Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.4.3.

A színlátás zavarai
 
 
A színtévesztők sokkal kevesebb, ill. kevésbé élénk színt látnak, mint a jó színlátók. Számukra ez információ veszteséggel jár, kevesebb szakmát választhatnak, és nem élvezhetik a világ színgazdagságát.

Színlátási hiba – dikromázia
Normális színlátás esetén
Hibás színlátás
(vörös-zöld tévesztés) esetén
Kép forrás:
http://www.remediando.com/2011_11_01_archive.html


A normális emberi szem trikromát, vagyis háromszínlátó: vörösre, zöldre és kékre érzékeny csapokat tartalmaz. E receptorok fiziológiai, illetve működési rendellenességeire vezethetők vissza az enyhébb és súlyosabb fokú színlátási hibák. A színtévesztés viszonylag gyakori, ekkor a személy mindhárom receptora működik, de valamelyik csak csökkent mértékben.

Komolyabb zavar a kétszínlátás (dikromázia): ekkor a személy csak két színérzékelő csappal rendelkezik. Leggyakoribb a vörös-zöld hiány, a kék hiánya ritkább. A vörös-zöld hiány oka lehet, hogy az ilyen személy receptora nem duplikálódott, mint a normál színlátóknál, és csak egy ősi, sárgára érzékeny csappigmenttel rendelkezik. Ezért látja a zöld és vörös tárgyakat „piszkossárgának”, ahogy a fenti ábrán szimuláltuk.

Még súlyosabb, bár nagyon ritka, hogy valaki a spektrumnak csak egy részét látja (inkább a kék felét). Monokromát színlátó az, aki csak egyfajta színérzékelő csappal rendelkezik.
(Király 1977:145)

Színlátási hibát vizsgáló ábrák
Az Ishihara-teszt: a színtévesztő nem látja a számokat a körben. A szám és a háttér között nincs világossági különbség, csak színezeti.
Kép forrás:
http://ishiharatest.blogspot.com


A színlátási hibák általában genetikailag meghatározottak, az X kromoszómához kötöttek, anyai ágon öröklődnek, és a fiúk sokkal gyakrabban szenvednek benne. Az európai férfiak kb. 8%-t érinti, a nőknek csak 0.5%-t. Más (ázsiai, afrikai) rasszok esetében a színlátási hibák előfordulása kisebb a férfiak esetében is. (Sekuler 2000:234)

A színlátási rendellenességek lehetnek szerzettek is (betegségből, balesetből eredőek), vagy az életkor előrehaladtával kialakulóak, ill. súlyosbodóak.

A színtévesztés nem gyógyítható, de –a normál szemüvegekhez hasonlóan,– színlátást korrigáló lencsékkel javítható. A színlátást korrigáló szemüveg lencséi speciális festési (thermodiffúziós) eljárással készülnek. A fejlesztés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, Dr.Wenczel Klára és Dr.Ábrahám György nevéhez fűződik. (Színtévesztés)


Claude Monet (1840-1926) az impresszionista festészet vezéralakja volt, idős korában szürke hályog (cataracta) támadta meg a szemét, ami színlátását súlyosan rontotta. Nem látta jól a színeket, a festéktubusokra rá kellett írnia a szín nevét. Az ebben az időszakban festett képein a színek eltolódtak a sárga és vörös felé, a zöld növényzetet barna és piros festékkel festette, hiszen így látta azt. 1923-ban szemműtétet hajtottak végre rajta, az ezután készült képein viszont a kék szín vált dominálóvá, mert agya a betegség évei alatt hozzászokott a vörös-zöld eltolódáshoz, és az újra látott kék sokkal erőteljesebb ingert jelentett a számára.
(Lunday 2012)

Monet képei
Balra a szemműtét előtt, jobbra az után készült ugyanarról a helyről


Baleset vagy stroke miatt vesztette el színlátását egy festőművész, aki ugyan megtanult együtt élni a színek nélküli „piszkosszürke” világgal, de az eset után teljesen megváltozott az élete. (Sacks 2004:19)

Felhasznált és ajánlott irodalom:

de Grandis:
Teoria e uso del colore, 80.p.

Katona:
Az agy fejlődésének kultúrtörténete, 68.p.

Király:
Általános színtan és látáselmélet

Lunday:
The troubled eye of Monet

Sacks:
Antropológus a Marson

Sekuler – Blake:
Észlelés

Színtévesztés

A színlátás zavarai
« A Hering– (ellenszín) elmélet
Kötött szín – szabad szín »
22.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.