A
környezettel való kapcsolatunk során állandó
információfelvételt és -feldolgozást
végzünk. Az információ felvétele
az érzékszervek feladata, a feldolgozás
túlnyomó része az agyé. Az
idegrendszer e munkája a percepció, melynek elemzése
megközelíthető a fizikai eredetű ingerek felől, valamint anatómiai, fiziológiai és pszichológiai oldalról .
A percepció két fő részre bontható,
az érzékelésre és az észlelésre,
valamint szükséges hozzá a figyelem és az általánosítás képessége is. (Harth 1976:169)
Érzékelés:
az érzékszervekre ható külső
ingerek energiájának hasznosítása.
A ható ingerek lehetnek hullámtermészetűek
(fény-, hanghullám), mechanikai (tapintás),
és kémiai (szaglás, ízlelés)
jellegűek, melyek egymástól elkülönült,
de nem elszigetelt jelek.
Észlelés:
integráció eredménye: biológiai,
kognitív és szimbolikus folyamat. Nem
pusztán az ingerek feldolgozása, hanem a korábbi
tapasztalatok felhasználása és az új
észlelet beépítése ezek közé. A vizuális észlelet az aktuális érzékletből és az elraktározott emlékképekből
tevődik össze. Az észlelés tanuláshoz
kötött folyamat, és az emberi egyedfejlődés
során fokozatosan kifejlődő képesség.
Az észlelési világ függ attól,
hogy egy élőlény milyen ingereket „gyűjt
be”, mely érzékszerveire támaszkodik:
pl. a növényevő állatok nem látnak
színesen, de a mozgást gyorsan észreveszik;
a kígyónak rossz a látása, de a
hőmérséklet-különbséget
messziről megérzi; a kutyának elsősorban
a szaglása és hallása kifinomult, stb.
Az ember észlelési világa elsősorban
a vizuális és auditív (látás
és hallás) ingerekre épül, ám
egyének között is vannak különbségek.
(Sekuler 2000:21)
Figyelem
A percepció tárgya – az ingerforrás
(esetünkben a látvány) csak ritkán
egységes és elszigetelt, rendszerint többféle
inger együtthatása érvényesül.
Az ingerek nem mind egyformán fontosak, a lényeges
és az elhanyagolható részeket szelektáljuk:
a figyelem megkülönbözteti az ingereket és
a legérdekesebb részekre irányul. A figyelem
felfogható úgy is, mint perceptuális
előkészületi állapot, vagy a percepcióhoz
szükséges éberségi szint fenntartása.
A percepció és az arra adott válasz nem
automatikus, gyakran erőfeszítést igényel.
Perceptív általánosítás
Bizonyos ingerminták felismerése és észlelése
csak úgy lehetséges, ha rendelkezünk a perceptív
általánosítás képességével,
amit ugyancsak tanulási folyamat előz meg. Az általánosítás
különösen fontos a vizuális ingerek feldolgozásában,
ez a képi látás egyik alapfeltétele.
Egy objektumot nem csak akkor ismerünk fel, ha azt a maga
valóságában, térben, jó megvilágításban,
karnyújtásnyi távolságból
látjuk, hanem azonosítani tudunk kétdimenziós
képet, távoli tárgyakat, néhány
jellemző vonallal megrajzolt karikatúrát
is. Az agy (a perceptív általánosítás
képessége) a vizuális ingerek hiányosságát
pótolva, az alak fontos tulajdonságaitól elvonatkoztatva, és az asszociációkra támaszkodva hozza létre a képet.
Különösen könnyen
tudunk emberi arcot látni, akkor is, ha nincs ott semmilyen
arc. Mindenki tapasztalta már, hogy egy amorf, véletlenszerűen
létrejött folt (felhő, málló
vakolat, árnyék), előbb-utóbb emberi
arcot vagy alakot ölt. Belelátunk valamit, és
ez leggyakrabban emberi forma. Alighanem „belénk
van programozva” az arc látása, mert életünk
kezdetén a legfontosabb látvány, amit mielőbb
meg kell tanulnunk felismerni, az a szülők, elsősorban
az anya arca.
Illúzió
A látási percepció vizsgálatának
egyik eszköze az illúzió. A szem „becsapása”
lényegében egy kísérleti szituáció,
amiből következtetni lehet a látás működésére
(Visual (optical) illusion).
Agyunk mindig „elvár” egy bizonyos ingermintázatot,
de ha nem azt kapja, akkor is létrehoz valamilyen értelmezést.
A valóságos világ nem lehet önellentmondásban,
de annak érzékelése igen. „A percepció
hipotézis, az illúzió téves hipotézis”
– mondja Gregory (1982:72).
| Illúzió
– a percepció „becsapása” |
 |
 |
| Méret
illúzió: az elefántok grafikailag
azonos méretűek, de a perspektivikus
környezet miatt a távolabbit sokkal nagyobbnak
véljük, mint a közelit |
Irány
illúzió: percepciónk ellenére
a sorok vízszintesek és a négyzetek
azonos méretűek |
Kép
forrás:
http://www.moillusions.com/
ponzo-illusion-collection/ |
|
|
Felhasznált és ajánlott
irodalom:
Arnheim:
A vizuális élmény, 55.p.
Bálványos:
Látás és szemléltetés, 9.p.,
40.p.
Gregory – Gombrich:
Illúzió a természetben és a művészetben
Harth:
Visual Perception –
A Dynamical Theory
Katona:
Az agy fejlődésének kultúrtörténete,
61.p.
Visual (optical) illusion - Wikipedia
Sekuler – Blake:
Észlelés
***
Irodalom, nyomtatott (P)
Irodalom,
elektronikus (E)
|
