Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.7.

Gyakran feltett kérdések, 1.
 
 
Ezen és a következő oldalon néhány kérdést próbálunk tisztázni, mely gyakran felmerül a színekkel kapcsolatban.



Hány szín van?


Az itt-ott felbukkanó adatok a pár tízezertől a több millióig szóródnak. Valójában erre a („laikusok” körében gyakran felmerülő) kérdésre nem lehet értelmes, még kevésbé pontos választ adni, mert a színek nem, vagy csak igen nehezen megszámlálhatóak.

A szín nem objektív, az embertől független létező, amiből van valahány darab a világban,
hanem emberi érzékelés eredményeként,
az agyban létrejövő szubjektív tudattartalom!


A színlátást nem „darabra mérik”, hanem a nagyon kicsi különbségek (JND*) érzékelését figyelik, pl. az alábbi módon:
*JND, just noticeable difference, az „éppen észrevehető különbség”

Két szomszédos kis ablakban megjelenítik ugyanazt a színt
(C1 és C1), melyek színinger adatai (pl. r,g,b) ismertek.

Majd elkezdik változtatni a színingert az egyik ablakban,
lassan növelik pl. a vörös fény intenzitását. A kísérleti személynek jeleznie kell, mikor érzékeli különbözőnek a két ablakban megjelenő színárnyalatot (C1 és C2).

Ekkor lejegyzik a színinger adatait, ami az észrevehető
változást keltette.

A két ablak színét ekkor ismét azonosra állítják (C2 és C2),
és folytatják az egyik színinger növelését, míg előáll az újabb árnyalat (C3), – és így tovább.


A kísérletet több emberrel is elvégzik, az adatokat pszichometriai skálán rögzítik és statisztikai módszerekkel értékelik. Arra vonatkozóan lehetnek csak statisztikai adatok, hogy az emberek átlagosan milyen kis ingerkülönbséget látnak ténylegesen különbözőnek (JND), vagyis mikor következik be náluk színérzet-változás. (Sivik 1997:163)
A színérzet-változás nem lineáris az színinger változással, és mindez három irányban változhat.
» Színek rendszerezése


A Weber–Fechner törvény

Ernst Heinrich Weber (1795–1878)
Gustav Theodor Fechner (1801–1887)


A Weber–Fechner törvény értelmében az egyenletes érzet-növekedéshez egyre nagyobb ingermennyiség kell. Az összefüggés: ha az ingermennyiség mértani haladvány szerint növekszik, akkor az érzet számtani sor szerint.
(Weber-Fechner law; Király 1977:122)

Weber-Fechner törvény
Függőleges tengelyen az egyenletes érzetváltozás.
Vízszintes tengelyen az ingerváltozás.
Egyre nagyobb ingermennyiség kell azonos érzetváltozáshoz.
Kép forrás:
http://www1.appstate.edu/~kms/classes/psy3203/Measure/Fechner%27sLaw.gif

Példa: a teljesen sötét szobában egy szál gyufát meggyújtva már „világosságot teremtünk”. Egy szál gyufa fénye nappal, a napsütésben nem növeli a világosságot, hiszen a nap fényéhez képest elenyészően kicsi az ingernövekedés.


Színérzékenység

Színérzékenységünk nemcsak az ingermennyiségtől (a fény intenzitásától) függ, hanem a spektrum különböző részein sem egyforma. A színérzékelő képesség egyénenként is eltérő, de még egy ember esetében sem állandó. Azt sem tudhatjuk biztosan, hogy a másik embernek milyen színélménye van ugyanarról a színes tárgyról, mint nekünk.

A színlátást külső és belső tényezők befolyásolják, pl.:

Külső:
a látás körülményei
a megvilágítás intenzitása és iránya
a fény spektrális összetétele
a tárgy spektrális visszaverő képessége, stb.

Belső:
az ember szemének pillanatnyi adaptációs foka, fáradtsága
kellő mennyiségű A vitamin
gyakorlottsága (érdeklődése, szakmája)
betegségei, stb.


Ha mégis ragaszkodunk egy hozzávetőleges számértékhez elvégezhetünk egy durva becslést: a színkörben (csak a tiszta színek között!) kb. 200 színezetet tudunk megkülönböztetni, a világossági dimenzióban (fehér és fekete között) szintén kb. 200-at, a telítettségben (az élénk szín és a szürke között) kevesebbet, mondjuk 100-t. E három érték szorzata 4 millió. De ennél kevesebb árnyalatot láthatunk, mert sem a nagyon világos, sem a nagyon sötét színek nem lehetnek nagyon telítettek. Hozzávetőleg tehát 2-3 millió árnyalatot tudunk megkülönböztetni, de vegyük figyelembe a fentebb leírt külső és belső tényezőket !


Színek száma a számítógép monitorán
Félreértések forrása a számítógép monitorán megjelenő „színek száma”. A 3x8 bit színmélység által létrehozható pontosan 16.777.216 „szín” minden egyes darabja nem érzékelhető önállóan, vagyis egy részük „fölösleges” az emberi érzékelés számára.
Nézzük meg pl. a (rgb) 240-0-0 és a (rgb) 241-0-0 színeket, melyek fizikailag különböző ingermennyiségek, de érzet szerint teljesen megkülönböztethetetlenek, ugyanaz a piros mindkettő (az alábbi ábra első sora).

Színingerek a számítógépes színmegjelenítésben
Az ábrán két –egymással érintkező– oszlopban vannak elhelyezve
az összehasonlítandó színek.
A bal oldali oszlopban a szín állandó, végig rgb: 240-0-0.
A jobb oldaliban a vörös színinger egyenletesen növekszik
241 » 247 között.
Lejjebb, a 255-0-0 színérték már határozottan megkülönböztethető.

A fenti ábrán az első 2-3 lépcsőfok közötti különbség (számomra) alig érzékelhető, bár ez sok tényezőtől függ, a színérzékenység és a figyelem mellett a monitor beállításától (színkalibrálás), a környezeti fények intenzitásától, vagyis hogy sötét szobában vagy napfény mellett nézem-e.

Más színtartományokban (pl. sárga, kék, sötét, világos stb.) a küszöbértékek eltérőek lehetnek a fenti példában tapasztalttól.

A 16.777.216 csak a számítógépre, videokártyára, monitorra jellemző számadat, a hardvertől és szoftvertől függ – nem az embertől, vagyis ez a szám nem a színérzetekre, hanem a színingerekre vonatkozik!

Helytelen tehát 16.777.216 „különböző színről” beszélni, mert csak az a különböző szín, amit az ember ténylegesen meg tud különböztetni – és ezt színérzetnek nevezzük.

A számítógépes színmegjelenítés erősen függ a monitor színbeállításától is, ugyanaz a rgb számérték különböző monitorokon sem látszik egyformának. Módosítja a monitoron látható színek megkülönböztetését a monitorra eső környezeti fény mennyisége. Egy napsütött szobában a monitor előtt ülve kevesebb árnyalatot látunk különbözőnek, mint teljes sötétségben.

Ugyanakkor a számítógépes monitor nem tud minden színt megmutatni, amit az ember érzékelni képes: a tiszta bíbort és ciánkéket csak a világosabb tartományokban jeleníti meg az additív keverési elv miatt. A sárga tartományban viszonylag helyes, mert a tiszta sárga eleve világos szín.

Összefoglalva: a számítógép színmegjelenítése nem felel meg tökéletesen az emberi szem színérzékenységének.

» Színes technikák , benne » Színterjedelem ,
» Számítógépes színmegjelenítés




Szín-e a fehér és a fekete?

Fizikai nézőpontból a fehér, szürke, fekete valóban „nem-színek”, hiszen nincs jellemző hullámhosszuk. De a bíbornak sincs hullámhossza, bíbor nem létezik a spektrumban, mégsem merül fel soha a kérdés, hogy a bíbor szín-e? Ugyanis...

a színek nem a fizika szintjén keletkeznek!

A fizikai ingerek még nem színek, csak elindítják azt a bonyolult érzékelési-észlelési folyamatot, melynek végén egy színesen látó lény (az ember) színeket lát. A végeredményt tekintve –és a színeknél ez a döntő– a fehér-szürke-fekete már színérzetnek minősül, ezeket „semlegesnek” vagy „akromatikusnak” nevezzük. Mindez megerősítést nyer a színkeverési törvényeknél és a festékeknél, ahol a fehér és fekete nélkülözhetetlen alapszín a festők palettáján.
(Gulyás 1976; Leonardo 1973:99)



A fehérben minden szín benne van...

Nem kérdésként merül fel, de sokszor hallani, hogy a fehér azért „szép” („felsőbbrendű”, „tökéletes”, „kedvenc” stb.) mert minden színt magában foglal. Aki figyelt fizika órán, jól emlékszik: a „fehér” fény* valóban felbontható a spektrum színeire, majd egy gyűjtőlencse segítségével összegezhető.

*Korábban volt szó arról, hogy a természetes fény (a napfény, amihez látásunk adaptálódott) nem „fehér” vagy szürke vagy fekete, hanem akromatikus: színtelen!

Azonban ez nem érzéklet, nem látási tapasztalat. Egy fehér felületben, anyagban, festékfoltban nem lehet látni a színek összességét. Ezt „csak” tudjuk, de nem érzékeljük.

Csak azt nevezhetjük színnek, amit az ember érzékelni képes!

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Albers:
A színek kölcsönhatása, 62.p.

Arnheim:
A vizuális élmény, 385.p.

Gulyás:
A színek rendje

Király:
Általános színtan és látáselmélet

Leonardo:
A festészetről

Sivik:
Color systems for cognitive research

Weber - Fechner law - Wikipedia
Gyakran feltett kérdések, 1.
« Háttér és előtér
Színjelenségek a természetben »
33.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.