Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.4.8.

Színkontrasztok – kölcsönhatások
 
 
Elszigetelt szín nem létezik a gyakorlatban. Talán csak laboratóriumban teremthető olyan körülmény, hogy teljes látóterünket egyetlen árnyalatmentes szín töltse ki, és egy vaksötét szobában lehet, hogy kizárólag felketét „látunk”.
A természetes látvány mindig sokszínű: minden szín mellett más színek vannak, a szomszédos színek jelentősen módosíthatják egymást.

Az emberi szem nem gép, nem „műszer-szerűen” fogja fel a fényingereket, hanem az agy látóközpontja egyidejűleg nagyon sok külső-belső körülményt vesz figyelembe. Ezt bizonyítja a kontraszthatás, amikor ugyanaz az inger eltérő érzetet kelt, illetve (a pont ellentétes) színkonstancia jelenség, amikor változó fényviszonyok mellett színérzetünk állandó marad. (Sekuler 2000:228)


A kontrasztjelenség tapasztalása függ:
a megfigyelés időtartamától
a színes elemek egymáshoz viszonyított méretarányától
a színes elemek közös határvonalainak hosszától
a színek telítettségétől


A megfigyelés időtartama
A kontraszt lehet egyidejű, időben követő, ill. összetett.

Az egyidejű (szimultán) kontrasztban egymás mellett látunk színeket, a kontrasztjelenség a színfoltok térbeli érintkezéséből ered.
Az időben követő (szukcesszív) kontraszt, amikor egy erős szín nézése után egy másikra pillantunk, de az előző színinger hatása még nem múlt el teljesen, ekkor a két szín kontraszt- hatása az időben érvényesül. (Ld. Utóképhatások)
Az összetett kontrasztban mind a szimultán, mind a szukcesszív hatás szerepel.


A színes elemek egymáshoz viszonyított
méretaránya

A kontraszt gyakran a háttér–előtér viszonyból ered, ezért jelentősége van a két felület egymáshoz viszonyított arányának. (Az alábbi ábrákon a háttérszín méretéhez viszonyítjuk az előtérét.) (de Grandis 1984:88)

Méretarány
- A bal oldali zöld négyzetben túl nagy az előtér (55%),
a kontraszthatás gyenge, a hátteret inkább keretnek véljük.
- A középső négyzet méretaránya (12%) ideális a jelenség létrejöttéhez.
- A jobb oldalon a kontraszthatás létrejön ugyan, de a majdnem pontszerű kis folt (1%) alig érvényesül.


A színes elemek közös határvonalainak hossza
A kontraszt a háttér–előtér határvonalán keletkezik: sem a túl rövid, sem a túl hosszú vonal nem ideális a kontrasztjelenség érzékeléséhez.

Határvonalak hossza
- A bal oldalon a nagyméretű és széles keret viszonylag
rövid határvonalat képez a háttér színével.
- A középső elrendezés jól mutatja a kontrasztjelenséget.
- A jobb oldalon is létrejön a kontraszthatás, de a túl sok és vékony
elem elaprózza a látványt, és inkább mintázatnak tekintjük.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Albers:
A színek kölcsönhatása, 26.p.

Arnheim:
A vizuális élmény, 397.p.

de Grandis:
Teoria e uso del colore

Kepes:
A látás nyelve, 146.p.

Király:
Általános színtan és látáselmélet, 125., 244.p.

Nemcsics:
Színdinamika

Sekuler – Blake:
Észlelés

 

Színkontrasztok – kölcsönhatások
« Színkonstancia
Színérzetmódosító kontrasztok »
27.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.