Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.5.

A színek élettani hatásai
 
 
Az egész földi élet a Naptól függ, a napfényből alakítja át a növényi klorofill a fényenergiát kémiai energiává, ez a fotoszintézis. A magasabbrendű élőlények, így az ember is, a fényt nemcsak látásra használja, hanem szervezete bonyolult működésének szinkronizálására (alvás és ébrenlét ritmusa, növekedés, szexuális ciklusok, hormonális változások stb.) A napfény hiánya, a hosszú sötétség depresszív hatása közismert, és egyéb vegetatív ill. lélektani tünetek is összefüggésben vannak a besugárzó fény mennyiségével.

A színes fényalkotórészek hullámhosszukban különböznek egymástól, az elektromágneses hullámok pedig az élő szervezet egészére hatást gyakorolnak. A hatás főleg a látás folyamatában (a szemen keresztül) érvényesül, de ha nincs a látótérben, a bőrön át is kimutatható.


Példák:
Az újszülöttkori sárgaság gyógyításának egyik módja a kékfény-kezelés, ekkor a ruhátlan újszülöttet az inkubátorban UV-fényt sugárzó lámpa alá fektetik. A bőrön áthatoló kék fény vízben oldhatóvá alakítja a felhalmozódott sárga festékanyagot (a bilirubint), ami így már ki tud ürülni a szervezetből.

Kékfény-kezelés
Az újszülöttkori sárgaság gyógyításának egyik módja
Kép forrás:
http://www.authorstream.com/Presentation/manan179-1133732-
neonatal-hyperbilirubinemia/


A sugárzás hatását vizsgálva a kísérleti személyek hosszabb ideig színes fény alatt tartózkodnak bekötött szemmel, és nagy bőrfelületükön (pl. a meztelen hátukon) éri őket a színes fény. Eközben mérik a vérnyomásukat és szívritmusukat, pulzusukat, légzésszámukat, vércukor-szintjüket, az izzadás mértékét stb.

Színes sugárzás
A kísérleti személyek bekötött szemmel, hosszabb ideig
színes fény alatt tartózkodnak, és nagy bőrfelületükön éri
őket a színes fény (szimuláció)
Kép forrás:
http://crreamm.hubpages.com/hub/Bacne-How-to-Cure-and-Cope


A hosszúhullámú sugárzás (az ún. meleg színek), mint a narancs és a vörös, az infravörös sugarak szomszédságában már valamennyi hőt is sugároznak.

A kísérleti adatokra való hivatkozásnál azonban tekintetbe kell venni, hogy ezek nem „életszerű”, hanem laboratóriumi körülmények között születtek, és csak irányadóak a színek alkalmazásában. Valóságos környezetben, pl. egy színes fal előtt egy órát üldögélve, pár percig járkálva, soha nem keletkezik olyan erős fiziológiai hatás, mint a laboratóriumi helyzetben.

A kutatások eredményeit Nemcsics adatai (1990:187) alapján foglaljuk össze.

A vörös az idegrendszerre serkentőleg és izgatólag hat. Növeli a vérnyomást és a percenkénti légzésszámot. A narancssárga kedvezően befolyásolja az emésztőszervi működéseket és csökkenti az anyagcsere zavarait. A citromsárga serkenti az agytevékenységet, zöldes árnyalatában nyugtatólag hat. A zöld is nyugtatólag hat az idegrendszerre, csökkenti a vérnyomást, tágítóan hat az erekre. A kék lázcsillapító hatású, csökkenti a fájdalomérzést, vérnyomást, pulzust és a percenkénti lélegzetvételt. Az ibolya (lila) kedvező hatású a szívműködésre.

Kutatók vizsgálták állatok növekedésének mértékét különböző színű sugárzások hatására, továbbá melegvérű állatokra való stimuláló hatásukat kutatták. A sárga-narancs-vörös színtartományban mutatható ki a legerősebb ilyen hatás, a zöld fényben sokkal gyengébb, a kék és ibolya pedig gátló hatást mutat. Madarak esetén a vörös fény az ivarmirigyek rohamos növekedését okozta, majd a „szemet megkerülve”, az agy neurovegetatív központját sugározva, a vörös fény akkor is ilyen irányú hatást váltott ki, igaz mintegy kétharmaddal gyengébbet.

Más kísérletek azt látszanak igazolni, hogy a színes környezet, ill. a színes fények különböző reakciókat váltanak ki. Az ultraibolya sugarak teljesítményfokozó hatásúak, a vörös fény a véráramlást fokozza. A gyomor- és bélműködést is befolyásolják a színes fények. A vörös és zöld (környezet) csökkenti az étvágyat, a sárga pedig általában növeli.

A fiziológiai hatások nehezen tudatosíthatóak, a szervezetre közvetlenül gyakorolnak hatást, melynek létrejötte nem automatikus és több mindentől függ: a színhatás időtartamától, intenzitásától, az emberi test (színhatás alatt álló) bőrfelületének méretétől, stb.


Történeti előzmények
A nagy ókori civilizációkban (Egyiptom, Kína, India), és a középkorban is gyakorlat volt a színekkel való terápia. Az első ezredforduló táján élt híres orvos, Avicenna* összefüggést keresett a színek és a betegségek gyógyítása között.
*Abu Ali ibn Szína, latinosan Avicenna (980-1037), tadzsik-perzsa orvos

Az ókor (Hippokratész) és középkor orvosi elmélete, a humorálpatológia szerint az emberben négy testnedv kering:
egyensúlyuk biztosítja az egészséget. A testnedvek:
a vörös vér (haima),
a fehér nyálka (phlegma),
a sárga epe (kholé)
a fekete epe (melankholé).

Az elmélet szerint minden betegséget a négy testnedv aránya és keveredése okoz, és a megfelelő színnel kell kezelni: úgy vélték, a vörös szín fokozza a vérkeringést, ezért a vérző betegnek nem szabad vörös színt néznie, hanem kéket kell, mert az megnyugtatja és lassítja a vérzést. Az elméletből vonták le a személyiségtípusra vonatkozó következtetéseiket is: pl. akiben a sárga epe van túlsúlyban az kolerikus, vagyis könnyen haragra gerjed.
(Chromotherapy; Avicenna; Norris 2005:10)

Archaikus közösségekben, pl. a pápuáknál még a múlt században is, szokás volt a (különben festésre használt) színes földpigmentekből gyúrt golyókat gyógyszerként vagy az életerőt fokozó varázsszerként fogyasztani. (Mészáros 1983:25)

A népi növényismeret (etnobotanika) nemcsak az élelmiszerekre, fűszerekre terjed ki, hanem az összes hasznosítható tulajdonságra is: számos növény egyaránt alkalmas festésre és gyógyításra.



Lista:
A színek élettani hatásai – Lista

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Avicenna, Chromotherapy and Colour Therapy Healing

Avicenna's Canon of Medicine

Bálint – Hruska – Murányi – Sebestyén:
Bevezetés a színdinamikába, 146.p.

Chromotherapy – Wikipedia

Dézsi:
A színek anatómiája

Katona:
Az agy fejlődésének kultúrtörténete, 66.p.

Mészáros:
A kőkori ember piros festéke

Nemcsics:
Színdinamika

Norris:
Színterápia

Szelényi:
Színek, 150.p.

***

Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom, elektronikus (E)
A színek élettani hatásai
« Színkontraszt -megkülönböztetés
Színek élettani hatásai – Lista »
30.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.