Nyitóoldal   |   SZÍN  |   SZÍNKOMMUNIKÁCIÓ   |   Tartalom 
 
 
 
 
1.1.3.3.

Fénykontraszt
 
 
A kontraszt kulcsfogalom a látáselméletben, több helyen is foglalkozunk vele.:
Fénykontraszt (a képi ingerek felvétele és előfeldolgozása)
Színkontrasztok – kölcsönhatások (színérzetmódosítás)
Színkontraszt – megkülönböztetés
Kontraszt – színbeállítás a monitoron
Színkontraszt – figyelemfelkeltés (vizuális hangsúlyok)
Színes szöveg olvasása (olvashatóság)



A képi ingerek felvétele és előfeldolgozása

A látás a szemben lejátszódó néhány „egyszerű” folyamattal indul: kontraszt-érzékeléssel, a trikromatikus színingerek feldolgozásával. Az „egyszerűség” természetesen igen összetett működést jelent, és pusztán azért nevezzük így, mert a végeredmény –a látvány észlelése,– agyunk rendkívül magas szintű teljesítménye.

A látvány feldolgozásának első fázisában a szem a fénymennyiség különbségeit pásztázza, keresi a határ-vonalakat. Az optikai (fény, szín) mennyiségek különbsége a kontraszt, mely alapfogalom a vizualitás világában.
(Sekuler 2000:163)

A tárgylátás alapfeltétele, hogy a tárgyakról és környezetükről, legalább a határvonalak mentén, lényegesen eltérő mennyiségű fény érkezzen a szembe. A látás legelemibb szintje, alapinformációja a kontrasztérzékelés, ám ez is igen bonyolult mechanizmus. (Kovács I. 2006a)
A legnagyobb vizuális különbség a fehér és fekete (világos és sötét) között van, ez poláris-kontraszt. Ha a látómező majdnem homogén és egyetlen része sem különbözik határozottan a többitől, akkor nem észlelünk tárgyat, csupán egy bizonytalan fény- vagy színködöt látunk, amelynek nincs határozott helye a térben.

A kontraszt mértéke befolyásolja az olvashatóságot: az alábbi ábrán látható, hogy a kis kontrasztot csak a nagyobb betűméret tudja ellensúlyozni.

Fénykontraszt, 1.
Kicsi, közepes és nagy kontraszt.
A háttér világossága (balról jobbra) növekszik, a betűszíneké csökken.


Még szemléletesebb, ha a háttér és előtér világossága folytonosan változik.
Az alábbi ábrán a háttér folytonosan változik a fehértől a
feketéig, balról jobbra haladva.

A karakterek világossága egy sorban állandó, de felülről
lefelé csökken, fehértől a feketéig kilenc fokozatban.

A bal felső sarokból a jobb alsó sarokba húzott átló mentén szembetűnő az „összemosódás” a kontraszt hiánya miatt.

Fénykontraszt, 2.
Világosság kontraszt folytonos változása

A kontrasztjelenség másképp látszódhat különböző monitorokon és kijelzőkön az adott beállításoktól függően!


A látás folyamata röviden és leegyszerűsítve így foglalható össze:

A szem –elsősorban a retina– feladata a képi ingerek felvétele és bizonyos fokú előfeldolgozása. A tárgylátás alapfeltétele, hogy a tárgyról és környezetéről (legalább a határvonal mentén) lényegesen eltérő mennyiségű fény érkezzék a szemünkbe.

A látás és a színérzékelés mindig összehasonlításban működik.
A színhatások relatívak.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Color contrast

Hurlbert – Wolf:
Color contrast: a contributory mechanism to color constancy

Kepes:
A látás nyelve, 10.p.

Kovács I.:
Képtömörítés a retinától az agykéregig

Sekuler – Blake:
Észlelés, 100.p.

Fénykontraszt
« A szem színérzékenysége
Színlátás »
18.
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Erről a weboldalról  |  Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissülés: 2015.06.30.