Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.4.4.

Kötött szín – szabad szín
 
 
A kötött és a szabad szín fogalma a színek megjelenési módjára vonatkozik. (Bálint 1966:37)


Kötött szín

A tárgy valóságos környezetben látott színe, melynek megítélésénél szemünk számításba veszi a tárgy plasztikai és felületi jellegét, anyagminőségét és megvilágítását. A színbenyomás „kötődik” a tárgyhoz és környezetéhez. Hétköznapi körülmények között túlnyomórészt így látjuk a színeket. (Nemcsics 1990:38; Lukács 1982:14; Király 1977:29)


Szabad szín
Nem kötődik tárgyhoz és anyaghoz, a színnek nincs határozott felületi struktúrája, esetleg térbeli helyzete sem, mindettől elvonatkoztatjuk. Ha számítógépen vagy festett kártyákon színmintákat válogatunk, többé-kevésbé szabad színeket látunk. A szabad szín megkönnyíti számunkra, hogy egy színes felületre, tárgyra pillantva, tudatunkban színasszociációk jöjjenek létre.

Kötött szín és szabad szín
Plasztikus tárgy: kötött szín
A tárgy független színpontjai: szabad színek


Egy tárgy színét, –feltéve, hogy azt homogén, nem-átlátszó festékréteg adja– felfoghatjuk egyetlen színárnyalatként is, mert el tudunk vonatkoztatni a plaszticitás okozta fény-árnyék viszonyoktól.

Homogén festékszín
Plasztikus tárgy és homogén, nem-transzparens festékszíne


Tipikusan kötött színe van a fémeknek: az arany, réz vagy bronz nem is lehetne „szabad szín”. Arany „színérzet” akkor keletkezhet, ha egy megvilágított és plasztikus aranytárgyat nézünk. Az arany felületen a csillogás, a fény és árnyék játéka kelti a jellegzetes fémszínt. Sík lapon, homogén festékfolttal nem lehet aranyat ábrázolni, azt csak sárgának látjuk. (Az aranyfestékben apró szemű, fényvisszaverő adalékanyag van, tehát az sem homogén szín.)

Kötött szín és szabad szín – arany
Aranyrög, plasztikus tárgy: kötött szín.
Jobbra az aranyrög független színpontjai: szabad színek,
melyek a fehér karikákkal jelzett helyekről származnak
Kép forrás:
http://www.treasurenet.com/forums/links/292458-best-metal-detectors-
reviews.html


A kötött- és szabad szín különbségének megfigyelésére egyszerű segédeszközt készíthetünk: egy A4 papírlap közepére 8-10 mm átmérőjű lyukat vágunk. A lapot magunk előtt tartva, ezen a kis lyukon át nézzünk színes és plasztikus (de nem mintás) tárgyakat, pl. labdát, bögrét. A kis lyukon át csak bizonyos színpontokat látunk a tárgyból, azt azonban nem érzékeljük, hogy milyen szín van mellette és hogyan van a tárgy megvilágítva.

Bizonyos értelemben egyfajta „szabad szín” az alapszínnév is, pl. fehér, kék, sárga, hiszen nem látjuk a szín környezetét, nem kell figyelembe venni anyagot, megvilágítást. A színnév jelentésének ismeretében, emlékeink bevonásával fel tudjuk idézni magunkban a szín érzetét. Az alapszínnevek hallatán rendszerint a legjellemzőbb árnyalatára gondolunk, pl. a zöld az élénk fűzöldet jelenti, a kék az ég színét, a piros a vérét, stb.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bálint – Hruska – Murányi – Sebestyén:
Bevezetés a színdinamikába

Király:
Általános színtan és látáselmélet

Lukács:
Színmérés

Nemcsics:
Színdinamika

Kötött szín – szabad szín
« A színlátás zavarai
Kromosztereoszkópos látás »
23.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.