poláris) felosztás: lehet hideg–meleg vagy világos–sötét színekre, vagyis két félkörre bontani a színkört (lásd fent).

Háromosztatú...
a primer (elsődleges) színekre épül. Sok évszázados megfigyelés, hogy a három legfontosabb (egymástól leginkább külöbözô) szín: a sárga, vörös, kék. Ez volt a kiindulása Goethe színrendszerének és -elméletének is.

A színkör felbontása, 1.
Háromosztatú színkör


Négyosztatú
A két ellentétes színpár: vörös-zöld és sárga-kék. Ezen az elven alapul Hering modellje.
A Hering-féle színpercepció modell szerint merőleges tengelyek közt helyezik el a színeket: a két fő tengely a kék-sárga és a vörös-zöld. Minden szín egy-egy síknegyedbe tartozik, (vagy éppen a tengelyen van) pl. a narancs a sárga és vörös tengelyek alkotta negyedben van. Erre a modellre épül a CIELuv és CIELab színmérőrendszer.
(CIELUV, Lab color space)

A színkör felbontása, 2.
Négyosztatú színkör Hering-féle alapszínek:
a két fő merőleges tengely
a sárga-kék és a vörös-zöld
  Kép forrás:
http://www.handprint.com/HP/WCL
/color2.html


Hatosztatú kör
A háromosztatú színkör „finomítása”, az alapszínek közé a keveréküket helyezik, ezek a másodlagos (szekunder) színek: narancs-zöld-lila. A hatosztatú elrendezés Goethe nevéhez fűződik. (Goethe 1983 és 2010)

Hétosztatú kör
Newton alkotott először zárt színkört a spektrumból. Hét színt (vörös - narancs - sárga - zöld - kék - indigó - ibolya) különböztetett meg, így színkörét hét részre osztotta, mégpedig zenei és csillagászati analógiából kiindulva.

A színkör felbontása, 3.
Goethe hatosztatú színköre,
saját rajza (1810 előtt)
Newton hétosztatú színköre,
1704 k.
Kép forrás:
http://www.brainpickings.org/2012/
08/17/goethe-theory-of-colours/
 


Tizenkétosztatú színkör...
a 3 és a 6 osztatú színkör további finomítása: Goethe elméletét J. Itten fejlesztette tovább, és hozta létre 12 részes színkörét. (Itten 1978:32) A hatosztatú színkört tovább lehet bontani az elsődleges és másodlagos színek között is, pl. a türkiz a kék és zöld között található (tercier színek).

A színkör felbontása, 4.
J. Itten tizenkétosztatú színköre,
a kör közepén a primer és a szekunder színek
Kép forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Johannes_Itten

» Alapszínek, eszközfüggő és -független színmodellek


Árnyalat

A (közel) azonos színezetű, de különböző világosságú és telítettségű színváltozatokat nevezzük árnyalatnak. Ezek mindig tört (kevert, nem tiszta) színek, melyet a szó gyökere, az „árnyék” is sugall. Sajnos az angol Hue szót gyakran „árnyalat”-nak fordítják, pedig a szaknyelvben „színezet”-et jelent .
A színezet szó a 1972-es Fénytechnikai Terminológia szabványban is szerepelt: MSZ 9620/4-72, 7.oldal.
Az árnyalat szó 1830-ban jelent meg először írásban (
TESz I. 1967:179).

Színezet és árnyalatai
Az ábra valamennyi elemének ugyanaz a vörös a színezete,
fent a tiszta szín, alul néhány árnyalata



A színezet funkciója
a színkommunikációban


A gyakorlatban a színezet a minőségi- vagy fajta különbségek jelzésére, szimbolikus és emocionális tartalmak kifejezésére alkalmas.


Egyéb értelmezések

Fizika

A fizikai fogalmak közül a hullámhossz felel meg a színezetnek. A bíbornak nincs „valódi” hullámhossza.
» Színmérés


Nyelv

A színkör felosztása alapszínnevekkel:
vörös/piros-narancs-sárga-zöld-kék-lila-bíbor.
Ezek a fő színkategóriák a legtöbb nyugati nyelvben is.
» Alapszínnevek

Alapszínnevek
 


A színezet szó névváltozatai: színjelleg, színkarakter, színfajta. (Az árnyalat szó nem javasolt, mert mást jelent!)

Színezet angolul: Hue.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Arnheim:
A vizuális élmény

CIELUV - Wikipedia

Color Luminance

Complementary colors - Wikipedia

Feisner:
Colour

Gage:
Colour in Art

Goethe:
Színtan – Didaktikai rész (1983)

Goethe:
Színtan – A teljes „Didaktikai rész” (2010)

de Grandis:
Teoria e uso del colore

Itten:
A színek művészete

Király:
Általános színtan és látáselmélet

Lab color space (CIELAB) - Wikipedia

Nemcsics:
Színdinamika

Színjellemzők: Színezet
« Színek rendszerezése
Színjellemzők: Telítettség »
36.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.